Innen átmegyünk a Podheringi emlékhelyre, amely a 1848-49-es szabdságharc győztes csatájának állít emléket a csata színhelyén Őrhegyalján. Munkács után Beregszentmiklóson állunk meg, ahol felkeressük a XV. század elején épült reneszánsz stílusú Rákóczi kastélyt. A vastag falakkal, kerek és sokszögű saroktornyokkal megerősített erődszerű várkastély története egészen Zsigmond királyig nyúlik vissza. A várkastély sokáig a Rákóczi család tulajdonában volt, a Rákóczi szabadságharc leverését követően, 1711. február 19-én itt töltötte II. Rákóczi Ferenc utolsó magyarországi éjszakáját, mielőtt önkéntes száműzetésbe vonult. 2. Szolyva térkép | Utazom.com Utazási Iroda. nap Munkács – Beregszász – Tiszaújlak – Királyháza – Nagyszőlős – Huszt Délelőtt Kárpátalja legnevezetesebb, legjelentősebb történelmi műemlékét a Munkácsi várat keressük fel. Kihelyezett történelemóra keretében beszéljük meg a Munkácsi várnak a Rákóczi és az 1848-1849-es szabadságharcban betöltött szerepét. Búcsúzáskor megkoszorúzzuk Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc szobrát.
A Vereckei-hágón álló emlékmű A Vereckei-hágó fogalom a magyar történelemben. Az Ukrajnában, Kárpátalján található hágó ma az Északkeleti-Kárpátok egyik legjelentősebb átjárója, és az volt a történelemben is. A magyar törzsek többek között itt keltek át a Kárpátokon és foglalták el későbbi hazájukat, a Kárpát-medencét. A későbbiekben többször tört itt ellenség a magyar népre, pl. a 13. században a tatárok vagy az I. világháború idején az orosz cári erők, de súlyos harcok folytak itt a II. világháborúban is. A 18. század elején többször járt erre Rákóczi Ferenc is. A 841 m magasan fekvő hágóra ma rossz minőségű út visz fel, s felérve különféle partizán-emlékművek és a szovjet időket idéző "förmedvények" fogadják az arra járókat. Az országúttól távol eső helyen áll egy emlékmű, ahonnan csodás panoráma tárulkozik ki. Ez nem más, mint az évtizedek óta épülő magyar honfoglalási emlékmű, amelyről sokat lehetett hallani a híradásokban. Már állt itt emlékmű 1896-ban is, amelyet a II. világháború után leromboltak.
Az első világháború idején, 1914 -ben az osztrák–magyar csapatok súlyos harcokat vívtak a hágónál az orosz cári csapatokkal. A második világháború idején szintén súlyos harcok voltak a hágó környékén (az Árpád-vonal völgyzáraihoz tartozó erődítmények ma is láthatóak). 1980 -tól az országút elkerüli a Vereckei-hágót. Emlékhelyei [ szerkesztés] A hágón a valóban lenyűgöző természeti szépségen kívül kevés a látnivaló. Az 1896 -ban, a millennium évében állított honfoglalási emlékmű a csehszlovák korszakot ( 1920 – 1939) még átvészelte. Az 1940-es évek második felében azonban a rajta elhelyezett emléktáblákat leverték, majd az 1950-es évek közepén az egész emlékművet szétbontották. A felső részét alkotó obeliszket később a közeli Tuholka faluban a községháza előtt állították fel mint szovjet hősi emlékmű. Az obeliszket a 2010-es években Magyarországra szállították és az Ópusztaszeri Emlékparkban helyezték el, ahol az újjáépített emlékművet 2015-ben avatták fel. [1] A hágón több ukrán emlékmű is található.