"Egyértelmű nem a háborúra, no war! " - ez volt az idei Békemenet üzenete a kormánypárti eseményt szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) szerint. A március 15-i vonulást megelőző hetekben a szervezet hírportálján, a 2022plusz oldalon több cikkben is foglalkoztak a háborúval. Ezekben a cikkben azonban gyakran kritika nélkül közvetítik Putyin háborús narratíváját és relativizálják az orosz fél felelősségét. Például a Békemenet előtt egy nappal, március 14-én posztolt véleménycikkben: "Most Putyin tart görbe tükröt a nyugati világnak, s a helyzet az, hogy mindegy, mit gondolunk arról, jogosan teszi-e vagy sem. Nem segítünk vele az áldozatokon, és nem támasztjuk fel a halottakat. Elítélhetjük, persze. Bár ha mélyen a tükörbe nézünk, talán elsuttogjuk azt is, hogy erkölcsi alapunk elítélni csak akkor volna, ha valamennyi katonai agressziót elítéltünk volna, függetlenül az elkövető kilététől" - írja a cikk. Vélemény: Bayer Zsolt nyílt levélben áll ki Putyin mellett | hvg.hu. De mi is ez a 2022plusz? A tavaly tavasszal indított hírportálon a legkülönfélébb témákban jelennek meg írások, napi hírektől a véleménycikkekig, de "Állami terror 2006" rovatuk is van.
A nagykövet ebben azt fejtegeti, hogy a jelenleg zajló konfliktus valójában nem más, mint Oroszország "önvédelme", az oroszok "csak a népet védik, akik az elmúlt nyolc évben a kijevi rezsim zaklatásának és népirtásnak volt kitéve. " Egy február végén publikált véleménycikkben a 2022plusz szerzője jelentette ki, hogy - a putyini narratívával összhangban - szerinte is népirtás történt Donbaszban. Putyin a háborút megelőző hosszú televíziós beszédében mondta azt, hogy véget kell vetni a kelet-Ukrajnában zajló népirtásnak. A Lakmuszon már többször is foglalkoztunk a kérdéssel ( itt és itt): tény, hogy 2014 óta jelentős konfliktusok dúlnak Ukrajna keleti részén, azonban ezt az ENSZ Genocídium-egyezményének definíciója alapján nem minősül népirtásnak. A 2022plusz a háború kirobbanása után több mint egy héttel azt is megírta, hogy " Putyinban egyre jobban bíznak az oroszok". Bayer Zsolt: Hát, tévedtem. Putyin..... A hírportál a Magyar Nemzet és a Mandiner cikkeit vette alapul, amelyekben megírták, hogy "hivatalos állami felmérések szerint az oroszok 70 százaléka helyesnek tartja, hogy Moszkva csapatokat küldött Ukrajnába", bár azt is megjegyzik, hogy "ezeknek a felméréseknek nem kell feltétlenül hinni, mert manipuláltak lehetnek".
Stratégiai nyugalmatok csak a sírban lesz. (…) Közeleg 1848. március 15 évfordulója, és rezsicsökkentésről beszéltek? Mindezt a CNN kamerája előtt, a Political Capital rendezvényén. " Fotó: MTI Fotó: Mohai Balázs Forrás: Mandiner,
A publicista szerint téves az is, hogy a tüntetők Európára hivatkoznak, "amikor már nincsen Európa", de "amikor még volt", akkor a Szovjetuniót éltették. Bayer szerencsétlennek és akarattalannak nevezi a korábbi elnököt, Borisz Jelcint és "idegen ügynökként" írja le Putyin egyik legnagyobb ellenfelét, a pénzmosásért, sikkasztásért és csalásért börtönbe küldött üzletember-politikust, Mihail Hodorkovszkijt. A publicista azt írja, ha nem jön Putyin, "akkor most egy, a fogyasztásba belerokkant, hatalmas gyarmat van, amely nyomokban Oroszországot tartalmaz", mert az amerikaiak megvették volna egész Oroszországot is, és "ki lenne mondva, hogy önök egy hibátlan demokrácia, elsőrendűen szabad ország". Bayer zsolt putyin trolljai. Bayer viszont megdicséri Putyint, aki ezzel szemben nem hagyta Oroszországot, hanem erőssé tette.
