19. december 2017 In Nezaradené Egyéni vállalkozó adózása Apósommal együtt vállalkozunk és szállítás, költöztetés a fő profilunk. Miután ő ezt csinálta mát bő 30 éve, én a lendületes és hihetetlenül rugalmas profil bővítésért vagyok felelős. Mit is takar ez. Új és különböző területekről igyekszem minél több megrendelőt bevonzani, úgy, hogy erre egy ingyeneses letölthető platformot biztosítunk. Az előzetes felmérések alapján, imádják az emberek. Miután őneki mindig is problémái voltak a könyveléssel, én annak az intézését is magamra vállaltam. Mert az egyéni vállalkozó adózása az egy külön embert igénylő feladat. Egyéni vállalkozó adózása 2017-ben Közgazdász létemre sohasem kellett adózással foglalkoznom, úgy gondoltam, minden területnek megvan a maga embere, az egyéni vállalkozó adózása például egy könyvelőre tartozik. Apósom azonban meggyőzött, hogy az elején legalább próbáljuk meg a költségeket minimumon tartani, annak érdekében, hogy tényleg fel tudjuk futtatni a vállalkozás új szárnyát gyorsan.
A hatályos adózás rendjéről szóló törvény (2003:XCII) ebben a kérdésben a következőképpen rendelkezik:38. § /2/ A belföldi jogi személynek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélynek – ideértve az egyéni vállalkozót (alanyi adómentes) is – (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Tartalmilag ugyanígy szól a már elfogadott és 2018. január 1-től hatályos új Art. is (2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről)114. § [Pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség] (1) A belföldi jogi személynek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Ezek alapján a kérdésre válaszolva: miután az alanyi adómentes adózó – lett légyen az katás, vagy más státuszú egyéni vállalkozó, vagy egyéb magánszemély – bankszámlanyításra éppen azért nem köteles, mert az alanyi mentessége egyik fő jellemzője, hogy nem kötelezett áfa fizetésére.
A tevékenység szüneteltetésének időszakában a pénzforgalmi számlán jóváírt kamat az szja-törvény 65. §-a szerinti kamatjövedelemként esik adókötelezettség alá. A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el. Itt kell megjegyezni ugyanakkor azt is, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásakor az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el a szüneteltetés befejezését követően a tevékenység folytatása előtt beszerzett, és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység folytatásához, folytathatóságához szükséges (ideértve a szünetelés időszakában elkerülhetetlen) egyéb kiadásait. Továbbá a szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb 3 évvel korábban – beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását is megkezdheti.
A cikksorozat folytatásában azokról az esetekről lesz szó, amikor a kata-alanyiság a törvényben meghatározott feltételek bekövetkezése miatt szűnik meg. Kiesés a katából Áttekintés A kilépéssel ellentétben a katából való kieséskor nem az adózó döntése következtében, hanem a törvény erejénél fogva kerül ki az adózó a kata hatálya alól. Míg kilépés esetén a kata-alanyiság minden esetben a hónap utolsó napjával szűnik meg, kiesésnél hóközi megszűnés is lehetséges. További eltérés a két megszűnési kategória között, hogy míg kilépésnél az egyéni cégek, kkt-k, bt-k és ügyvédi irodák akár a kiva hatálya alá is átléphetnek, kiesésnél erre nincs lehetőségük. A megszűnést az adóhatóság a legtöbb esetben határozattal állapítja meg, a törvényi indokolás szerint azért, hogy az eljárás során az adózónak lehetősége legyen a mulasztások pótlására (habár, ahogy látni fogjuk, ez nem jelenti azt, hogy bármilyen típusú mulasztás korlátlanul pótolható volna). Ez alól csak a kilépés (ahol az adóalanyiság az adózó döntése alapján szűnik meg), valamint a kiesés esetkörei közül az egyéni vállalkozói jogállás megszűnése és a kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, betéti társaság, közkereseti társaság, ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnése (ahol a kata-alanyiság a tételes adó választására jogosult vállalkozás megszűnésével egyidejűleg szűnik meg) jelent kivételt.
Nem kell nagyon megijedni csak okosan csinálni, amihez szintén nem árt egy jó könyvelő. Milyen tartozásokat lehet felhalmozni? Nyilván egy vállalkozást nem a dolgok negatív oldaláról kell megközelíteni és azonnal feltételezni, hogy tartozások fognak felhalmozódni, hiszen az induláskor mindenki bízik benne, hogy nyereséges üzletet fog csinálni, de végig kell venni minden lehetőséget. Én, mint könyvelő elsősorban az állammal szemben felhalmozott követelésekről fogok beszélni. A beszállítói tartozás szerintem mindenkinek egyértelmű, megveszünk valamit, mondjuk valamilyen árut, amit haszonnal szeretnénk eladni, de ezt az árut nem fizetjük ki. De térjünk vissza az adótartozásokhoz. Ehhez meg kell néznünk, hogy milyen adózási módok közül választhat egy egyéni vállalkozó. Nagyon egyszerű és kevés pénzkiadással jár az úgynevezett KATA adózási mód. Ha valakinek van főállása és mellette vállalkozik, akkor megússza a fizetnivalókat havi 25. 000. - Ft-tal. Ha főállásban vállalkozik, akkor két lehetőség közül választhat.
6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01. 70. 10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02. 40. 10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81. 30. 10); c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03. 00. 71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03. 72); d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18. 20) kivételével; e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43); f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33. 1), gépjárműjavítás (TESZOR 45. 20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95. 2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43. 21, 43. 22, 43. 29); g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49. 32. 11), személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49. 12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49. 39. 39), közúti áruszállítás (TESZOR 49. 41. 1); h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95. 1); i) fényképészet (TESZOR 74. 20); j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.
Legalább havi 50. - Ft-ot kell fizetni járuléknak, de választhatja, hogy magasabb összeget, havi 75. - Ft-ot fizet, aminek akkor van jelentősége, ha mondjuk táppénzre megy, mert akkor magasabb táppénzt fog kapni, illetve majd valamikor a nyugdíjnál, mert ott is magasabb jövedelmet feltételez. Ez mindenkinek a saját döntése. Ez az adózási mód évi 12. - Ft árbevételig jó és nagyon egyszerű a könyvelése, ezért valószínűleg a könyvelő sem fog túl sokat elkérni érte. (Kivéve a gátlástalan könyvelőt, aki kihasználja, hogy az ügyfél nem ért a könyveléshez és dörzsöli a tenyerét, hogy a szinte "semmi" munkáért majd elkér havi 10. 000-15. - Ft-ot. De feltételezzük, hogy ilyen könyvelők nincsenek. ). Évi 12. - Ft árbevétel felett a határérték fölötti rész 40%-át kell befizetni, tehát minden egyes tízezer Forint után, ami hatmillió fölött van, be kell fizetni 4. Még így is megérheti bizonyos esetekben, de ehhez már nagyon számolni kell. Ennek azért szentelek egy önálló hétközi bejegyzést abból merítve, amit munkám során már tapasztaltam.