Sokat megértett a plakátrajzoló a filmből, már ha látta. Nem lehet eléggé dicsérni a Filmarchívumot azért, hogy ezeket a régi filmeket ilyen nagyszerű "csomagolásban" jelenteti meg. A kép és hang megint tökéletes, angol felirat ismét választható a filmhez, és újfent nagyon tanulságos extrákat sikerült találniuk műhöz. Két Szabó-kisfilm található a lemezen, egyik 1961-ből, Variációk egy témára címmel, a másik pedig a Kegyelet (1967). Apa egy hit naplója na. Előbbiben a téma a háború, számunkra viszont a második blokk az érdekes, ahol apák magyarázzák egy múzeumban fiaiknak, hogy milyen is volt az. Azok az apák, akiknek hiányáról szólt az 1966-os Apa. A Kegyelet pedig azért izgalmas, mert két olyan dokumentumfelvétel is található benne, amit Szabó felhasznált az Apában. Az egyik a filmforgatás, melyben zsidókat hajtanak át nyilasok a Lánchídon, a másik pedig a Farkasréti temetőben lévő tömeg halottak napján. A játékfilmben újraforgatta saját színészeivel a dokumentumfilmbe felvett jeleneteket, míg a temetői képeket bele is rakta az Apába.
Az óra-motívum vezet át az egyetemista Bence figurájához. Ugrunk nyolc évet az időben, a fiú felnőtt, felveszi apja öltönyét, óráját és szemüvegét, s így megy el az egyetemi bálba. Később újabb lehetősége adódik apja szerepének betöltésére: 1956-ot írnak, kitör a forradalom. Az egyetemi gyűlésen felvetik, hogy el kéne hozni a város másik szegletéből egy magyar zászlót, Bence vállalkozik rá. Megpróbál úgy elfutni a zászlóért a háborús körülmények között, ahogy apja menekült a nyilasok elől. Ő azonban egyáltalán nem tud hősként viselkedni, egyrészt rettentően fél, másrészt mire beér a zászlóval az egyetemre, az előadó már tele van trikolórokkal. Hagyományos esetben a fiúgyermeknek egy hús-vér apával kell megküzdenie, Bencének ennél nehezebb dolga van, egy fantomképpel rivalizál, így esélye sincs a győzelemre. Mégis ez az a pont, amikor apja órája megáll – valóságosan és átvitt értelemben is, ráadásul meg sem tudja javíttatni, mert az órásmester disszidált. Orosz István: Apa. Szabó István: Apa -- Egy hit naplója (Father, 1966) részlet (with english subtitle) - YouTube. A mozi születésének századik évfordulójára kiadott reprezentatív kiállítású grafikai albumból.
Kildare-i Szent Brigitta Születése 451 Faughart Halála 525 (73-74 évesen) Kildare Tisztelete Ünnepnapja február 1. A Wikimédia Commons tartalmaz Kildare-i Szent Brigitta témájú médiaállományokat. Kildarei Szent Brigitta, más írásmóddal Brigida ( írül: Naomh Bríd, latinul: Brigida), ( Faughart, 453 körül – Kildare, 524) kora középkori ír apáca, Írország védőszentje. Az 5. század második, és a 6. század első felében működött Írországban. Szent brigitta image ipb. Legendája szerint rendkívül szép nő volt, aki egy betegségben kérte Istent gyógyulásáért. Az ima meghallgatásra talált, Brigitta pedig örök szüzességet fogadott, és elvonulva a vadonba egy tölgyfa alatt cellát épített, és oda költözött. Ebből jött létre később a híres Kill Dare ("tölgyfa-hajlék") nevű kolostor, Írország és Skócia sok későbbi kolostorának anyakolostora. Brigittát később – Szent Patrik mellett – Írország védőszentjeként kezdték el tisztelni. Testét a reformáció idején, VIII. Henrik angol király uralkodása alatt elégették, feje Lisszabonban van.