A bevételek stabilan növekedtek, miközben a kiadási oldalon jelentős egyszeri tételek jelentkeztek. Számításaik szerint, az év végi kiköltekezés, valamint az szja-visszatérítés együttesen a GDP 2, 5%-ára rúgtak, vagyis más megfogalmazásban: ezek nélkül a költségvetés fő egyenlege valahol 4-4, 5%-os hiányt mutatott volna tavaly. A gazdasági környezet azonban egyre több kihívást jelez előre Magyarország számára is és ez a költségvetést is eléri - figyelmeztetnek az elemzők, akik korábban úgy kalkuláltak, hogy a 2022-re kitűzött 4, 9%-os új GDP-arányos költségvetési hiánycél elérhető a beruházások és tőketranszferek befagyasztásával/elhalasztásával. A helyzet azóta azonban megváltozott, az OTP elemzői szerint főleg három okból kifolyólag: Az energiaárak elszálltak. A kamatkörnyezet tovább emelkedett. Nagy autóipari beruházásnak örülhet Szombathely - Infostart.hu. A makrogazdasági kép is romlott. Mindezek ellenére az elemzők szerint nem az idei költségvetési hiány a nagy kérdés. Mindezt azzal indokolják többek között, hogy a kormány MVM-et érintő 2020-2021-ben végrehajtott feltőkésítései megfelelő tartalékot képeznek arra, ha a gázárak a 80 euró/MWh körül stabilizálódnak.
A magyar autóipar termelési értéke tavaly 9400 milliárd forint volt, ez nagyjából 2, 5-szerese a 2010-es teljesítménynek, így ebből is látszik, hogy a szektor mára erős gerincoszlopává vált a gazdaságnak. A miniszter hozzátette, hogy "az elektromos autózás passzátszelét keletről fújják", s minden európai ország versenyez ezen vállalatok beruházásaiért. Új csúcsra ugrott az UBM árbevétele és nyeresége az elmúlt fél évben. "Aki ezeket megnyeri, az egyúttal a hosszú távú növekedés garanciáját is megkapja". Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Azt is megvizsgálták, hogy milyen árszintekkel szembesülnek azok, akik valamely borvidéken szeretnének ingatlant vásárolni. Ebben az esetben is a Balatonfüredi-Csopaki borvidék lett az első, ahol 2021-ben majdnem 45 millió forintért cserélt gazdát egy tipikus (medián) árazású ingatlan. Az Etyek-Budai borvidéken csaknem 38 millió forint, míg a Balaton-felvidéki borvidéken majdnem 30 millió forint volt tavaly az eladásra került ingatlanok medián ára. A legolcsóbb a Tokaji borvidék, ahol egy tipikus árazású ingatlanért kevesebb mint 8 millió forintot kellett adni. (3. ábra) Jelentősen drágultak a borvidékek az elmúlt években A borvidékek között a leginkább a Balatonfüred-Csopaki borvidéken drágultak az ingatlanok 2008-ról 2021-re, csaknem 230 százalékkal. A legkevésbé a Villányi borvidék árai nőttek, ahol 52 százalékos drágulás volt az elmúlt tizenhárom évben. Megvan, mi lesz az új magyar kormány legnagyobb feladata - Portfolio.hu. Összességében a borvidékek közül a drágább helyszínek árai jobban nőttek, míg az olcsóbb területek kevésbé drágultak. Csak néhány kivétel van, az Etyek-Budai borvidék például a harmadik legdrágább volt tavaly, de az elmúlt bő egy évtizedben az áremelkedésben csak a középmezőnyhöz tartozott.
Majd hozzátette, hogy "az elektromos autózás passzátszelét keletről fújják", s minden európai ország versenyez ezen vállalatok beruházásaiért. "Aki ezeket megnyeri, az egyúttal a hosszú távú növekedés garanciáját is megkapja" - fogalmazott.