"Alapítónk, Perczel Anna építész-urbanista, tegnap reggeltől nincs velünk. Rendkívüli embert, barátot veszítettünk el vele! " – írta meg a gyászhírt a régi pesti zsidónegyed múltjának és épületeinek, hagyományainak és lakóinak megőrzéséért, védelméért alakult ÓVÁS Egyesület a Facebookon. Perczel Anna 1942-ben született Párizsban, építész tanulmányait Budapesten végezte, 1987-től Budapesten régi városrészek rehabilitációs terveinek elkészítésével bízták meg (Középső-Józsefváros, Kőbánya), 2004-ben megalapította az Óvás Egyesületet, amiben építészek, szociológusok, történészek, várostervezők dolgoznak azon, hogy az UNESCO-védelem alatt álló városrészben a múlt emlékei megmaradhassanak – írta a Perczel Annát tavaly tüntették ki a Perika-díjjal. Perczel Anna | hvg.hu. A szakmai elismerés olyanoknak jár, akik az építészet mellett több tudományos, valamint művészeti ágban is kiemelkedőt alkottak. (Kiemelt kép: Youtube/epiteszforum pont hu)
A magyar építészet ismét szegényebb egy elhivatott szakemberrel. Szöveg: octogon Olvasási idő: … A magyar építész szakmát pótolhatatlan veszteség érte, vasárnap hajnalban eltávozott Perczel Anna építész, urbanista, az általa alapított, a történelmi zsidónegyed építészeti értékeinek megőrzéséért kitartóan küzdő ÓVÁS! egyesület elnöke. Az építészet humán értékei mellett elkötelezett, nagy tudású szakembert számos tisztelője gyászolja. Perczel Anna azok közé tartozott, aki az építészet minden értelemben vett elanyagiasodásának korában a humán értékek mellett foglalt állást. A hazai örökségvédelem évtizedeken át tartó kivéreztetése ellenére fáradhatatlanul küzdött az épített örökség emlékeinek méltó kezeléséért. Neve összeforrt a pesti zsidónegyed történeti értékeinek feltárásával, szakszerű dokumentálásával, népszerűsítésével. Erélyes fellépése, a többek közt általa kezdeményezett, több évtizede működő ÓVÁS! Egyesület munkája hozzájárult ahhoz, hogy Erzsébetvárosnak ez a része megmeneküljön a pusztán az ingatlanbefektetők érdekeit szolgáló átépítésektől.
Budapest zsidó öröksége, a város nem lenne nélkülük – Kibic Magazin Internetes honlapra gyűjtik össze az Erzsébetváros, a Terézváros és Újlipótváros olyan emlékeit, amiből összeállhat a Budapesten élt zsidók majdnem elpusztított világának képe. A Városligeti fasorban is megannyi szecessziós épületet emeltettek. Tudta-e ön, hol született Arthur Koestler, azaz Kösztler Artúr? És Neumann János? Egészen közel laktak egymáshoz gyermekkorukban.
A szavalat témája: "A HIMNUSZ" A Magyar Kultúra Napján, január 22-én a világ valamennyi magyar nyelvű általános és középiskolájában együtt szaval a nemzet. Na mit? Az előzményt ismerjük, az élményközpontú irodalomtanítás jegyében még 2008-ban indította útjára Fűzfa Balázs szombathelyi irodalomtörténész és Jordán Tamás színész, a WSSZ igazgatója a Nagy Versmondást. A 12 legszebb magyar versből álló sorozat utolsó állomásaként tavaly júniusban, a szombathelyi Fő téren Weöres Sándor Valse Triste versét szavalták el tömegek. Együtt fújhatjuk Kölcsey Himnuszát! A nagy versmondás azonban úgy tűnik, mégsem ért véget, csak átalakult. Kölcsey Ferenc: Himnusz (elemzés) – Oldal 2 a 5-ből – Jegyzetek. Szőcs Géza kormánybiztos lelkes közreműködésével új köntösben, "Együtt Szaval a Nemzet" hívó szóval újra útjára indul. Holnap, a Magyar Kultúra Napján Jordán Tamás Budajenőről vezényli a nagy nemzeti szavalást. Amihez - hála a Google technikai közreműködésének - nem csak egy település, hanem az egész nemzet (határon inneni és túl) csatlakozhat. Együtt fújhatjuk Kölcsey Ferenc Himnuszát.
A krónikás énekmondó a közösség jelenéből visszanézve idézi meg a közösség múltját. Nincs tehát egy központi látószög: a megszólalás többféle szerepből is értelmezhető. Így létrejön egy olyan történeti nézőpont, amelyből nézve a különböző korok közös problémájává válik a nemzeti lét és az értékőrző-értékteremtő közösség kérdése. Ez az elbizonytalanítás eredményezi a szöveg folyamatos érvényességét: nem kötődik semelyik korszakhoz, aktuális történelmi-politikai helyzethez. Minden korban, minden történelmi helyzetben érvényes, "örökzöld" szöveg. Idősíkok: három idősík jelenik meg a versben, a régmúlt, a múlt és utalásszerűen a jelen. Ezek szembesítésével a költő értékpusztulást fejez ki. Magyar himnusz vers tv. Feltűnő a jövőkép hiánya, ami teljes reménytelenségre utal. A régmúlt dicsőséges eseményei néhány képben villannak fel. A balsors évszázadai terjedelmesebb részt foglalnak el a versből. Jelen és múlt összemosásával a költő a múlt sivár reménytelenségét terjeszti ki. A cím műfajmegjelölő, hagyományos költői műfajt jelöl, egy magasztos hangvételű, vallásos ódát.
