A Moderna mRNS alapú vakcinája már Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban engedélyezésre került. December 30-án jelent meg a klinikai hármas tesztfázist értékelő tudományos publikáció, a New England Journal of Medicine tudományos lapban, ennek fényében mutatják be a pécsi virológusok a vakcinát legújabb Facebook-posztjukban. A Moderna vakcinája a Pfizer és az AstraZeneca mellett a vezető vakcinák közé tartozik, 2021-ben 1 milliárd adagot terveznek legyártani és eljuttatni a világ számos országába. Az EU megállapodása szerint minden bizonnyal hazánkban is találkozhatunk majd vele. A Moderna vakcina, technológiáját és működését tekintve a Pfizer vakcinához hasonlóan, egy mRNS vakcina, amely lipid... Kedves Olvasónk! Koronavírus: így működik a Moderna vakcinája - pécsi virológusok magyarázzák el - Portfolio.hu. Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Az amerikai ajánlással szemben azonban a jelenlegi magyar ajánlás az oltások keveréséről szól, meghagyva ugyan a végső döntést az oltást beadó orvosnak. Az elmélet helyes, szakmai szempontból semmiképpen sem kifogásolható. Az immunológiában ismert megközelítés, a szakmában "heterológ prime-boost" a megnevezése, és más betegségek, például az Ebola-vírusfertőzés megelőzésére is elfogadott módszer. Vállalkozás: Egyelőre nem kerül a patikákba a Moderna koronavírus elleni vakcinája | hvg.hu. Kísérleti adat is gyűlik már ennek bizonyítására, például Angliában és Spanyolországban is. Erről értékelhető adat jelenleg az AstraZeneca- és a Pfizer-vakcinák kombinálásáról áll rendelkezésre, de ott sem a harmadik dózisról, csak az első kettő kombinálásáról. A magyar megközelítés tehát jelenleg egyedülálló, és bár elviekben helyes lehet, tényanyag jelenleg nem áll mögötte. A végső döntés, tehát az azonos (homológ) vagy a különböző (heterológ) emlékeztető adagról az oltó orvos kezében marad, aki a beteg és a kórelőzményeinek pontos ismeretében hozza meg döntését. A cikk szerzője allergológus és klinikai immunológus szakorvos.
A Moderna amerikai gyógyszergyártó hétfőn benyújtotta kérelmét a koronavírus elleni vakcinája feltételes engedélyezésére az Európai Unióban és az Egyesült Államokban. A vállalat arról tájékoztatott közleményében, hogy már kezdeményezték az úgynevezett "rolling review", azaz gyorsított eljárás keretében történő engedélyeztetést az Európai Gyógyszerügynökségnél (EMA), illetve az illetékes brit, kanadai, izraeli, svájci és szingapúri hatóságnál. Illusztráció Forrás: Anadolu Agency via AFP/2020 Anadolu Agency/Emin Sansar A Moderna ezzel párhuzamosan közzétette a 30 ezer résztvevővel lefolytatott kísérletek eredményeit, amelyek szerint az általuk kifejlesztett oltóanyag hatékonysága 94, 1 százalékos, és nincs jele komoly biztonsági kockázatoknak. Moderna vakcina gyártója na. Ezt megelőzően 94, 5 százalékos hatékonyságról számoltak be. Az amerikai Pfizer gyógyszergyár és német partnere, a BioNTech már november közepén benyújtotta engedélyeztetési kérelmét az európai és az amerikai hatóságoknál.
