Múlt hét pénteken megszavazták a köznevelési törvény módosító javaslatát. A változás az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az óvodába járást, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását is érinti. Összegyűjtöttük a változásokat. Múlt hét pénteken 127 igen, 57 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett szavazták meg a köznevelési törvény módosító javaslatát. A törvényalkotási bizottság egyetlen ponton változtatott az indítványon: továbbra is lehetőség lesz második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon a diák teljesítményét jegy helyett szövegesen értékelni. Azonban a többi javaslatot elfogadta a kormány. Alternatív kerettanterv: bizonyos szempontoknak kell megfelelni "A Waldorf-iskolák szempontjából rendkívül aggályosnak találjuk a köznevelési törvény tervezett változtatásait. Amennyiben a módosítások elfogadását követően alkalmazásra kerülnek, azok lényegében ellehetetleníthetik az iskoláinkban a Waldorf-pedagógiai szerinti működést" – írta korábban a Magyar Waldorf Szövetség sajtóközleményében.
A munkáltató a munkakörbe tartozó feladatokon kívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a pedagógusnak, és ezek eredményes végrehajtásáért - a pedagógus illetményén felül - céljuttatás jár. Tankönyvek A tankönyvellátás szabályait ezentúl nem önálló jogszabály, hanem a köznevelési törvény tartalmazza majd. Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.
A 2019. évi LXX. törvény elfogadásával az Országgyűlés módosította a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt, amelynek módosult előírásai 2019. július 26-án, szeptember 1-jén, illetőleg 2020. január 1-jén lépnek hatályba. A leglényegesebb változások szinte kivétel nélkül 2019. szeptember 1-jén, a következő tanév első napján lépnek hatályba. Tekintsük át cikkünkben, hogy milyen változások módosítják iskolai, óvodai vezetői vagy pedagógusi munkánkat a jövő tanév kezdőnapjától. Az óvodai ellátás igénybe vételével és a tankötelezettség kezdetével kapcsolatos szabályok Módosultak az óvodával kapcsolatos előírások a köznevelési törvény 8. § (1)-(3) bekezdéseiben. Az óvoda feladatával kapcsolatban bekerült az (1) bekezdésbe, hogy az óvoda a gyermeket fokozatosan, de különösen az utolsó évében az iskolai nevelés-oktatásra készíti fel. Mint tudjuk az óvoda addig az évig kötelező, amelynek augusztus 31. napján a gyermek hatodik életévét betölti, hiszen ettől az évtől kezdve válik tankötelessé.
A Nat-ban foglalt műveltségi területek adaptálása során az iskolák közötti átjárhatóság és a továbbtanulás biztosítása érdekében az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalttól. Ez a rendelkezés a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. A törvény rendelkezik arról is, hogy az óvodába járási kötelezettség alól csak a legindokoltabb esetben lehet felmentést kapni a gyermek ötödik életéve helyett a negyedik életévéig. Egy gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt - áll a szabályozásban. A jegyző - 2020. január 1-jétől azonban már egy a kormány által kijelölt szerv - a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja.
Az iskolára készítés folyamatos fokozatos, komplex differenciált A gyerekek közti különbségek egyre nagyobbak. A neurodiverzitással foglalkozó ismereteink szerint a neurotipikustól eltérő agyi működés az emberi génállomány természetes variációja. A 21. század életmódjából, szokásaiból, a digitalizáció konkrét és áttételes hatásaiból fakadó "másság" egyre több variációt mutat, így az egyéni különbségek fokozódnak. Nem véletlen, hogy a modern pedagógiai-pszichológiai elméleti- és gyakorlati tudás fő eleme a differenciálás, illetve annak számtalan megoldása. Hogy lehetne segíteni az átmeneten? A cél az, hogy az iskola első két éve legyen az óvodás életforma meghosszabbítása. Az átmenet legyen fokozatos, de ne az óvodában történjen változtatás, hanem az iskolai életben. A közös pontok a következők: Azonos gyermekkép, napirend, sok játék, mozgás, kreatív helyzetek teremtése, egyéni értékelés, sajátos visszacsatolási formák, projektek, csoportmunka, hálózatban működés, konnektív, kollaboratív megoldások, térben és időben változatosan, az iskolában és azon túl is, az on-line lehetőségekkel élve.