Juhász Gyula Az emberhez száll himnuszom ma, Hittel hadd harsogom dalom, Nagy ismeretlenek helyében, Dacos fejem meghajtva mélyen, Szelíden és örök reményben Ez ismerőst magasztalom. Tudjátok-e, hogy mi az ember? A por s a végtelen fia, Istent teremtő földi szellem, Kemény pöröly vasvégzet ellen, Ezer fönséges küzdelemben Viaskodó harmónia! Nézzétek: izzad tar mezőkön, Sarcol a rögből életet, Nap égeti és tüske marja, Tépázza ég és föld viharja S a jövendő útján haladva Csókolják fény és fellegek! Nézzétek: napba törtetően Mint épít büszke kupolát, Egekbe lendül lelke, karja, Kőhomloka, ércakaratja Győzelmesen lendül magasba És mélységekbe száll tovább! Ember! Hittel hiszek tebenned, Ember! Forrón szeretlek én. Magyar himnusz vers 4. Te nyomorúságos, hatalmas, Te végzetes, te forradalmas, Te halálban is diadalmas Utód az Isten örökén! Írd meg a véleményed Juhász Gyula Himnusz az emberhez című verséről!
Január elseje a béke világnapja, amihez ezúttal szívhez szóló költeményekkel szeretnénk csatlakozni. Ez a nap szerte a világon arra hivatott felhívni a figyelmet, hogy az újévben törekedjünk a békés létre, önmagunkkal és másokkal szemben is. Válogatásunkban hat nagyszerű verset gyűjtöttünk össze. Reményik Sándor: Örök béke Nem paktumok és nem kongresszusok, Nem új törvények, nem a régi jog. Nem egy bíróság nemzetek felett, Nem új betűk, nem újabb kötetek. Nem Genf, ó nem, és nem is Hága, Jöhet-e üdv ilyen világra? Négy deszkafal, egy hant, egy fakereszt: Örök békének ezt hívják, csak ezt. Juhász Gyula: Szikratávirat Testvérek! Emberek! Közös veszélyben fogjatok kezet! Bajtársak! Szenvedők! Boruljatok le a Jóság előtt! Bukottak! Győztesek! Az Igazságban egyesüljetek! Hívők! Kételkedők! Az Ember vérzik: Szeressétek őt! Harcosok! Álmodók! Mindnyájatokban egy bús szív dobog! Magyar himnusz vers filmek. Ne öljetek már! Ölelkezzetek! Tóth Árpád: Rozskenyér Nézem a homorú völgyet, A tárt ölű lapályt: Nagy, ősi fenyőfa-teknő, Mit vén idők véseje vájt.
Tehát a versbéli "kétség" reménytelenséget, kiúttalanságot jelent. A hegyet-völgyet bejáró bujdosók reménytelen helyzetét akarta érzékeltetni a költő. Búskomorak és reményvesztettek voltak. Nagy szerkesztői tudatosság jellemzi Kölcseyt: fordulatai és rímei a szerkezetileg fontos pontokon gyakran ismétlődnek. Az egyes versszakok motívumai visszájukra fordítva, hangulatilag negatív értelemben visszatérnek a későbbi versszakokban. Nézzünk néhány példát: versszak: "Nyújts feléje védő kart" – 6. versszak: "Kard nyúl barlangjában" versszak: "szép hazát" – 5. versszak: "szép hazám" versszak: "hős magzatjai" – 5. versszak: "S lettél magzatod miatt / Magzatod hamvvedre! A HÉT VERSE – Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz | Magyar Kurír - katolikus hírportál. " versszak: "vad török" – 5. versszak: "vad nép" versszak: "bús had" – 5. versszak: "vert hadunk" Tehát az 5. versszakban tükröződik vissza deformáltan négy korábbi fogalom (nép, had, haza, magzat), és az 5. versszakban van a leghosszabb mondatszerkezet is. Ezért aztán a vers gondolati-érzelmi árama az 5-6. versszakban válik a legsűrűbbé.
Beszédhelyzet: a vers címzettje, akihez a lírai én a szavait intézi, Isten. A beszélő közvetítésre vállalkozik nemzete és Isten között, tehát nem a maga nevében beszél, hanem egy közösség nevében, s megszólalásával kegyelemért könyörög népe számára. Célja, hogy befolyásolja az Istentől függő jövőt. Isten a megszólított, de a beszélő nem egy Kölcsey korában élő személy. Kölcsey egy 16-17. századi protestáns prédikátor költő nevében beszél, vagyis a lírai én valaki más szerepéből szólal meg, aki Kölcseynél századokkal korábban élt. Kölcsey beleéli magát az ő helyébe, nézőpontjába. Ez a lélekbeli visszahelyezkedés érteti meg a vers mélyen vallásos jellegét, imaformáját, nyelvének biblikus ódonságát és a beszélő bűntudatát, de leginkább sajátos történelemszemléletét. Másfél évszázad múltán vált csak hivatalossá Kölcsey Ferenc Himnusza - Blikk. A vers a 16-17. századi jeremiádokhoz (Jeremiás próféta siralmaira utaló műfaji megnevezés), siratóénekekhez hasonló. A prédikátor szerep kiegészülhet a krónikás énekmondó szerepével is a történelmi toposzok felsorolása miatt.
Boldogok, kik tűrnek békességgel, Mert Tőled nyernek majd, Fölséges, koronát. Áldott légy, Uram, a testi halálért, a mi testvérünkért, Akitől élő ember el nem futhat. Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak! És boldogok, kik magukat megadták Te szent akaratodnak. A másik halál nem fog fájni azoknak. Dicsérjétek az Urat és áldjátok És mondjatok hálát neki. És nagy alázatosan szolgáljátok! (Sík Sándor fordítása) Fotó: Borsodi Henrietta Magyar Kurír