SZÁNALMASAN GYENGE AHHOZ KÉPEST, HOGY MENNYIRE JÓ ÉS ÖTLETES AZ ALAP. 2015-11-29 12:34:07 Jason13 #7 Nem igazán vagyok jártas a videojátékok világában, így a film alapjául szolgáló alkotást se igazán ismerem. Viszont az előző adaptációt volt szerencsém látni és már az se nyerte el a tetszésem. Azonban a 47-es ügynökhöz képest Xavier Gens munkája egy Oscar-díjas műalkotás! A kopasz ügynök legújabb mozgóképes kalandja ugyanis egy over the top marhaság, amivel még nem is lenne baj, ha a készítők nem akarnák halálosan komolynak eladni az egészet. Így viszont az egész nem más, mint egy kínos önparódia, ami inkább hasonlít egy őrült video-klipre, mint egy épkézláb filmre. A történet ordas nagy bakikkal van kikövezve, emellett egy hatalmas katyvasz az egész. Tizenöt fokos lehűlés jön | Mandiner. Mondjuk ez nem meglepő, hiszen az a Skip Woods körmölte a szkriptet, aki a Die Hard szériát is meggyalázta. Aztán itt van a főszereplő ügynök, aki egy percig sem hiteles a szerepében. Egy percig nem tudtam komolyan venni a fickót, bár ez a rendkívül rossz akciójeleneteknek is köszönhető.
Az idén 15. születésnapját ünneplő Hitman-sorozat egyszer már csúfosan leszerepelt a mozikban, és bár időközben maga a játéksorozat is sokat veszített kezdeti varázsából, azért még mindig bőven van benne potenciál. És ha már a második esélyek korát éljük, akkor ebből a szórásból a kimért, hidegvérű bérgyilkos története se maradhatott ki. Ha pedig aktualitást keresünk, abból bőven akad. Egyrészt idén újabb epizóddal bővül a játéksorozat, ráadásul másfél évtizede már, hogy álruhából álruhába bújva szivárgunk be jól őrzött létesítményekbe, és csendben gyilkolunk. Továbbá bőven eltelt már annyi idő a 2007-ben bemutatott, Timothy Olyphant-féle Hitman: A bérgyilkos óta, hogy annak rossz emléke okozta rossz szájízt magunk mögött hagyva bátran le lehessen porolni a témát, és valami új megközelítésben ismét vászonra tűzni azt. Szóval mindez pont kapóra jött Hollywoodnak, illetve a mostanában csak förtelmes fércmunkákra képes Skip Woodsnak, aki már az első részben is vastagon benne volt. Hitman: A 47-es ügynök teljes film | A legjobb filmek és sorozatok sFilm.hu. A második esély pedig általában arról szól, hogy az ember tanul a hibáiból és törekszik arra, hogy ne kövesse el újra ugyanazokat - és lehetőleg újakat se.
47-es nem érzelemmentes, de lényegében érzelmileg tompított, tökéletes gyilkos, viszont ritka pocsék báb. A játékok úgy próbálják pozitív fényben megvilágítani ezt az egyébként üres karaktert, hogy az ICA (a bérgyilkos-ügynökség) csupa rossz alak után küldi hősünket. Korrupt politikusok, pedofil állatok, ilyenek. Mindemellé mivel a játék díjazza a diszkréciót és bünteti a feltűnést, célszerű kevés hullát hátrahagyni, de egyébként minden más a játékosra van bízva, így a kreatív gyilkosságok is. Azok, és a "balesetek" a legjobbak. 47 es ügynök teljes film. Vagyis 47-es nem tömeggyártás, nem egy szívtelen gyilkos, továbbá kerüli a feltűnést, így a metrós és nagykövetséges jelenet rendesen kivágta nálam a biztosítékot. A filmbeli 47-es egy cseppet sem szimpatikus, a pszichopaták kábé minden tulajdonságával rendelkezik. Ha belegondolok, hogy a filmet valahol az Absolution ihlette (Katia = Victoria), akkor sírhatnékom lesz. Ott 47-es (Diana kérésére) a kvázi szupergyilkos képességekkel rendelkező fiatal lánynak választást akart adni, de elsősorban lehetőséget a normális életre, ami hősünknek nem adatott meg.
