Háy János a tavalyi évem nagy fefedezettje volt. Kezembe került akkor a "Napra jutni", és megnyílt előttem egy teljesen más világ, feltárult valami olyan lelki mélység Háy sorain át, amit csak néhány igazi mesterműben találtam meg korábban. Bele is vetettem magam az ő műveibe nyomban, jött a "Hozott lélek" majd "A bogyósgyümölcskertész fia" sorban. Mindhárom írása komoly lelki és szellemi élményt adott, nagy várakozással álltam hát neki eleddig számomra ismeretlen, "A gyerek" című könyvének. Most pedig bajban vagyok. Nagy bajban. Ez a könyv egyértelműen 2017 eddigi legnagyobb olvasmányélménye. Kicsit sajnálom is az összes többit, ami, aki a következő hetekben jön, az élmény még annyira friss most, hogy egészen biztosan mindent ehhez fogok hasonlítani. Ez a könyv pedig magasra tette a lécet. Most az a léc épp megugorhatatlannak tűnik. Persze változik ez majd, de most még nagyon lüktet bennem ez a történet. Még nagyon eleven. Háy mestere a lélekábrázolásnak, bármennyire is ellenkezel egy-egy szereplő cselekedetével, adott döntésével, bármennyire undorodsz is tőle és megveted, amit csinál, világosan látod, nem tehetett másként, nem dönthetett másként, nem cselekedhetett másként abban az élethelyzetben.
Akinek nem volt még: most íme van. Akinek volt, tudja, mit kell tenni: megfogni a kezét, megölelni, megsimogatni, hisz gyerek. Most megtudhatod róla, amit nem tudtál, mert elrejtőztél, mert elrejtőzött előled. Most megismerheted a sorsát, és azokat a sorsokat, amely sorsok az ő sorsát alakították, amely sorsokat ő is alakított. Azt mondod, nem érdekel, azt mondod, olyan idegen, azt mondod, egy senki által nem ismert ősre ütött, pedig belőled van gyúrva, hisz gyerek, és a tied. Vezet-e út a hetvenes-nyolcvanas évek falusi Magyarországának porából-sarából a fényes jövőbe? Lehet-e nagy ember - filozófus! - a gyerekből? Vagy rá is az apák és nagyapák boroskannája vár? A gyerek – Spiró György szerint korunk hőse -: sokunk közeli ismerőse. A gyerek: Háy János eddigi életművének egyik legnagyszerűbb kötete, mely a kortárs magyar irodalomnak is megkerülhetetlen darabja lett.
A gyerek leírása Akinek nem volt még: most íme van. Akinek volt, tudja, mit kell tenni: megfogni a kezét, megölelni, megsimogatni, hisz gyerek. Most megtudhatod róla, amit nem tudtál, mert elrejtőztél, mert elrejtőzött előled. Most megismerheted a sorsát, és azokat a sorsokat, amely sorsok az ő sorsát alakították, amely sorsokat ő is alakított. Azt mondod, nem érdekel, azt mondod, olyan idegen, azt mondod, egy senki által nem ismert ősre ütött, pedig belőled van gyúrva, hisz gyerek, és a tied. Vezet-e út a hetvenes-nyolcvanas évek falusi Magyarországának porából-sarából a fényes jövőbe? Lehet-e nagy ember - filozófus! - a gyerekből? Vagy rá is az apák és nagyapák boroskannája vár? A gyerek - Spiró György szerint korunk hőse -: sokunk közeli ismerőse. A gyerek: Háy János eddigi életművének egyik legnagyszerűbb kötete, mely a kortárs magyar irodalomnak is megkerülhetetlen darabja lett.
Egy idő után már ezeknek a történetmozaikoknak az elején sejtjük a szomorú véget: szinte minden férjet és feleséget megcsalnak, mindenki rákos lesz vagy hirtelen halált hal, ha pedig valamilyen csoda folytán mégsem következik be a tragédia, akkor végtelen boldogtalanságban tengeti napjait. A gyerek életútját és a hozzá kapcsolódó történeteket belengi az egyre gyengébben pislákoló remény és az egyre erősebben terjengő alkoholgőz. Mindezek ellenére a regényt áthatja egyfajta fanyar, szarkasztikus humor. Az olvasónak erősnek kell maradnia, és ebbe a komikumba kell kapaszkodnia, ha nem akar a szereplőkkel együtt elsüllyedni a mocsárban. * Háy János könyvét azoknak ajánlom, akik értékelik a keserű humort, tudnak nevetni az élet nyomorúságán, akik nem félnek szembenézni az emberi butaság végtelenségével. A regény fejezeteit apránként érdemes olvasni, egyrészt a novellaszerűen egymást követő, szinte különálló történetek miatt, másrészt így kisebb az esély arra, hogy az olvasót hatalmába kerítse a pesszimizmus.
