A román hatalomátvételt követően, 1919-ben a talapzat hátára román nyelvű feliratot helyeztek el, mely a király román származását hivatott igazolni. A magyar állam hasztalan próbálkozott a szobor kikérésével, a berendezkedett új hatalom a király román eredetére hivatkozva magának tartotta fenn az emlékmű megőrzésének jogát. A bécsi döntést követő években ismét a figyelem központjába került a Mátyás-szobor, 1945-ben eltávolították a Klősz József kolozsvári kőfaragó által készített Magyarország címerét és a Mátyás király feliratot, melynek helyére a Balogh Edgár által javasolt, ma is látható Mathias Rex feliratot helyezték el. 1992-ben ismét újabb felirattal látták el a városi hatóságok képviselői. Gyalui Farkas: A Mátyás király szoborpályázat. Pásztortűz. 64-67. 1940. Gyalui Farkas: Negyedszáz éves a kolozsvári Mátyás-szobor. 1927. Székelyföld legszebb tájain. 508-509. Gyarmati Zsolt: Nyilvánosság és magánélet a békeidők Kolozsvárán. Kolozsvár 2005. 127. Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok. II. Szerk. B. Nagy Margit.
"A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult. " A szöveg arra utal, hogy a magyar király román származású volt. 1940-ben a táblát eltávolították, melyet Gheorghe Funár hírhedt magyargyűlölö kolozsvári polgármester 1992-ben újra visszahelyeztetett, és ma is megtekinthető a szobor talapzatánál.
-nek ítéltek oda. A munkálatok nem kezdődtek el azonnal, mert vita alakult ki a restaurálási tervet elkészítő Utilitas Kft. és a nagyszebeni cég között. Az előbbi azt kifogásolta, hogy nem megfelelő képesítéssel rendelkező restaurátort akart foglalkoztatni a nyertes cég. Végül a restaurátori tervet kidolgozó Kolozsi Tibor kolozsvári szobrászművészre esett a nagyszebeni cég választása is, akit a magyar fél is támogatott. Kolozsi ugyanis korábban már bizonyított, hiszen ő vezette az aradi Szabadság-szobor bronzrestaurálási munkálatait is. A kolozsvári Mátyás-szobor – Wikiforrás. Szobormentést végeztem... - így értékelte a művész az MTI-Pressnek azt, hogy az elmúlt évtizedben Erdély két legjelentősebb köztéri alkotásának felújítási munkálataiban is részt vett. A restaurátor szerint Zala György Szabadság-szobra és Fadrusz alkotása egyformán nagy szakmai kihívást jelentett számára, és mindkét munkában kedvét lelte. - Ugyanazokat a beavatkozásokat kellett elvégezni - magyarázta. - A Mátyás szobor esetében az volt újdonság, hogy lovas szoborról lévén szó, annak belseje teljesen más, mint egy álló figurát ábrázoló alkotásé.
Korábbi blogbejegyzésemben éppen arról írtam, eddig egyetlen kolozsvári magyar alpolgármesternek sem sikerült megoldania a Mátyás-szobor és a Házsongárdi temető védelmét. Köszönöm Hunor Péter mai oldalba bökését Facebookon: A szoborról még nincs semmi kommentárod?? Te voltál mindig az éllovas ebben a témában, mind refreshelem a blogod s nem találok semmi újat 😦
Elsőként 1864-ben, Izsó Miklós (1831-1875) pesti szobrászművész kolozsvári útján merült fel a helyi sajtóban az ötlet, melyet a város 1882. július 21-én tartott törvényhatósági közgyűlése Nagy Lajos unitárius esperes és kollégiumi tanár javaslatára határozatként is elfogadott. A szobor tervének kidolgozására egy 46 tagú bizottságot hoztak létre, melynek alakuló ülésén gr. Esterházy Kálmán főispánt elnökké, Minorich Károly polgármestert és Szabó Károly történészt alelnökké választották. A bizottság eredménytelen munkája, a három év alatt összegyűlt kis pénzösszeg, valamint az a tény, hogy időközben Budapest Tanácsa is kérvényezte a Mátyás-szobor felállításának jogát, új, hatékonyabb kolozsvári szoborbizottság felállítására ösztönözte a város vezetőségét. Az alakuló ülésre 1888. január 27-én került sor, a 122 tagú szoborbizottságban 28 egyetemi tanár kapott helyet. Az új bizottság elnöke Hegedűs Sándor országgyűlési képviselő, alelnöke Albach Géza polgármester, Sigmond Dezső országgyűlési képviselő és dr. Kolozsvar matyas - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Szabó Károly egyetemi tanár, titkára dr. Szabó Gyula pénztárosa Nagy Lajos lett.