Már 16 éves kortól szavazati jogot adna minden magyar állampolgárnak az LMP, és fejlesztené az állampolgári ismeretek terjesztését – olvasható az ellenzéki párt ifjúsági szervezetének hétfői közleményében. A Lehet Más a Jövő első lépésben az önkormányzati és az EP választáson, valamint a helyi népszavazásokon adna lehetőséget a részvételre. A párt ezzel a Jobbiknak arra a javaslatára reagált, amely szerint meg kellene vonni a válaszójogot, akik nem tudnak írni-olvasni, szerintük ugyanis "gépkocsit sem lehet vezetni általános iskolai végzettség nélkül, az ország vezetésébe való beleszóláshoz pedig ugyanúgy elvárható az alapfokú iskolai végzettség". 16 éves kortól állás, munka | Profession. A Lehet Más a Jövő azonban elutasítja a Jobbik műveltségi cenzusát, és a választójog kiterjesztését kezdeményezi, emellett hatékonyabbá tennék "az állampolgári ismeretek terjesztését" és rendbe tennék a közoktatást is, "hogy a jövő generációja tudatosabban hozhasson döntést". Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
( A legfrissebb hírek itt) Bár a hír hallatán sokan felkaphajták a fejüket, a felnőttkor küszöbén álló fiatalok választójoga számos országban népszerű téma. Skóciában és Brazíliában például 18 éves kor alatt biztosított az aktív választójog, sőt! Ausztriában is 16 éves kortól lehet szavazni. Osztrák szomszédaink az Európai Unió első tagjaként döntöttek így, őket követte Málta 2018-ban. Megváltoztatná a kommunikációt Két év múlva a KSH adatai szerint közel 195 ezer olyan 16–17 év közötti lenne, akik új szavazóként adhatnák le voksukat, ha a jobbikos képviselő javaslatát elfogadnák. Ceglédi Zoltán politikai elemző szerint ez alapjaiban változtatná meg a politikai kommunikációt, új csatornákra lenne szükség, ahol a fiatalokért induló politikusok kampányolhatnának. – A politikusok most még csak viccelődnek vele, hogy egyszer el kell indítaniuk egy milliós nézettségeket generáló YouTube - vagy TikTok-csatornát. Recirquel: IMA / BARTÓK TAVASZ 2022. Márpedig ha 16 éves kortól lehetne szavazni, kénytelenek lennének teljesen új platformokon kampányolni.
Ha úgy érzed, hogy minden rendben lesz, akkor se dobd be a gyereket a mélyvízbe. Menj el otthonról 30 percre, de légy a gyerek számára elérhető. Ha visszaértél, kérdezd meg tőle, hogy érezte magát. A távolléti időt csak fokozatosan emeljétzek, ahogy a gyerek biztonságérzete is növekszik. Milyen vészhelyzetek fordulhatnak elő? 1. A szülőket keresik telefonon, de ők nincsenek otthon. A gyerekek ügyesek, és jól kezelik a mobiltelefont. Csak azokat a hívásokat vegyék fel, akiket ismernek. Ha van még a lakásban vonalas telefon, nyugodtan hagyják figyelmen kívül a csörgését. 2. Jogok 16 éves kortól s kortol budapest. Elmegy az áram. 14 éves kor felett megtanítható, hogy hol vannak a villanyóraszekrényben a biztosítékkapcsolók, és azt visszakapcsolhatják. Kisebbeknél ez nem tanácsos, és sokkal egyszerűbb, ha van elemlámpa, illetve a mobilon világítás. 3. Kisméretű tűz keletkezik. Elektromos tüzet nem oltunk folyadékkal, hanem az áramot kapcsoljuk le. Kifröccsenő olajat a konyhában ruhával tudják letakarni, miután elzárták a gázt! 4.
Észtországban és Máltán szintén 16 év a korhatár az önkormányzati választásokon, Görögországban 17 éves kortól jár az általános választójog minden választásra, Szerbiában, Montenegróban és Boszniában pedig akkor jogosult valaki 16 éves korától az urnákhoz járulni, ha bejelentett munkaviszonya van. A két abszolút európai csúcstartó pedig Ausztria és Skócia. Ausztriában 2007 júliusa óta, tehát több, mint tíz éve szavazhatnak a 16 évesek minden választáson (beleértve az Alexander Van der Bellent megválasztó elnökválasztáson is), míg Skócia 2015-ben adott jogot a 16 éveseknek, hogy részt vegyenek mind a parlamenti választásokon, mind pedig a népszavazásokon. Jogok 16 éves kortól 16 eves kortol budapest. Itt külön megjegyezném, hogy Skócia adja a brit parlament legfiatalabb képviselőjét is: Mhairi Black 20 évesen került be a brit törvényhozásba 2015-ben. Ezzel a ma 23 éves skót nő lett a legfiatalabb megválasztott brit képviselő 1880 óta. Végül, de nem utolsósorban megemlíteném Man szigetét, amely a világ egyik legrégibb parlamentjével rendelkezik: a brit koronafüggőség 2006 óta biztosít jogot a 16 éveseknek a választásra.
A strasbourgi Bíróság a kérelmezőnek igazat adva megállapította, hogy amennyiben az egészségbiztosítás – akár állami, akár magánbiztosítóról van szó – általában kiterjed az egészségügyileg szükséges beavatkozásokra, akkor ki kell terjednie a nemi átalakító beavatkozások finanszírozására is. A bíróság szerint a "transzszexualitást nemzetközileg széles körben olyan egészségügyi állapotnak tekintik, amelyre tekintettel kezelést biztosítanak állapotjavítás céljából". "Tizenhat éves kortól vitték el a fiatal fiúkat" - egy kárpátaljai magyar a háborúról | Alfahír. Érdekes kérdést vet fel az ítélet: ugyan ebben az ügyben magánbiztosítóról volt szó, ám ezek szerint az elvi lehetősége fennáll annak is, hogy (az állami egészségbiztosító finanszírozásával) közpénzekből műtesse át magát egy transznemű? A szabályozás Magyarországon rendkívül szigorú, és ha orvosilag indokolt, a beavatkozás költségének maximum 10 százalékát állja az állami egészségbiztosító, a 90 százalékát a páciensnek kell előteremtenie. Egyébként a strasbourgi bíróság ebben a 2003-as (! ) ügyben 15 ezer euró kártérítést, és 2500 euró költségtérítést ítélt meg a kérelmezőnek.
Politikai vérfrissítés, generációváltás Mikor 2014-ben megalakult a mostani Országgyűlés, a képviselők átlagéletkora 47. 77 év volt. Mindössze három olyan képviselő volt akkor, aki 30 év alatti, jelenleg pedig a 30 év alatti korosztály egyáltalán nincs reprezentálva a törvényhozásban. Mi a Lehet Más a Jövőben azt gondoljuk, hogy a nézőpontok nem csak ideológiai síkon, de generációs alapon is messze eltérhetnek – más nézőpontból látja a világot egy huszonéves, mint egy negyvenes (elég csak arra gondolni, hogy jelenleg nincs a törvényhozásban olyan személy, aki a rendszerváltás utáni Magyarországon született volna). Más ügyek foglalkoztatják, más értékeket tart fontosnak, más a hozzáállása a technológiához, a munkavállaláshoz, az oktatáshoz, az adórendszerhez, a városfejlesztéshez vagy a kultúrához. Éppen ezért a demokratikus, és átfogó képviselethez elengedhetetlen a fiatalok politikai reprezentációja. Az oktatás kérdése Talán nem vagyok egyedül azzal a gondolattal, hogy a nyugdíjrendszer reformja mindig is jobban foglalkoztatja és foglalkoztatta a honatyákat és honanyákat, mint az oktatás, kiváltképp a közoktatás kérdése.
Alsó-Szászország német szövetségi tartományban fontolgatják, hogy kísérővel a 16 évesek is volán mögé ülhessenek. Alsó-Szászország közlekedési minisztere, Olaf Lies szerint a kedvező baleseti statisztikák hatására (ötödével csökkent a kezdő vezetőket érintő balesetek száma) hoznák előre a jogosítványszerzés korhatárát. A tartományban jelenleg 17 éves kortól lehet vezetni, de csak kísérővel, önállóan 18 éves korban lehet először elkocsikázni a boltba. A német tapasztalatok szerint a kísérők jelentősen csökkentik a balesetek számát Ezen az új jogszabály nem változtatna. A BF16 egyelőre csupán egy hároméves időtartamra tervezett kísérleti projekt, jelenleg ugyanis az EU-s jogszabályok is 17 évben határozzák meg a jogosítvány megszerzésének alsó korhatárát. A projekt várhatóan jövőre indul.