Meddig okolhatjuk a körülményeinket elszenvedett kudarcaink miatt? Befolyásolhatjuk-e a sorsunkat, vagy örökké tehetetlen gyerekként kell tűrnünk, hogy az élet kénye-kedve szerint rángasson minket? Majd a gyerek… A gyerek a család minden reménye, ő az, "akiből majd lesz valaki". A szülők reményei és lehetőségei már megfakultak, de a gyerek, bár külsejét tekintve nem túl szép, az apja szerint okosabb, mint minden más gyerek a faluban – tudós lesz belőle. A fővárosba kerülve viszont egy idegen, sokszor ellenséges környezet fogadja, ahol a ő eddig összegyűjtött (egyébként javarészt felesleges) tudományával már nem tűnik ki annyira a tömegből, mint azt az otthoni környezetben megszokta. Hogy végül sikerül-e betöltenie a jövőjéhez fűzött reményeket, az maradjon titok. Hosszú utat tesz meg addig, és közben rengeteg emberrel találkozik, akik mind küzdenek az élettel, akárcsak ő. Hová tűnik a remény? A gyerek élettörténete egy erős láncként ível át a regényen, ehhez a lánchoz kapcsolódik a sok-sok mellékszereplő különféle, de valamilyen szempontból mindig tragikus sorsának rövid elbeszélése.
Kiemelt kép: rebcenter moscow fotója a Pexels oldaláról. Olvasd el ezt is:
az emberi testhőmérsékletet meghaladó hőmérsékletű, általában ásványi anyagokban gazdag forrásvízzel működő fürdő. Azt a fürdőt, ahol a víz hőfoka az emberi test normál hőmérsékletét meghaladja, termálfürdő nek nevezzük. A fogalomba beletartoznak a gyógyfürdők is, de akadnak olyan meleg vizű fürdők, melyekről még nem bizonyított a gyógyhatás. Magyarország rendkívül gazdag termálfürdők tekintetében. A római korban népszerű fürdőkultúra alakult ki. Ezek a fürdők a tisztálkodás mellett a kultúra és szórakozás színhelyéül is szolgáltak. Már a római korban felfedezték az ország első természetes biológiailag aktív termáltavát, a Hévízi-tavat. Egri termálfürdő wikipedia 2011. A római birodalom felbomlásával a hazai fürdőkultúránk története is megszakad. A törökfürdő eredete arra az időre vezethető vissza, amikor a törökök Anatóliába érkeztek, ahol találkoztak a bizánci és római fürdőkultúrával. Az itt talált hagyományt ötvözték a saját tradícióikkal és az iszlám vallás fürdőzésre vonatkozó előírásaival, így született meg a "török fürdő", eredeti nevén "Hamam" (jelentése: "meleget árasztó").
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Egri Lukács ( 16. Egri termálfürdő wikipédia fr. század) katolikus pap egri származású volt, és mint az egri egyházmegye papja tevékenykedett. Nyomtatásban egyetlen munkája jelent meg, amelyet az ellenreformáció jegyében írt: De controversis fidei questionibus adversus dogmata Calvini... 1567 körül. [ szerkesztés] Források Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996 Kategória: 16. századi magyar katolikus egyházi személyek
Jegyzetek Szerkesztés Források és irodalom Szerkesztés Szerk. : Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) - Akadémiai K. Bp. 1985. - ISBN 963-05-2542-9. Dercsényi D. -Zádor A. : Kis magyar művészettörténet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-05-3240-9 és ISBN 963-336-128-1 Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972. Forgó Pál: Új építészet. Egri Termálfürdő - Eger | Közelben.hu. Budapest, 1928. Gábor Eszter: A CIAM magyar csoportja (1928-1938) – Bp. 1972. Akadémiai K. – 71. 71128. Akadémiai Nyomda (Bőséges hazai és nemzetközi forrás listájával) További információk Szerkesztés Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 131. o. Online elérés Újpest lexikon, online
Becsült olvasási idő: 5vagyonmegosztas elettars p