A Végtelen tréfa lényegi és életbevágó kérdéseket feszeget: mi a szórakoztatás, és miért uralja az életünket, miképp hat az emberi kapcsolatainkra a szórakozás iránti vágyunk, és mit árulnak el rólunk az általunk választott örömök. GÉNERO Ficción y literatura PUBLICADO 2018 12 de noviembre IDIOMA HU Húngaro EXTENSIÓN 1, 116 Páginas EDITORIAL Jelenkor Kiadó VENTAS PublishDrive Inc. TAMAÑO 5. 5 MB Más libros de David Foster Wallace
Szokás róla elmondani, hogy valószínűleg sokkal több ember polcán figyel, mint ahányan elolvasták, ismerőseim közül is többen elkezdték, aztán nem fejezték be, Bill Gates pedig, bár szereti a szerző egyéb írásait, inkább bele sem fog, mert fél, hogy nem érne a végére. Ilyen felvezetés után kihívásnak tekintettem, hogy ha elkezdem, be is fejezzem, amihez végül egy nap híján két hónap kellett. Nem szándékosan alakult így, de DFW szerint is ez az ideális olvasási idő. A két hónaphoz tartozik, hogy egy átlagos könyv olvasásához képest több időt fordítottam rá a szabadidőmben, ha valaki lazább tempóban akar haladni, akkor simán elhúzhatja három-négy hónapig is. Nem véletlenül mondta a könyvről az egyik magyar fordító, hogy "esemény az ember életében, ha végigolvassa". David wallace végtelen tréfa trefa letak. Lefordítani nem is esemény, hanem egész életszakasz lehetett. Már csak azért is, mert a szöveg sokszor kifejezetten nehéz, az első oldalak után én is feltettem magamnak a kérdést, hogy tényleg ezzel akarom/fogom tölteni az elkövetkező ki tudja hány hetemet?
Az anonim függőkről szóló részek azért is lettek különösen erősek, mert DFW maga is hosszú évekig antidepresszánsokon élt, több elvonót megjárt, érződött a szövegen, hogy olyan tapasztalatokról ír, amelyeket a saját szemével látott, így a könyv vonatkozó fejezetei simán elmennek egy alapos szépirodalmi szociográfiának is. A rehabról szóló részek között talán azok a legerősebbek, amikor a krokodiloknak nevezett, évtizedek óta tisztán élő alkesz papák oltják/okosítják az anyagozással épp csak leálló csikó narkósokat. (A cikk elején is egy ilyen krokodil történetéből vett idézet olvasható. Könyv: Végtelen tréfa ( David Foster Wallace ) 284341. ) David Foster Wallace Fotó: Facebook / David Foster Wallace A könyv másik nagy csemegéje az Incandenza-család ábrázolása és fokozatosan kibomló tragédiája, amelyben a nagyapa életútjából levezetve válik érthetővé, hogy a legkisebb, tehetséges teniszező fiú miért szív stikában az akadémia alagsorában, a legidősebb bátyjával folytatott, a család elhallgatott történetét feldolgozó telefonbeszélgetései pedig nálam abszolút a regény érzelmi csúcspontjainak számítanak.
Ebből az alapállásból indulva már egy fokkal nehezebb félbe hagyni a könyvet, hiszen az gyakorlatilag egyenlő annak beismerésével, hogy igen, én egy fogyasztásra optimalizált biorobot vagyok, aki a Netflix helyett is inkább kábeltévét néz, mert ott több a reklám. Mindenkit megbetegít ez a rohadt világ Bár a fentiek alapján könnyű lehet azt gondolni, hogy a Végtelen tréfa elolvasása leginkább arra jó, hogy az ember élő szobrot faragjon magának bizonyos körúton belüli körökben, valójában ez a könyv több olyan téma mélyére is elkalauzolja az olvasóját, amiről korábban valószínűleg elég keveset tudott. A történet gerince egy elit teniszakadémián és annak szomszédságában az alkohol- és drogfüggők rehabilitációs intézetében fut a nem túl távoli jövőben (egyes becslések szerint a 2010-es évek könyékén), amikor a Kanadából, az USA-ból és a Mexikóból egyesült szuperállamot egy Trumpra a megszólalásig hasonló macskajancsi vezeti. Vásárlás: Végtelen tréfa (2018). Egy olyan korban, amikor már nem évszámok, hanem cégek termékei jelölik az éveket.
