A szén körforgása a környezetünkben zajló anyagforgalom egyik típusa. Évmilliók alatt az elpusztult élőlények a talajba kerültek, nagy hőmérsékleten és nyomáson szenesedtek, így jöttek létre a széntelepek, kőolajtelepek óriási energiaforrást képviselve. Az ember a szenet kitermelve a gyárakban szabadítja fel az energiát a tüzelés révén. A szén elégetése során az égéstermékek között a szén-dioxid is szerepel, mely a légkörbe kerül. Az élőlények biológiai oxidációja is termel szén-dioxidot, mely szintén a légkörbe távozik a szervezetekből. Az autotróf növényi fotoszintézis az a folyamat, mely szén-dioxidot igényel. Az előállított szerves anyag a heterotróf élőlények testébe kerül a táplálkozási kapcsolatok révén. A gáz a növény testébe a gázcserenyílásokon át kerül. A növények és az állatok pusztulásuk után a talajba kerülnek, lebontó szervezetek lassan lebontják a szervezeteket és a folyamatot szintén szén-dioxid termelés kíséri, mely a légkörbe kerül. Beláthatjuk, hogy a szén körforgása szempontjából a szén-dioxid gáz a főszereplő, mely a levegőben, a vízben és a talajban egyaránt előfordul.
A légzés, a kiválasztás és a bomlás visszaengedik a szenet az atmoszférába vagy a talajba, folytatva a körforgást. Az óceán kritikus szerepet játszik a szén tárolásában, miként kb. ötvenszer több szenet tart magában, mint az atmoszféra. Két-utas szén csere fordul elő: először is rögtön az óceán felszíni vizei és az atmoszféra között, valamint a mélyebb óceáni rétegekben is szén tárolódik, mely sokkalta lassabban, évszázadokon keresztül keveredik a felszíni vizekből a mélyekbe. Az olyan sziklák, mint a mészkő, és a fosszilis üzemanyagok, mint a kőszén és olaj, olyan tárolók, melyek több millió évvel ezelőtt élt növényekből és állatokból származó szenet tárolnak. Mikor ezek az organizmusok elpusztultak, lassú geológiai folyamatok csapdába ejtették a belőlük származó szenet, és átalakították ezekké a természeti forrásokká. Az olyan folyamatok, mint az erózió, nagyon lassan engedik vissza ezt a szenet az atmoszférába, míg a vulkanikus tevékenység nagyon gyorsan. A fosszilis üzemanyagok égetése az autózással vagy az erőművek révén, egy másik gyors útja az atmoszferikus tárhelybe áramlásnak.
Hogyan termelődik a szén-dioxid? Az emberek és állatok kilégzésével; az iparban, az energiatermelésben és a közlekedésben a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével; avarégetéssel. Hogyan hat a szervezetre a szén-dioxid? A túlzott szén-dioxid mennyisége globális felmelegedéshez vezet, amely nyomán egy idő után egyszerűen élhetetlenné válik a Föld bolygón levő hőmérséklet. Ez pedig minden egyes embert érint.
Az állati maradványokból karbonátos kőzetek (mészkő) képződhetnek. Tehát a szén minden esetben a légkörből indul és végül oda jut vissza, ezért állandó anyagforgalomról beszélünk. Azonban egyes esetekben ez a körforgalom évezredekre leállhat.
A bejegyzés egy gyakorló, sikeres amerikai tenyésztő, Karen McAuley (aki jelenleg az nemzetközi bettatenyésztő egyesület alelnöke) leírása a betta tenyésztésének általa alkalmazott módszeréről, fogásairól szabad fordításban, kiegészítésekkel: A sziámi harcoshalat valójában meglehetősen könnyű tenyészteni ha néhány alapvető feltételt biztosítunk a halaink számára. Meleg víz, egészséges halak és kevés zavarás a három legfontosabb feltétel. Műanyag, nagyobb cipősdoboz méretű (kb. 10-15 literes) műanyag vagy üveg tartályok megfelelőek az ívatáshoz. Tech: Miért sziámi harcoshal a Windows 7 háttere? | hvg.hu. Ezeket körülbelül félig, mintegy 10-13 cm magasságig töltjük vízzel, mivel így segítjük a hímet a gondozásban. Ezt a vízmagasságot az ivadékok nevelése közben majd folyamatosan emeljük. A túl nagy medence azért sem kedvező a célra, mert úgy a nőstény könnyebben és messzebbre elmenekülhet a hím elől, aki így elveszítheti az érdeklődését iránta. A tartályba egy kis teljesítményű (~25W) merülő fűtőt merítünk és 27-28 fokosra állítjuk a hőfokszabályozóját.
A fészeképítésben a nőstény is segít. A második, vagy a harmadik napra már az ikrák is a fészekbe kerülnek. A párzás a fajra jellemző módon zajlik, igen látványos, és mintegy két órát tart. Gyönyörű látvány, amikor a hím a fészek alá csalja nőstényét, hogy ott átölelve kipréselje belőle az ikrákat. Ikrázás után – akár még aznap – vegyük ki az ívatómedencéből a nőstényt, mert a hím nagyon megverheti. A habfészeképítő labirinthalak között (gurámik, betták, bozóthalak) a sziámi harcoshal az egyik, amelynek ikrája nehezebb a víznél. Ezért van szükség arra, hogy a hím gondozza a fészket és állandó ügyeletet tartson, visszavigye a fészekből lehulló ikrákat. Az ikrákból 24-36 óra alatt kelnek ki a kishalak, valamint további 48-72 óra amíg elúsznak és a habon való függeszkedést felváltja az úszás illetve a táplálék keresése. Sziámi harcoshal kék lagúna. Ekkor vegyük ki a hímet is és kezdjük meg az etetést igen apró eleséggel. Indításnak megfelel a főtt tojás sárgája, a papucsállatka, vagy a frissen keltetett –apró méretű, vagy 16 órás- sóféreg.
Tenyésztése egyszerű, de a felnevelt ivadékok száma több mindentől függ. A tenyésztés menete nálam a következő: Megtöltök egy 4 literes akváriumot szűrt (ill. ülepített) esővízzel és meleg (28-30 C°) helyre teszem. Ha fűteni kell az ívatómedence vizét, akkor feltétlenül takarjuk le valamivel, mert később a kikelt kishalak, ha hideg levegőt szívnak, könnyen megfáznak és hasonúszók lesznek. Ista Stílusos Ledes Mini Betta Box - Kék. Én a tenyészállatokat egyszerre helyezem a medencébe, de ha nem vagyunk biztosak a nőstény ivarérettségében, akkor egy befőttesüvegben lógassuk be a hím mellé. Ha nőstény néhány perc alatt becsíkozódik, akkor van benne érett ikra és beengedhetjük a fiú mellé. Ha több bettás ívatóakvárium kerül egymás mellé, akkor azokat az oldalakat, ahol a hímek láthatják egymást, takarjuk le (pl. újságpapírral), hogy ne egymással foglalkozzanak, hanem a behelyezett nősténnyel. Ha van, akkor egy kis kagylótutajt ( Pistia) teszek a víz tetejére, de egy darab hungarocell, vagy kartonplaszt lapocska is megteszi. Ez alá építi a hím a fészket.