Mert egy monarchiában tökmindegy az uralkodó "nemzetisége" (a dinasztiáknak nincs nemzetiségük), mivel nem választás útján, hanem (nálunk egészen 1918-ig) Isten által rendelve uralkodik. Hatalmát nem a néptől, hanem Istentől eredeztették. Ezért a királyainknak is mindegy volt, hogy "nemzetiségileg" (jól írták, a fogalom a 19. századig nem létezett, a nemzet fogalom mást jelentett mint ma) ki hova tartozott, csak a rendje számított, illetve engedelmes vagy lázadozó alattvaló volt. Miért kormányozhatta az országot külföldi uralkodó?. A magyarok gyakran lázadozó alattvalók voltak, ezért királyaink gyakran is éltek az erőszak eszközével. Ebben nem volt különbség Szent István (aki ezreket vetett szolgaságra, mert nem az ő pártját fogták) Mátyás király ( aki kegyetlenül leverte az erdélyi parasztokat) és Ferenc József (aki megtorolta a 48-49-es szabadságharcot) között. Az uralkodó alkalmasságánál ezért sosem az számított (egészen rövid, pár éves, átmeneti időszakokat leszámítva), hogy milyen nyelven beszél, melyik országból jött, hanem a rendje, az alkalmassága, a dinasztia presztí A Habsburgok pl.
Az 1762-ben megjelent Társadalmi szerződés a társadalmi berendezkedéssel és az államhatalom sajátosságaival foglalkozik. A tanulmányban Rousseau szakít a Hobbes- és Locke-féle természetjog-elmélettel. Az erőszakkal, a hatalom útján szabadságától megfosztott ember csak kényszerből viseli el helyzetét, de nem ért vele egyet. Ha módja van rá, fel fog lázadni ellene, ezt a történelemből jól ismerhetjük. Az uralkodó hatalma a néptől származik. " A társadalmi rend szent jog, minden más jognak alapja. Mindazonáltal ez a jog nem természettől származik, tehát megállapodásokon alapul. " Ennek a megállapodásnak alapja a sokaság meggyőződése a helyes törvényekben, és nem az egyén sajátos felfogása. Az uralkodó hatalma tehát nem Istentől ered, hanem hatalmát a néptől nyeri el. Így a népnek joga van korlátozni és megváltoztatni a főhatalmat. A Kálvin által felújított antik zsarnokölési elmélet reinkarnációjával van dolgunk, de Rousseau túllép ezen, és az egyén szabadságának feltételeként a maga által alkotott törvényi keretek működését tekinti.
Ezt a garanciát a liberális demokrácia a hatalom eredetének magyarázatával oldotta meg. Addig, míg az ókorban a hatalom VALÓBAN ISTENTŐL származott (a papkirályok KÖZVETLEN kapcsolatban voltak Isteneikkel) addig a középkorban már csak hivatkoztak a Bibliára, hogy "hatalom egyedül Istentől származik". És mivel beszélő viszonyban nem voltak már az Istennel, hatalmukat egyre inkább az ERŐ-re alapozták, törvényeiket a katonai, gazdasági erejükkel biztosították. Ezt a hatalmat kérdőjelezte meg a liberalizmus, az új ideológia, ("az Erő nem szül jogot"), és megalkotta az ember emberi joga alapján a népszuverenitás elvét, a hatalom néptől való eredeztetését. (Szemben a szocialista demokráciával, mely azt vallotta, hogy a hatalom a nép TÖBBSÉGÉTŐL, a "dolgozó" néptől származik). A liberális demokráciában a hatalom DEKLARÁLTAN a területen élő emberek minden egyes tagját magában foglaló néptől származik. Csak hát a valóságban ez egyedül a Magyar Királyságban jött létre 1848-ban!!! Mindenütt máshol a hatalom továbbra is vagy az Istentől származik, vagy a nép TÖBBSÉGÉNEK a hatalma.
Díszbemutató Az Örök tél premier előtti díszbemutatójára az Uránia Filmszínházban került sor 2018. január 30-án. Az eseményt Gulyás Gergely, az Országgyűlés volt alelnöke, országgyűlési... Premier előtti vetítés és sajtótájékoztató Az Örök tél zártkörű premier előtti vetítésnek és az azt követő sajtóeseménynek az Uránia Filmszínház adott otthont 2018. A premier előtti vetítés után az Uránia...