Számos csatát vívott a törökökkel, melyek közül egyet sem vesztett el. Egyik híres hőstette az volt, amikor a bajba jutott erdélyi vajdát, Báthori Istvánt mentette meg a török seregtől. 1479 -ben Ali Kodzsa ruméliai beglerbég egy 20 ezer fős, török-román sereggel betört Erdélybe, hogy azt kifossza. Báthori István erdélyi vajda Kenyérmezőnél próbálta útját állni az ellenségnek, ám lassan kezdett hátrányba kerülni a nagy túlerő miatt. Ekkor megérkezett Kinizsi Pál híres lovascsapatával és nagy elszántsággal hátba támadta a törököket. A korabeli krónikások leírása szerint Kinizsi két karddal harcolt a csatában, a törökök pedig rettegve menekültek a hadvezér elől. Báthori István Báthori István híres főnemes és hadvezér volt, aki részt vett Kinizsi oldalán a törökök elleni kenyérmezei csatában. Ő volt a híres Báthori Erzsébet grófnő ükapja. Számos hadjáratot vezetett a törökök és Moldva ellen. Kolozsvári mátyás szobor. 1479 és 1493 között ő volt az erdélyi vajda. A kenyérmezei csata után szerzett kincsekből Nyírbátorban ferences zárdát alapított.
Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság © 2013-2022
A görög citromos csirkét azoknak ajánlom, akik nyitottak az új ízekre. Ugyanis a citromtól a csirke és a krumpli is egy érdekes, friss ízt kap. Számomra inkább keleties hangulatú volt. Mindenesetre érdemes vele egy próbát tenni, kicsit meglepő, de mindenképpen finom! Azon túl, hogy a hozzávalókat összevágjuk és befűszerezzük, nincs is vele dolgunk, mehet a sütőbe. Görög citromos csirke – Hozzávalók: 60 dkg csirkehús (én csirkemellből csináltam, eredetileg csirkecombokat ír a recept) 1 kg krumpli 50 dkg vöröshagyma (ezt én elhagytam) 4 citrom 2 ek olívaolaj bazsalikom só bors Görög citromos csirke – Elkészítés: A csirkemellet felkockázzuk. 3 citrom levét kifacsarjuk, összekeverjük az olajjal és a fűszerekkel, ebbe beleforgatjuk a csirkehúst. A meghámozott krumplit hasábokra vágjuk. A hagymát is nagyobb darabokra aprítjuk. Görög citromos süti. Tepsibe szórjuk a krumplit és a hagymát, a tetejére elrendezzük a húst. A maradék citromos lével meglocsoljuk a krumplikat. A maradék 1 citromot felkarikázzuk és az egész tetejére tesszük.
- Mondd csak, Hora mester, - kérdezte végül -, valójában mi az idő? - Hisz épp most fejtetted meg magad – felelt Hora mester. - Nem úgy gondolom – magyarázta Momo -, hanem, hogy maga az idő mégiscsak valami. Hiszen van. A valóságban mi? - Szép volna – mondta Hora mester -, ha ezt is magad válaszolnád meg. Momo soká töprengett. - Itt van – mormolta környezetéről megfeledkezve -, annyi bizonyos. de megfogni nem tudjuk. Megtartani sem tudjuk. Lehet, hogy olyasmi, mint az illat? De olyasmi is, ami egyre csak elmúlik. Vagyis keletkeznie kell valahol. Talán olyasmi, mint a szél? Nem, nem! Már tudom! Talán valamiféle zene, csak nem halljuk, mivel mindig jelen van. Habár azt hiszem, hallottam olykor, egészen halkan. - Tudom – bólintott Hora mester -, ezért hívattalak ide magamhoz. (Michael Ende: MOMO) Tegnap piknikre készültünk. De csak készültünk, mert az időjárás mást gondolt erről. Egész nap borzasztó szürke volt az ég, és lógott az eső lába. Időnként földre is tette... Főznöm nem kellett, volt maradék.