Minden másban más elképzeléseik voltak, ami persze nem meglepő, hiszen egy lopakodós gyilkolásokkal tarkított film kevesebb nézőt vonz, mint a nagy robbanások övezte csihipuhi. Csak az a baj, hogy sem normális dramaturgia, sem normálisan megkomponált akció nem társul a koncepcióhoz. És ezen még a színészek se tudnak segíteni. Rupert Friend ugyan nagyon csúnyán néz és legalább olyan keveset beszél, mint a Homelandben, de maga a forgatókönyv se segít, hogy valamivel többet ki lehessen hozni a 47-es karakteréből. Nem járt jobban Zachary Quinto se, akinek legalább annyi feladata volt, mint Friendnek, vagyis néha ő is csúnyán néz. 47 es ügynök 5. A legrosszabbul mégis Hannah Ware járt, mert a cselekmény középpontjában hiába áll Katia korábbi titkos múltja, gyerekkori megpróbáltatásai, Ware nem több, mint az ilyen filmekben szükséges csinos kellék, abból is az átlagosabb kiadás. A játékadaptációk is tipikusan abba a kategóriába tartoznak, amiket nagyon nehéz úgy megvalósítani, hogy szélesebb réteg igényeit fedjék le.
Itt? Itt bakker kiképzi a csajt gyilkossá. Ez milyen már? Jézusom, ezt a figurát a harmadik sarkon kilyuggatná a katonaság. Hitman: A 47-es ügynök. Ezen a ponton kérdéses, hogy a filmet hogyan is kell értékelni. Önmagában egy közepes akciófilmnek tűnik, telenyomva sok sz. r expozícióval, egy tésztaképű, unalmas főhőssel, akin valamiért NAGYON furán áll az öltöny a piros nyakkendővel (jajh, legalább olyat találtak volna, aki egy kicsit is hasonlít arcban és testalkatban 47-esre, de legalább David Bateson-ra). Ha a játék mellé tesszük a filmet, akkor egy vérlázító feldolgozást kapunk, ami mintha csak beleolvasott volna az eredeti mű Wikipédia oldalába, de azt is csak óvatosan, nehogy túlterhelje az információ. Oké, szeretnék pár szót szólni Diana Burnwood-ról. A hölgy (mert igencsak neves és/vagy gazdag angol család sarja) a kezdetektől fogva 47-es kezelője és kapcsolattartója az ICA-nél. Ő volt a bevezetők hangja, a küldetések leírója, több játékban kulcsfontosságú szerepet kapott, és elmondható, hogy 47-es egyetlen barátja.
De amikor feltűntek a főcímmel együtt a színészek nevei, a fekete alapon fehér mezei arial betűtípus, minden reményünket eloszlatta és gyorsan átkalibráltuk magunkat egy másodvonalú látványvilágra. A kalibráció jól sikerülhetett, ugyanis a fenti negatívkodás ellenére a Hitmannel, mint filmmel nincs probléma, már ha egy tékás akciófilmként tekintünk rá, melyet egyes egyedül az Eidos brandje ad el. Mit kapunk ugyanis? 47 es ügynök 4. Küszködő színészeket egy akcentusokkal teli világban, gyenge történetet, mondhatni felesleges flashbackes szerkezetet - és, ami a lényeges, nagyjából pörgős akciófilmet. Kell ennél több? Ez van, ezt kell szeretni: a 47-es ügynök kalandja egy B-kategóriás, pörgős akciómozi képében jött világra, és mint olyan, jól teljesít. Ugyan akad benne bőven gagyizás, B-filmes bénázás, pár mosolyra ingerlő jelenet (a kopaszok felülnézetes, kétpisztolyos, vonatos tangója a csúcs), de mégsem mondhatjuk azt, hogy leülne a film. Zajlanak a Besson-féle fékezett habzású események, dörögnek a fegyverek, hullanak a statiszták, mint a legyek, jobbra-balra fröcsköl a vér, villannak a női mellek (47-esünk rá sem bagózik) és még egy olyan szót is kimondanak, amit IV.
Értékelés: 129 szavazatból A 47-es ügynököt (Rupert Friend) még senki sem látta. Aki látta, nem ismeri fel. Aki felismerte, nem élte túl. Tökéletes fegyver, tökéletes katona. Gyors, kegyetlen, embertelen. Nem is ember igazán: egy génlaboratóriumban született, és minden tulajdonságát úgy alakították ki, hogy megfeleljen a célnak, és kétely nélkül, halálos pontossággal teljesítsen bármilyen parancsot. Ám úgy látszik, nincs tökéletes gyilkológép. A 47-es szembekerül a legendás bérgyilkossal, John Smithszel (Zachary Quinto): mindketten egy bajba került nőn (Hannah Ware) próbálnak segíteni. Ám a játszma sokkal bonyolultabb ennél: a kialakuló háromszög-történetben mindenki egyszerre áruló és áldozat. Valaki mégis győzni fog. Bemutató dátuma: 2015. augusztus 27. Forgalmazó: InterCom Stáblista: Linkek: