Szerinte a szeretet hatalmát a hatalom szeretetével felcserélő kereszténységre zúdulnak a csapások az évszázadok során. Kiemelte, hogy a Jelenések könyve csapássorozatokról beszél, s arról a folyamatról, ahogy a kereszténység a trón és oltár szövetségével elfordult Istentől. A 8. fejezet 13. része a démoni erők megjelenését jövendöli. A Bibliában vannak időpróféciák, amelyeknek bekövetkezését Reisinger János szerint pontosan ki lehet számítani. Ennek bizonyítékát adta a szövegekben fellelt jelképi számok és a történelmi események időpontjának összevetésével, végigvezetve Mohamed látomásától és az iszlám megszületésétől kezdve a vallás elterjedésén és hódításain át egészen a török birodalom összeomlásáig. A jelenről és a jövőről nemigen esett szó, mondván: olvasni, megismerni kell a Bibliát, gondolkodni és megérteni. Mert a népek nem tudnak fejlődni, csak az egyén tud jobbá válni. Az egyéni fejlődés feltétele pedig a tanulás, gondolkodás. Ne várjuk, hogy mások megrágják, s mint bépipapit a szánkba adják jegyezte meg kissé provokatívan, s előadása végén könyveket is ajánlott az egyéni tanuláshoz.
Aki végigolvassa ezt a könyvet, amely fejezetről-fejezetre halad a Jelenések könyve megismerésében, Jézus Krisztus kijelentéseivel szembesül. Az egész Biblia a megváltásról, és a Megváltóról szóló kinyilatkoztatás, különösen a négy evangélium, amelyek Jézust mutatják be, a Jelenések könyvében azonban még ennél is többet kapunk: közvetlenül Tőle származó látomásokat és üzeneteket. Az evangélium és a prófécia szerves összekapcsolódása jelenik meg előttünk, négy fő részre tagolt, kristálytiszta szerkezetben.
Dunaföldvár - Dr. Reisinger János irodalomtörténészt volt a Népszerű tudomány sorozat záró foglalkozásának előadója. A téma: az iszlám megjelenése a Bibliában. A Népszerű tudomány idei sikeres előadás-sorozatát egy remek előadó zárta. A dunaföldvári program szervezője és háziasszonya Fafkáné Simon Ildikó dr. Reisinger János irodalomtörténészt hívta meg, aki kandidátusi értekezését a Biblia és az irodalom kapcsolata témában írta, s aki jelenleg a Sola Scriptura Teológiai Főiskola tanszékvezetőjeként dolgozik. Reisinger Jánost jól ismerik a helyi gimnazisták is, hiszen már több alkalommal is szerepelt a Magyar László napokon, hol József Attiláról hol a magyar és világirodalom rövidverseiről beszélt. Reisinger több mint tízezer előadást tartott már itthon és külföldön, de az iszlám megjelenése a Bibliában témára most kérték fel először. Dr. Reisinger János előadásában elhangzott: a Bibliában vannak időpróféciák, amelyeknek bekövetkezését pontosan ki lehet számítani. Ennek bizonyítékát is adta a szövegekben fellelt jelképi számok és a történelmi események időpontjának összevetésével Az utóbbi évtizedekben az iszlám hitű emberek aránya nagymértékben megnőtt az Európai Unión belül, de a párizsi és koppenhágai tragikus események különösen aktuálissá teszik a témát.
Reisinger János párhuzamos magyarázatokkal Kiadó: Oltalom Alapítvány Kiadás éve: 2017 Kötés: ragasztott Oldalszám: 124 A címben szereplő két bibliai könyvet a Károlyi Gáspár-féle legjobb és legszebb magyar fordítással adjuk az érdeklődők kezébe, azzal, hogy a bibliai szöveggel azonos terjedelmű magyarázat segít a tájékozódásban a kötet jobb oldali lapjain. Dániel prófétára már az ókori zsidók is úgy tekintettek, hogy könyve azért különleges isteni üzenet, mert nemcsak a világtörténelem összefüggéseit jelzi előre, hanem megmondja azok bekövetkezésének idejét is – vallotta róla Josephus Flavius. Az e könyvre épülő Jelenések könyvét pedig azért nevezhetjük eredeti görög elnevezésével is, mert a "rejtett dolgok feltárását" jelenti, arról nem is beszélve, hogy "Jézus Krisztus Apokalipszisének" mondja magát, vagyis a Biblia e legutolsó, záró könyve nemcsak Jézus Krisztusról szól, hanem közvetlenül Tőle is származik. Innen hallatlan jelentősége és fontossága tehát. A témához kapcsolódó kiadvány: Dániel könyve 1-2 rész
Nincs meg a könyv, amit kerestél? Írd be a könyv címét vagy szerzőjét a keresőmezőbe, és nem csak saját adatbázisunkban, hanem számos további könyvesbolt és antikvárium kínálatában azonnal megkeressük neked! mégsem
A virrasztók (Vajda János) 211 A Balóthy-dominium (Mikszáth Kálmán) 212 Parasztok és munkások (Táncsics Mihály) 214 A millennium ragyogása mögött (Darvas József) 217 Zrínyi Miklós bankelnök (Mikszáth Kálmán) 220 Pesti századok (Cs. Szabó László) 222 Álmodik a nyomor (Ady Endre) 225 Két világháború közt. Kárpáti György lett a Nemzet Sportolója | 24.hu. Emlékezés egy nyár-éjszakára (Ady Endre) 226 A mesebeli János (Ady Endre) 226 Cézár, én nem megyek (Gyóni Géza) 227 Az anyaszív (Várnai Zseni) 227 A könnytelenek könnyei (Babits Mihály) 228 Mag hó alatt (Ady Endre) 229 A neobarokk társadalom (Szekfű Gyula) 230 Hazám (József Attila) 233 Mesteremberek (Kassák Lajos) 235 Történeti áttekintés 236 Elméleti összefoglalás 238 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
KÁRPÁTI GYÖRGY – Portré Született: Budapest, 1935. június 23. Klubjai: ÉDOSZ, Bp. Kinizsi, FTC Pályafutása: úszóként kezdte 1945-ben a Ferencváros csapatában, s bár többször nyert országos bajnokságot, és sokáig párhuzamosan művelte a kettőt, végül a vízilabdát választotta első számú sportjának. Pólósként 1952-ben, 1956-ban és 1964-ben olimpiai bajnok lett, 1960-ban ötkarikás bronzérmes, s ugyancsak háromszoros Európa-bajnok a válogatott 1954-es, 1958-as és 1962-es diadalának részeseként. Eötvös györgy halálának oka. Vízilabdában 1952-től 1969-ig volt válogatott, a nemzeti együttesben 162-szer szerepelt. A Fradival ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes. 1973 és 1980 között a pólóválogatott másodedzője, majd az FTC vízilabda-szakosztályának vezetője volt. Elismerései: 2004-ben MOB-érdemrenddel tüntették ki, 2005-ben Jacques Rogge, a NOB akkori elnöke különdíjban részesítette. 2004-ben Magyar Örökség Díjat kapott. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán 1964-ben szerzett jogi doktorátust. 1990-ben a Ferencvárosi Torna Club tanácsának tagja lett.