Leírás Szent Brigitta hosszú életében a keresztény erények majdnem mindegyikét megcsillogtatta. Nyolc gyermekének gondos édesanyja volt, misztikus látomásokban részesülő lelkiíró, hazájának, Svédországnak lelki megújítója, az Egyház erkölcsi tisztaságáért harcoló szerzetalapító, szegényeket gondozó úrnő, és üldözött, boszorkánynak kikiáltott, megvetett asszony. Egyszerre volt germán hősnő, a középkor szent asszonyideálja, és itáliai remeszánsz típusú előkelő úrnő. Szent brigitta imageshack. Svédországban, Brigitta templomában, Vadestenában, ahol hamvai nyugszanak, ma is nemzeti szentként tisztelik, "Svédország legnagyobb asszonyaként". Tartalom Szent Brigitta élete Az Egyház könyörgése Az üdvösség titka Ígéretek Imák Szent Brigitta imádságaiból
"Ezek után férjének nyolc gyermeket szült. Naponta tizenkét szegény evett asztalánál. Csendesen nevelte négy fiú- és négy leány gyermekét, akik közül az egyik Svéd Szent Katalin néven vonult be az Egyház történelmébe. Amikor gyermekeik nagyobbak lettek, zarándokútra indultak Spanyolországba, Szent Jakab sírjához. Férje azonban útközben megbetegedett. Brigitta sokat imádkozott, és imáját meghallgatta az Úr. Férje felépült, visszatértek otthonukba. Szent Brigitta imafüzet. Férjére is nagy hatással volt a betegségből való felgyógyulás. Feleségének beleegyezésével a ciszterciek szerzetébe lépett be. Gyermekkorától fogva voltak látomásai, amelyek főleg Krisztus szenvedéseivel voltak kapcsolatosak. Hallatlan részletességgel és valósághű, realisztikus módon írja le Jézus szenvedéseit. Ezekkel kapcsolatos két vezeklési módja is. Kezére gyakran csepegtetett forró viaszt, hogy a fájdalmat tapasztalja, valamint gyakran keserű füveket evett, hogy Jézus epével való megitatását átélje. Emellett hetente négyszer böjtölt, és nagyon sokat virrasztott éjszakánként az Oltáriszentség előtt elmélkedve, imádkozva.
Élete [ szerkesztés] Apja Birger Persson upplandi kormányzó, az ország egyik leggazdagabb földbirtokosa, a Finsta családból, anyja a Folkunga család tagja, a korabeli svéd királyok rokona. Brigitta tizenhárom évesen feleségül ment Närke urához, Ulf Gudmarssonhoz az Ulvåsa családból, négy fiuk és négy lányuk született. Minden gyermeke megérte a felnőttkort, ami akkoriban szokatlannak minősült. Katalin nevű lánya később szent lett. A Szentlélek 7 jele a lélekben – Kinyilatkoztatások Svéd Szent Brigitta által – Metropolita. Brigittát tisztelték jótékony tevékenységéért, és férjére is nagy hatással volt vallásossága. 1341–1343 közt elzarándokoltak Santiago de Compostelába. 1344-ben Ulf meghalt, Brigitta pedig teljesen a vallásnak szentelte magát és megalapította a Brigitta-rendet. 1350-ben Rómába ment, hogy elismertesse a rendet a pápával és javulást hozzon a korabeli erkölcsökre. A rendet csak 1370-ben ismerte el VI. Orbán pápa, eddigre Brigitta már nagy közkedveltségnek örvendett Rómában jó cselekedetei miatt. Néhány zarándoklatot – köztük 1373-ban egy jeruzsálemit – leszámítva Rómában élt haláláig.
A még hosszú időn át halálos bűnben élőknek is megbocsájtom bűneiket, ha ezt az imát elvégzik. Én magam oltalmazom meg őket a kísértésektől. Érzékszerveiket épségben megőrzőm. Megóvom őket a hirtelen haláltól. Megmentem lelküket az örök kárhozat veszélyétől. Mindent elnyernek amit a Boldogságos Szűz által kérnek Istentől. Akik egész életükben öntörvényűen éltek bár, és emiatt már másnap meg kellene halniuk, ha ezt az imát el akarják mondani, meghosszabbítom életüket. Az ima elmondója minden alkalommal részleges búcsút nyer. A Mennyben a legmagasabb angyali karok boldogságát juttatom neki. Aki ezt az imát másokkal megismerteti, sosem lesz lelki örömök nélkül, és az örök boldogságban részesül. A helyen, ahol valaki ezt az imát mondja, Isten mindig jelen lesz kegyelmével. Svéd Szent Brigitta – Wikipédia. Emlékezete [ szerkesztés] 1651-ben Bécsben az ő emlékére épült a Brigitta-kápolna, 1900-ban róla nevezték el a Brigittenau negyedet. 1999-ben II. János Pál pápa Európa egyik védőszentjének nevezte ki. Ünnepnapja halála évfordulója, július 23.
Rólunk A Szent Maximilian Kiadó több mint 30 éve, 1989-ben kezdte meg működését. Kiadásunkban jelenik meg a Keresztény Élet katolikus hetilap, a népszerű Katolikus Kalendárium, valamint naptárak, imakönyvek, szentképek és egyéb vallásos kiadványok. Kiadói munkánkat budapesti szerkesztőségünkben végezzük. Szent brigitta images. Kiadványainkat nemcsak Magyarországon, hanem Erdélyben és Felvidéken is terjesztjük. A nyomdatermékek mellett – immár négy éve – az elektronikus média eszközeivel is igyekszünk Isten nagyobb dicsőségét és embertársaink lelki javát szolgálni.