A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Peternák Gusztáv (1928-2003), éremművész. Irodalom [ szerkesztés] Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Budapest, 2010. 181-182. -- arckép 80 Éves az Esztergomi Kórház / 60 Éves a Dorogi Kórház 1982 Rezi vára XVI. század Keszthelyi vár XVII. század Goldmark Károly 1980 Keszthely Balassi Bálint 1954 Az esztergomi oroszlán A MTESZ Esztergomi Szervezete 1964 Nemzetközi Könyvév 1972 Esztergom (esztergomi oroszlán) Esztergom 1000 éves 973-1973 Géza fejedelem – Esztergom 1973 25 éves az esztergomi Bottyán János Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskola 1975 50 éves a szervezett bélyeggyűjtés Esztergomban 1926-1976 MN Tata 1961-1976 Műszaki és Tudományos Konf. Esztergom 1976 (Demeter és Triptolemosz) Eötvös József 1971 Sz. V. T. Országos Tanácskozás Esztergom 1971 Dózsa 1472-1972 Demeter és Triptolemosz IV. (Kun László) - Sopron 700 éves 1277-1977 Komárom Megyei Éremgyüjtők I., II., III. IV. Kun László története elevenedik meg a Koronázási Szertartásjáték színpadán. találkozója Komárom Megyei Éremgyüjtők IV., V., IV.
Ebben a Cegléd és Nagykőrös közötti határvillongás kihallgatására idézettek között Mizse nevezetű György és Márton karai kunok (Georgio et Martino dictis Misse Comanis de kara) szerepelnek. A latin értelmezés utalhat karai kunokra, kiknek neve Mizsei Márton és György. Ám lehet értelmezni úgy is, hogy a Karán élő Mizséről származó kun György és Márton. [2] A Mizse név etimológiája nem teljesen tisztázott, kun eredetét többen elfogadják. Lehetséges a tatár "miser", "mizsér" (Mişer, Mishar) törzs esetleges kapcsolatát a kun Mizse névvel is érvként felhozni. [3] A 15. században Szegeden bukkannak Mizsér nevűek. Ugyanakkor a két - jászsági és kiskunsági - Mizse közti kapcsolatra eddig bizonyíték nem bukkant fel. Mizse vagy Kunmizse, a szomszédos Lajos vagy Kunlajos faluval együtt az 1593-as téli hadjáratig lakott volt. [4] A két falu családnevei közt sem Mizse sem pedig a Mizsei nem szerepel. A Mizsei név a jászsági/jászberényi összeírásokban folyamatos a 17. század végétől. [5] A jászberényiek az 1740-es években szerezték (váltották) meg Lajos és Mizse pusztát, és Bene felét, melyek összeolvadásából 1877-ben létesült a mai Lajosmizse.
Hogy a király sátra hol állt, nem tudjuk, akár a várudvaron is lehetett, hiszen a júliusi forróságban sokkal kellemesebb hálóhely volt egy sátor, mint egy kiszellőztethetetlen lakótorony. Magát a vár urát, Borsa Kopasz t is a merénylet egyik szervezőjeként tartották számon a kortársak. A vár az anarchikus korszak vége táján 1317-ben került királyi kézbe, s ott is maradt a század végéig. Ezután főúri családok birtoka lett, előbb a Losonci aké, majd a Csáki aké. Adrian Andrei Rusu leírása alapján a 16. század eleji birtokosztályok során készült iratokból kiderül, hogy a torony mellett a vár egy másik kisebb toronyból (kaputoronyból? ) és egy kápolnából állt. Kettős falrendszert említenek a vár körül, továbbá két kaput, egy régit és egy gyalogosat. Az ismert épületek mellett egyéb helyiségekről is történik említés (korcsma, malom, istállók). Tartottak még a várban búzát és fegyvereket. A várat Bocskai István hajdúi pusztították a 17. század elején. Ekkor elvesztette hadi jelentőségét, elhagyatottá vált.