Az Ab szerint állapotjavulásról csak azok esetében lehet beszélni, "akiknek nem csak a jogszabályok szerinti kategóriák és értékek alapján meghatározott jogi értelemben vett állapota, hanem az élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapota is kedvezően változott" - idézi a Az új törvény, ha elfogadják, 2021. július 1-jén lép hatályba. A javaslat úgy szól: ha a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy a felülvizsgálatát követően rokkantsági ellátásra vált jogosulttá, és azt a 2011. decemberre járó ellátás időközi emelésekkel növelt összegénél alacsonyabb mértékben határozták meg, az érintett 2022. március 31-éig 500 000 forint kompenzációt kap egy összegben. Előtte nyilatkoznia arról, hogy az ellátási összeg csökkenésével összefüggésben további igénye nincs. Aki ezt nem fogadja el, annál a rehabilitációs hatóság állapotvizsgálatot végez. Ezt 2022. június 30-áig lehet kérni. Ez a vizsgálat annak megállapítására szolgál, hogy a rokkantsági ellátást megalapozó felülvizsgálat időpontjában a 2012. január 1-jét közvetlenül megelőző fizikai állapothoz képest tényleges javulás következett-e be.
Ez a cikk több mint 1 éves. Szerdán, késő este nyújtotta be a kormány a parlamentnek a rokkantellátásról szóló, évek óta esedékes törvénymódosítást, amely szerint az egészségkárosultak vagy egyszeri kárpótlást fogadnak el, vagy még éveket várhatnak a felülvizsgálatra, írja a Magyar Narancs. Az egyszeri kárpótlás összege mindössze 500 ezer forint. Ahogyan a Mércén is beszámoltunk róla: a kormány 2012-ben a rokkantsági nyugdíjat rokkantsági ellátássá minősítette át, ami azt is jelentette, hogy az érintetteknek egy új szempontok szerinti orvosi felülvizsgálaton kellett átesniük, ami után rengeteg rokkantnyugdíjasnak csak papíron javult az állapota, valójában azonban nem, így viszont csak alacsonyabb összegű ellátást kaphatott, mint korábban. Azoknak, akiknél "állapotjavulás" történt, az új rendszerben a rokkantsági ellátásának összege a korábbi rokkantsági nyugdíjhoz képest jelentősen, adott esetben akár 50 százalékot meghaladó mértékben is csökkenhet. 2018. november 6-án mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy a jogszabály több mint százezer embert érintett hátrányosan, mivel az egyén tényleges egészségi állapotának változása nem a jogi a keretek megváltoztatásától függ.
Az AB azt is kijelentette, hogy állapotjavulásról csak azok esetében lehet beszélni, "akiknek nemcsak a jogszabályok szerinti kategóriák és értékek alapján meghatározott jogi értelemben vett állapota, hanem az élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapota is kedvezően változott". A mulasztásos alkotmánysértést végül a Semjén Zsolt által jegyzett, 2021. július 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás úgy oldotta fel, hogy előírta: az a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy, aki a felülvizsgálatát követően rokkantsági ellátásra vált jogosulttá, és azt a 2011 decemberre járó ellátás időközi emelésekkel növelt összegénél alacsonyabb mértékben határozták meg, 2022. február 28-ig ötszázezer forint kompenzációt kap, méghozzá egy összegben. De csak akkor, ha előtte nyilatkozik arról, hogy az ellátási összeg csökkenésével összefüggésben lemond a további igényéről. A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága múlt év végéig küldte el az érintetteknek a nyilatkozat megtételéhez szükséges nyomtatványt és tájékoztatót a kompenzáció nyilatkozattal történő elfogadásának, illetve az állapotváltozás visszamenőleges vizsgálatára irányuló kérelem benyújtásának lehetőségéről.
A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága 2021. december 31-ig tájékoztató levelet küldött ki minden kompenzációra jogosult érintettnek. Aki az alábbiak szerint jogosult a kompenzációra, azonban mégsem kapott értesítést a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, közvetlenül fordulhat a lakóhelye szerint illetékes rehabilitációs hatósághoz. Ki jogosult a kompenzációra? Azok, akiknél az alábbi feltételek egyidejűleg teljesülnek: - 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy rendszeres szociális járadékban, vagy átmeneti járadékban részesült és -a 2011. december 31-ét követő első komplex felülvizsgálatát követően rokkantsági ellátásra vált jogosulttá, amely alacsonyabb összegű volt, mint az addig folyósított - rokkantsági vagy rehabilitációs - ellátás. Nem jogosult a kompenzációra - aki 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesült, vagy - 2012. január 1-jétől életkora miatt öregségi nyugdíjként kapta tovább a korábbi ellátását, - 2011. december 31-ét követően vált megváltozott munkaképességűvé, - a 2011. december 31-ét követő első komplex felülvizsgálatát követően rehabilitációs ellátásra vált jogosulttá.