Bár nem kevés szó esik a teniszről és egy-egy ifimeccs elemzéséről (a szerző tinédzserként maga is jegyzett játékos volt az USA-ban), az ifjúsági élsport végig a szórakoztatóipar felé vezető út hosszú és rögös felvezetőjeként jelenik meg a szövegben: tíz évig minden nap vért izzadni azért, hogy aztán valaki a szórakoztatóipar tárgyává válva képes legyen egyedül megragadni a nézők figyelmét és kiszolgálni az igényeiket. A vonatkozó részek alaposan bemutatják, milyen terhet rak ez a fiatalokra, és milyen megküzdési stratégiák állnak rendelkezésre a helyzet feldolgozására. Sok mindent lehetne még mondani erről a könyvről, például, hogy mi köze van a Hamlethez, az Odüsszeiahoz vagy A Karamazov testvérekhez (a hardcore irodalomrajongók könnyen megtalálhatják a válaszokat), de inkább álljon itt egy lógva maradt kérdés: mit teszel, ha egyszerre vagy patologikusan kleptomániás és patologikusan agorafóbiás?
Összefoglaló "A Végtelen tréfa az X-generáció Ulyssessévé vált. Wallace gigantikus opuszát olvasni olyan, mintha nyakig merülnénk a kilencvenes évek sajtburgerszagú, MTV-fixált, hedonista univerzumában, és fejest ugranánk egy saját diszkomfortzónájában ragadt, megszállott és néha követhetetlenül gyorsan szerváló író zavarosan örvénylő agyába. " - Könyvesblog David Foster Wallace főműve, a Végtelen tréfa a jövőben játszódik, amikor Kanada, Mexikó és az Egyesült Államok egy ONAN (Organization of North American Nations) nevű szuperállammá olvad össze. A regény szereplői egy teniszakadémia növendékei és egy alkohol- és drogelvonó intézet bentlakói, valamint québeci radikálisok egy csoportja, és mindenkit az az egy cél vezérel, hogy megtalálja a Szórakoztatásnak, annak a filmnek a mesterkópiáját, ami - ha az ember egyszer is megnézte - nem hagyja, hogy azután egyéb tevékenységet folytasson. A Végtelen tréfa lényegi kérdéseket feszeget: mi a szórakoztatás, és miért uralja az életünket, miképp hat az emberi kapcsolatainkra a szórakozás iránti vágyunk, és mit árulnak el rólunk az általunk választott örömök.
Mindez természetesen nem ért volna semmit (miként ma sem más okokból…), ha Ferdinándot a magyar nemesség egy része törvényesen meg nem választja királynak, ami még 1526-ban, Pozsonyban meg is történt. A Magyar Királyság – amint említettük – a korban (1687-ig) választó monarchia volt! 1527-ben Székesfehérváron a Szent Koronával a rangidős püspök pedig megkoronázta. Erdélyi keresztények: Több is veszett Mohácsnál!. Tehát minden törvényesen zajlott, nem pedig "gonosz, gyarmatosító németek jöttek, és hajtották rabigába a nem létező magyar kurucokat, proletárokat és demokratákat! " – Elnézést kérek. Ferdinánd – tehát – kiváló uralkodónak és jó szervezőnek bizonyult, néhány év alatt legyőzte Szapolyait és sikeresen kiépített egy védelmi rendszert (új végvárvonalat), amit nem magyar forrásokból, hanem birodalmi és cseh adókból, illetve segélyekből tartott fenn. Meg kell azonban jegyezni, amit már elmélkedésünk elején is említettem, hogy Szapolyai János király – merthogy jogilag az volt – éppen annyira törvényesen jutott a hatalomhoz, mint Ferdinánd.
Than Mór: A mohácsi csata A Mohács körüli viták fõként a következõ kérdésfeltevések mentén indultak el: hogyan jutott a Magyar Királyság odáig, hogy ekkora vereséget szenvedjen el? Milyen felelõsség terheli a magyar vezetést ezért az eredményért? Valóban a mohácsi csatában omlott össze a magyar állam vagy elõbb, esetleg csak késõbb? Lett volna-e esély megelõzni vagy elhárítani a mohácsi csatavesztést és annak következményeit? Hogyan magyarázható a törökök azon katonai magatartása, hogy "csak" 1541-ben és "csak" az ország középsõ területeit szállta meg? Több is veszett mohácsnál jelentése. a csata elsõ kézbõl Brodarics István, II. Lajos király kancellárja harcolt a mohácsi csatában és túlélte, majd meg is írta azt, amit ott tapasztalt "A magyaroknak a törökökkel Mohács mezején vívott ütközetének igaz leírása" (1527) címen. Bukás Mohács után Nemeskürty István akkor nagy vihart kavart könyvében (Önfia vágta sebét. Ez történt Mohács után: tudósítás a magyar történelem tizenöt esztendejérõl: 1526–1541. Bp., 1966. ) azt fejtette ki, hogy a Magyar Királyság nem a mohácsi csatában bukott meg, hanem utána.