Gyász: Életének 72. évében hétfő reggel méltósággal viselt, hosszú betegség után szerettei körében elhunyt Baló György televíziós újságíró. Baló György nek nem volt tulajdonképpen nyilvános életrajza. Nem tudtuk, ki ő, mert nem tartotta fontosnak magát. A munkáját, a tényeket, a tájékoztatást tartotta fontosnak. Nem volt pártpolitikai véleménye, de értékrendje volt: hitt a szakmájában, a nyilvánosságban, a demokráciában. Meghalt Baló György | 24.hu. A pártosságot és a bulvárt távol tartotta magától. Amikor halálos beteg lett, udvariasan, visszafogottan elköszönt. Most pihen egy kicsit. Baló György szinte egész felnőtt életét a nyilvánosság előtt élte le, de nem tudunk róla pletykákat, nem ismerjük a magánéletét, nincsenek róla történeteink. Baló György egyszerűen csak szerény volt, felkészült, profi és megbízható. Csak mindent tudott és mindenről tájékoztatott. Egy ember a nyilvánosságban, még 2019 januárjában is, akit nem saját maga érdekelt, hanem a tények, az összefüggések, a nézők. Nem celeb volt és nem propagandista, hanem, bármilyen hihetetlenül is hangzik, újságíró.
2003-tól a Fidesz kulturális tagozatának sportszekciójában vállalt tisztséget. Sportpályafutása emlékeit Peterdi Pállal közösen öt könyvben írta meg. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
71 éves korában elhunyt Baló György televíziós szerkesztő, műsorvezető, a Magyar Televízió volt kulturális igazgatója, Pulitzer- és Prima Primissima-díjas újságíró, közölte a család az MTI-vel. Baló György méltósággal viselt, hosszú betegség után hunyt el szerettei körében. Temetéséről később intézkednek. Baló György 1947. június 14-én, Budapesten született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-angol-német szakon. Diplomájának megszerzése után az MTV Híradójánál kezdett el dolgozni előbb gyakornokként, majd szerkesztő-műsorvezetőként. Elhunyt Rubovszky György. 1989 és 1990 között az MTV 2-es csatorna igazgatója és a televízió választási irodájának vezetője, 1991-ig a Napzárta főszerkesztője, 1992-től pedig a Krétakör című műsor főszerkesztője volt. 1995-ben a magánszférába ment, 1997-ben az újonnan megalakítandó országos földi adású kereskedelmi televíziós frekvenciákra kiírt pályázaton induló Első Magyar Kereskedelmi Televízió Rt. vezérigazgatója volt. 2000-ben tért vissza a Magyar Televízióhoz, ahol az Aktuális és a Záróra című műsorok készítésében vett részt.
Az AdK tagja volt Kertész Imre és Esterházy Péter is.
A megpróbáltatások azonban örömet is hoztak: itt ismerte meg az egyiptomi származású táncosnőt, Soleikát, akivel rövid ismeretség után házasságot kötött. A második világháborúban Cziffra katona, majd hadifogoly lett, hazatérve pedig újra bármuzsikusként dolgozott. 1950-ben családjával külföldre akart szökni, ám elfogták, és kényszermunkára ítélték, a miskolci egyetem építésénél a kőfaragók között kellett dolgoznia. Fogságában sem szakadt el azonban hangszerétől, a táborban vasárnaponként egy közeli iskolából szerzett zongorán játszott. Bár rabtársai igyekeztek kímélni, keze megsínylette a nehéz munkát. Hazatérése után igyekezett teljesen a koncertezésnek szentelni magát. 1956-ban, a forradalom előestéjén beugrással játszotta Bartók 2. zongoraversenyét, majd amikor megnyíltak a határok, családjával együtt elhagyta az országot. Ekkor kezdődött páratlan nyugat-európai karrierje; Franciaországban telepedett le, állampolgárságot kapott, de szerte a nagyvilágban adott koncerteket. Otthona közelében egy régi kápolnát hangversenyteremmé alakíttatott át, a fiatal művészek támogatására pedig alapítványt hozott létre.