Ez meg egy prototípus próbál lenni, de az apró részletekben lelepleződik a kifundáltsága. Amitől a végén mégis ébreszt némi érzelmet, az néhány színész játéka: Csányi Sándor búcsúja, és Für Anikó lassú felemelkedése, szoros ölelése. De tévedés azt hinni, hogy egy kis könnyel el van intézve a dolog: hatott a történet. Nem véletlen, hogy a Saul fia kerülte az efféle hatást. Nem sírnunk kellene, vagy legalábbis nem csak sírnunk, miközben újraéljük a múltat. Hanem megértenünk, hogy történhetett meg, és megbocsátani magunknak, hogy az elfojtással generációkon keresztül átörökítettük a fájdalmat és a félelmet. Akkor talán végre sikerülne véget is vetni neki egyszer. Ez a film vajmi keveset tett hozzá ehhez. Örök tél teljes film. Az Örök tél című filmet a Duna Televízió tűzi műsorára február 25-én, 21 órakor. Gyárfás Dorka
Színes, magyar, 110 perc, 2018 Magyar cím Örök tél Eredeti cím Román cím Iarnă eternă Rendező Forgatókönyvíró Szereplők Operatőr Vágó Zene Producer Történet Az Örök tél története 1944 decemberében kezdődik, amikor szovjet katonák egy dél-dunántúli sváb faluból elhurcolják a munkaképes nőket "egy kis munkára", három hét kukoricatörésre. Irén (Gera Marina), aki férjét várja haza a frontról, abban a tudatban válik el kislányától és szüleitől, hogy hamarosan újra találkoznak. Ám a megszállóknak kegyetlen tervük van a nőkkel: marhavagonokban egy szovjet munkatáborba szállítják őket, ahol embertelen körülmények között a helyi szénbányában kell kényszermunkát végezniük. Irén itt találkozik egy Rajmund nevű férfival (Csányi Sándor), aki megtanítja neki, hogyan lehet a poklot túlélni. Kettejük között különleges kapcsolat szövődik. Beteljesülhet-e a lágerben született szerelem, ha mindkettejüket család várja otthon? Index - Kultúr - Szenvedni fognak, és a szenvedésük ott lesz a filmen. Hazajutnak-e valaha? Mennyire maradhat ember valaki egy embertelen világban? Túl lehet-e élni a poklot, és ha igen, milyen áron?
század a maga módján minden magyar emberrel megkötött, aki átélte a két világégést, a népirtásokat, diktatúrákat, a vérbe fojtott forradalmat, majd a kádári "konszolidáció" korszaknyi hazugságát: ha élni akarsz, ne álmodj, ne emlékezz, ne imádkozz, ne gondolkodj és ne törődj másokkal. Ám a két főszereplő végül nem csak ennek, hanem a kettejük között szövődött szerelemnek is köszönheti, hogy nem emésztette el őket a vörös gépezet. Örök tél film izle. A reményt, hogy egyszer véget ér a meg nem érdemelt szenvedés, ez az önkondicionálás sem tudja megfojtani, ami egyben a film egyik legértékesebb útravalója is. Érdemes kiemelni, hogy a produkció - anélkül, hogy fölmentené őket - az oroszokat sem egydimenziós szörnyetegekként ábrázolja: apró utalásokból megtudjuk, hogy az őröknek hasonló büntetés a táborban teljesített szolgálat, mint az áldozatoknak. A falakon túl felderengenek egy országnyi, birodalomnyi gulág sötét körvonalai. A tragédia kovácsai A színészi játékra csak nagyon kevés panasz lehet, látszott, hogy minden szereplő próbálta kihozni magából a maximumot.
Gera Marina nagyon erős alakítást nyújtott, végig meggyőzően hozta a vidékről elszármazott, majd Pestről haza költözött fiatal anya szerepét, aki igyekszik méltóságát és önbecsülését megőrizve keresztülverekedni magát az emberfeletti akadályokon. Csányi Sándor hosszú idő óta először játszott olyan szerepet, ami igazán testhezálló számára, és ahol alakítása nem hatott bárgyúnak vagy életidegennek. Bár a film ritka hibáinak egyike, hogy hiába a jelentős koszréteg, Rajmund karaktere végig jólfésült, ápolt és borotvált marad, míg körülötte mindenki kellő hitelességgel rongyolódik le. A mellékszereplők is látványosan kitettek magukért, érződik, hogy mindegyikük komolyan vette a darabot, legyen szó a néma Annát alakító Döbrösi Lauráról, a táborparancsnok szeretőjévé váló Évát játszó Kiss Diána Magdolnáról vagy a svábokkal együtt elhurcolt cigánylány szerepében feltűnő Farkas Franciskáról. De jó volt olyan színészeket is kiszúrni a kisebb szerepekben, mint a Szürke senkik főszereplőjét, Kovács S. A Jóisten nincs itt – Örök tél kritika – tévéfilm – Filmtekercs.hu. József, aki itt az egyik őrt alakította.
A film szívbemarkoló hatásának további tényezője, hogy a borzalmakat naturalisztikus ábrázolás helyett csupán sejtetik az alkotók, legyen szó farkastámadásról, a smasszer ütlegeléséről, a magánzárka kínjairól vagy egy váratlan bányaomlásról. Nagy András operatőr egyszerű, lényegre törő képekben fogalmaz: így válik zsigeri élménnyé egy csontig hatoló hóvihar, egy ázott takaró magunkra húzása, a megfagyott mosakodóvíz feltörése, a fokozatosan elszürkülő arcok – az emberlét leszűkülése a vegetatív életfunkciókra. Játék - Örök tél. A színészvezetés szintén ehhez a szemlélethez igazodik: Gera Marina megrázó erejű alakítást nyújt a kiszolgáltatottságban vergődő, majd lassan túlélni igyekvő Irén szerepében, Csányi Sándor pedig méltó társává emelkedik. A női mellékszereplők (Döbrösi Laura, Kiss Diána Magdolna, Farkas Franciska, Kurta Niké) egy-egy halk gesztussal jelzik, hogy az ő tragédiájuk is megérdemli a figyelmünket, ám a szálak végül egyetlen sötét felkiáltójellé fonódnak össze. 250 ezer igaz történet alapján – így a film alcíme.