Rekordközeli Részvétel Hétfőn Az Előválasztás Második Fordulójában – Borsi Rákóczi Várkastély

Tuesday, 23-Jul-24 06:23:51 UTC

2021. szeptember 28-án 20:00 órakor lezárult az előválasztás első fordulója, összesen 633 811-en adták le szavazatukat képviselő -és/vagy miniszterelnök-jelöltekre. A szavazatok számolása 29-én reggel kezdődött, az első eredményeket aznap délután tették közzé. 29-én csak 50 választókerület eredményeit tudták közzétenni, a végleges eredményig október 1. hajnali 1-ig kellett várni. Az érvényes, képviselőjelöltekre leadott szavazatok száma 600 304 volt, a miniszterelnök-jelöltekre leadottaké pedig 614 134. A miniszterelnök-jelöltek közül Dobrev Klára nyerte az első fordulót, a szavazatok 35 százalékát ő kapta. Rekordközeli részvétel hétfőn az előválasztás második fordulójában. Őt követi Karácsony Gergely a szavazatok 27 százalékával és Márki-Zay Péter 20 százalékkal. Karácsony és Márki-Zay az eredményhirdetés napján még közös indulást terveztek, ezt a kérvényt viszont az OEVB elutasította. Ahhoz, hogy a két jelölt a szavazók közös támogatását élvezhessék, már csak a másik javára való visszalépés lehetősége maradt fent. Ez október 8-án meg is történt, Karácsony Gergely visszalépett Márki-Zay Péter javára.

Rekordközeli Részvétel Hétfőn Az Előválasztás Második Fordulójában

A Republikon Intézet szakértője szerint nehéz összehasonlítani az első fordulós és a mostani részvételi adatokat, mivel akkor például nem vasárnap, hanem hétfőn volt az első teljes nap a szavazásra. – Már csak azért is nehéz értékelni az első részvételi eredményeket, mert például Márki-Zay Péter stratégiája, amely arra épül, hogy a szavazók akarnak-e még egyszer egy 2010 előtti világot Dobrev Klárával, vagy sem, nagyon polarizál, ez beindíthatja a választási kedvet az ő oldalán, de ugyanígy a DK jelöltjének táborát is mozgósíthatja – mondta a Népszavának Mikecz Dániel. Szerinte a végeredményt illetően fontos kérdés, hogy hogyan viselkednek azok az MSZP-szavazók, akiknek a pártja nem mutatott irányt, és azok a baloldali szavazók, akik a Karácsony Gergelyben egy a 2010 előtti világot meghaladni képes baloldali politikust láttak. Ők ugyanis most aközött választhatnak, hogy ezt a politikát egy jobboldali szereplőre bízzák, vagy egy olyan baloldalira, aki viszont ahhoz a korszakhoz kötődik, amit elutasítanak.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Márki-Zay ambicionálja egy hetedik frakció létrehozását is, sőt, kampányának hangsúlyos eleme volt, hogy az első 30 helyből 3-at cigány képviselőjelölteknek tartana fenn. Az, hogy a listás tárgyalássorozat konfliktusokkal terhelt folyamat lesz, természetesnek mondható; a pártok akkor követnek el nagy hibát, ha a nyilvánosság elé viszik az aktuális vitákat. Miután az egyéni jelöltekről és a miniszterelnök-jelöltről a választók döntöttek, a lista összeállítása a pártok feladata, ami jellegéből adódóan akkor hatékony, ha zárt ajtók mögött történik. A gyurcsányshowzásból látható volt, hogy a Fidesz Karácsony Gergelyt vagy Dobrev Klárát látta volna szívesebben Orbán Viktor kihívójaként. Mivel a konzervatív, katolikus, vidéki Márki-Zay Péter ellen jóval kevésbé működhet a "Gyurcsány bábja" vád, a kormányoldal kénytelen lesz új stratégiát alkotni. Vélhetően a jelölt hektikusságát, kiszámíthatatlanságát fogják "veszélyes"-nek beállítani, esetleg a külföldön töltött évei miatt az "amerikai ügynök" címkére számíthat.