Ha a vizsgálat eredményeként azt állapítják meg, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személy állapotában nem következett be tényleges javulás, vagy annak ténye nem bizonyítható, az ellátás összegét újra meg kell állapítani azzal, hogy az új összeg nem lehet kevesebb a 2011 decemberében járó ellátás időközi emelésekkel növelt összegénél. Ilyen esetben a ténylegesen folyósított rokkantsági ellátás és a 2011 decemberére járó ellátás időközi emelésekkel növelt összege közötti különbözetet 2012. január 1-jéig visszamenőleg el kell számolni. A törvény megfogalmazása szerint a rehabilitációs hatóság a visszamenőlegesen járó különbözet egyösszegű megfizetéséről dönt. Arról, hogy meddig kell a rehabilitációs hatóságnak meghoznia a döntést, illetve meddig kell visszafizetnie egy összegben a különbözetet, sajnálatos módon nem rendelkezik a törvény. (Borítókép: Egy kerekesszékes mozgáskorlátozott személyt tol át kísérője a gyalogátkelőhelyen a IX. kerületben, a Könyves Kálmán körúton. Fotó: Róka László / MTI)
Emlékezetes, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény új szempontrendszert vezetett be a rokkantsági fok megállapításához, aminek következtében a megváltozott munkaképességűek járandósága állapotuk felülvizsgálata után sok esetben még a létminimumot sem érte el. Mint utóbb kiderült, a törvénymódosítással 180 ezer ember rokkantnyugdíját vették el. A rokkantsági nyugdíjrendszer egyik károsultja, akinek a korábbi 91 535 forintos járandósága az állapotfelmérés után 41 850 forintra csökkent, a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult. A bíróság a társadalombiztosítási határozatokat hatályon kívül helyezte, mert a hatóságok nem foglaltak állást az állapotjavulás kérdésében, és nem indokolták, mire alapozták az ellátás összegének drasztikus megkurtítását. A jogerős ítélet ellen a hivatal felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amely – az eljárás felfüggesztése mellett – kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a szabályozás felülvizsgálatát – idézi fel az Index.
Az ülésen Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Pintér Sándor és Varga Mihály miniszterelnök-helyettesek, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka, Kovács József nemzeti információs államtitkár valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői vesznek részt – mondta a sajtófőnök.
Ennek ellenére Putyin egy tavalyi írásában az oroszokat és az ukránokat egy nemzetnek nevezte, most pedig azt állította, hogy a modern Ukrajnát teljes egészében a kommunista Oroszország hozta létre, a Szovjetunió 1991. decemberi összeomlását pedig a történelmi Oroszország szétesésének tekinti. Miért támadta meg Oroszország Ukrajnát? Ez állhat a háttérben. Oroszország arra is felszólította a NATO-t, hogy ne telepítsen csapásmérő fegyvereket Oroszország határainak közelébe, és hogy vonja ki csapatait, illetve katonai infrastruktúráját a szövetséghez 1997 után csatlakozott tagállamokból, tehát részben a volt Szovjetunióhoz, részben a volt Szovjetunió egykori befolyási övezetéhez tartozó területekről. Ez Közép-Európát, Kelet-Európát és a Baltikumot jelenti, vagyis Oroszország a BBC elemzése szerint lényegében azt szeretné, ha a NATO visszatérne az 1997 előtti határaihoz. Fotó: Szergej Gric Régi konfliktus Annak ellenére, hogy a szakértők sem értenek egyet abban, hogy pontosan mi motiválta Oroszországot a támadás megindításában, hiszen számos, egymást ki nem záró tényező valószínűsíthető, arra az MSNBC által megkérdezett elemzők is felhívták a figyelmet, hogy Oroszország már régóta aggódik Ukrajna feletti befolyásának elvesztése és a régió biztonsági helyzetének átrendeződése miatt.
Vlagyimir Putyin egyébként azt állítja, hogy Ukrajna a Nyugat bábja, eddigi közös ténykedésüket pedig provokációnak tekintette. 4. Érdemes megjegyezni, hogy nem ez az első eset, hogy Ukrajna és Oroszország között forráspontig jutott a feszültsége. Oroszország ugyanis 2014-ben támadta meg Ukrajnát, amikor a Putyin elnök által támogatott lázadók nagy területeket foglaltak el Kelet-Ukrajnában, és ők (Donyeck, Luhanszk) igazából azóta harcolnak Ukrajna hadseregével. 2014 azért is jelentős, mert ugyanebben az évben annektálta (azaz foglalta el) Oroszország a Krímet, ami stratégia szempontból egy nagyon fontos helyszín a Fekete-tengeren. A mai támadás előtti utolsó nagy forráspont az volt, amikor február 21-én, hétfőn, Putyin elismerte a szakadár tartományok függetlenségét. 5. Index - Külföld - Honnan támadhatnak az oroszok?. Ukrajna, mint a volt Szovjetunió része mély társadalmi és kulturális kapcsolatokat ápol Oroszországgal, sőt, a lakosság 17 százaléka orosz. Az orosz lakosság túlnyomórészt egyébként azokon a területeken él, amik 2014-ben lettek "szakadár tartományok" Ukrajnában.