Viszont fontos a "mai fiatalok" bevonása a történelmi emlékek életébe, és valljuk be, egy tematikus szabadulószoba minden bizonnyal jobban vonzza ezt a korosztályt, mint egy múzeum (bár a kiálltás maga is izgalmasnak ígérkezik). A Rákóczi életrajzkiállítás egyik terme. Átadták a felújított Rákóczi-várkastélyt. Kép forrása A Teleki László Alapítvány szervezésében Borsin kívül már számos határon túli magyar építészeti emlék újult meg, többek között az erdélyi Magyarremetén, vagy a felvidéki Lakszakállason, sőt népi építészeti program is indult. Pusztuló, és értékes határon túli magyar építészeti emlék pedig sajnos még akad bőven, Aranyosmeggyestől Alsómicsinyéig. Remélhetőleg még ezek az értékek is időben, szinte az utolsó percekben megmenekülhetnek a pusztulástól, hasonlóan a Borsi várkastélyhoz.

Bakancslista - Rákóczi-Várkastély, Borsi

Rákóczi Ferenc, Szent István, Károly Róbert és Corvin Mátyás is, és nekik is köszönhető, hogy "közös a történelmi Magyarország és a mi történelmünk, amelyre büszkék lehetünk". A mintegy 1200 lelket számláló, jelentős részben magyarok lakta Borsi kastélyának – II. Rákóczi Ferenc szülőhelyének – helyreállítása felett még 2013-ban vállalt védnökséget Áder János magyar és Ivan Gasparovic akkori szlovák államfő. A restaurálás a II. BakancsLista - Rákóczi-várkastély, Borsi. Rákóczi Ferenc nonprofit szervezet irányítása alatt 2018 szeptemberében kezdődött, és mostanra fejeződött be. A teljes felújításra Magyarország kormánya 8 és fél millió eurót bocsátott rendelkezésre, ebből teljesen újjáépítették a kastélyt, és rendezték a környékét. Az 1563-1638 között épült kastélyban a fejedelmet és korát bemutató állandó kiállítást nyitottak. Az ünnepélyes – kulturális műsorral színesített – átadón több százan vettek részt, köztük felvidéki magyar és szlovák politikusok, egyházak, illetve társadalmi szervezetek képviselői is.

Átadták A Felújított Rákóczi-Várkastélyt

A lap beszerezhető ITT.

A bodrogközi Borsi várkastélya nem csak építészetileg értékes: 1676 március 27-én emeleti sarokszobájában született II. Rákóczi Ferenc. A sokáig romosodó épület felújítása ezekben a hónapokban fejeződik be. A várkastély főkapuja az egykori vizesárokkal. Képek forrása Sátoraljaújhely központjától alig pár kilométerre, a határ túloldalán fekszik Borsi. A falu szélén, egykor vízesárokkal körülvett szigeten áll a várkastély. Az épületet a fejedelem dédanyja, Lórántffy Zsuzsanna építette át fényűző reneszánsz kastéllyá, de rezidenciaként sosem használták. Rákóczi is csak véletlen folyamán született itt, Zrínyi Ilona épp úton volt Munkácsról Regécre. A kastély mindenesetre e véletlen miatt fontos szerepet játszik a magyar emlékezetben. A "kuruc fészek" a XVIII. századtól főként gazdasági célokat szolgált, de egyre rosszabb állapotba került, a XX. század elején egyik szárnyát le is bontották. A már szinte romos épület helyreállítása 2000-ben kezdődött, majd 2018-ban kapott nagyobb lendületet, mikor jórészt a magyar, kisebb részben a szlovák kormány finanszírozásában 1, 6 milliárd forintos projekt keretében elkezdték a felújítást.