Ahogyan arról a BudapestKörnyé agglomerációs hírportál is beszámolt egyre nagyobb a baj itthon is koronavírus fronton. Mint megírtuk az elmúlt 24 órában 10759 az új fertőzöttet regisztráltak és meghalt 213 beteg. Mindeközben zajlik az oltási kampány, a koronavírus tájékoztató portál szerint már közel 1, 5 millió embert beoltottak, a miniszterelnök szerint pedig 2, 5 millió ember beoltása esetén lehet nyitásról beszélni. Viszont kérdés, mi alapján kerülnek beoltásra a betegek, mi számít krónikus betegségnek és miért nem oltanak be valakit, aki az? A krónikus betegek oltása Amióta elkezdődött itthon is a vakcinázás egyre csak azt hallani, hogy a krónikus betegségben szenvedők kvázi elsőbbséget élveznek, ám mégis rengetegen vannak, akik krónikus betegségük ellenére sem kapták meg még a vakcinát. Mi számít kronikus betegségnek. A BudaPestkö legfrissebb híreit ide kattintva érheted el. De mi számít krónikus betegségnek? A egyik olvasója több krónikus betegségben is szenved, – többek között magas vérnyomásos – azonban, amikor rákérdezett a háziorvosnál, hogy miért nem kapott még oltást, akkor azt a választ kapta, hogy nincs a krónikus betegek listáján azok között, akik jelenleg oltásra várnak.
A központ feladatai közé tartozik a ritka betegség specifikus szociális szolgáltatások, fejlesztő módszerek, információs szolgáltatás nyújtása, beleértve a rehabilitáció, oktatás, kutatás és foglalkoztatás területeit is. A betegeknek, a szakembereknek és a döntéshozóknak egyaránt segítségül szolgáló Mentőöv Információs Központ és Segélyvonal, amit a RIROSZ hozott létre, a központ csíráját jelenti, ezért fontos, hogy továbbra is folytathassa munkáját a ritka betegségekkel kapcsolatos általános információhiány csökkentésére. Bővebb információk a Ritka Betegségek Nemzeti Erőforrás Központjáról itt olvashat. Még több információ és a részletes program a rendezvény oldalán olvasható. Mi számít ritka betegségnek? Azt tekintjük ritka betegségnek, ami 2000 közül legfeljebb egy embert érint. Jelenleg 6000-8000 ilyen betegséget tartanak számon; a betegek 50-75 százaléka gyermek. Mi számít krónikus betegségnek?. Hazánkban több mint 600 000 ember érintett, mégsem tudunk róluk eleget. Napjainkban Európában 27-36 millió ember szenved valamilyen ritka betegségben.
Elmondta azt is, hogy rendelési időn kívül óránként hat embert tud beoltani úgy, hogy legfeljebb négyen várakozhatnak egyszerre a védőoltásra, az oltottakat pedig 30 percig megfigyelik, hogy súlyos mellékhatás esetén el tudják látni. Így naponta 25-30 ember beoltását tudja levezényelni.
Krónikus vesebetegség A Portfolio számításai szerint ez elméletileg azt jelenti, hogy ebben a korcsoportban potenciálisan akár ezer főt érinthet súlyosan a fertőzés. Habár az operatív törzs szerint minden alapbetegséggel küzdő veszélyeztetett lehet, a különböző ízületi fájdalmakat, illetve a nyak- hát- és derékfájdalmakat mindezidáig a nemzetközi tanulmányok nem említették kockázati tényezők között. Habár ezek a betegségek önmagukban nem tűnnek olyan tényezőnek, amelyek jelentősen megnövelnék a súlyos állapotba kerülés vagy halálozás valószínűségét, sokszor valamilyen más alapbetegség kísérőbetegségei, tünetei. Tegye egyértelművé a kormány, hogy mi számít krónikus betegségnek az oltási rendben!. Mindazonáltal, becslésünk szerint a éves korosztályban ezzel együtt is ezer fő lehet azok száma, akik olyan alapbetegségben szenvednek, amelyek érdemben rontják a koronavírus-betegség kimenetelét. Ez nem azt jelenti, hogy a többek esetében nincs ilyen veszély, csak azt, hogy nem bizonyított. Egyelőre semmilyen szakirodalom nem támasztja alá nincsenek klinikai vizsgálatokhogy lennének olyan krónikus betegségek, amelyek kevésbé veszélyesek, csak azt tudjuk, hogy melyek befolyásolják súlyos irányba a betegséget.
1. 23:38 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 Salx Narval válasza: Jól Írja az első válaszadó, szóval szinte minden betegség ide sorolandó ami hosszabb távon fennáll. A koronafertőzéshez járuló krónikus betegségek közül hazánkban eddig a szív és érrendszeri betegségekben, magas vérnyomásban, cukorbetegségbe, daganatos betegségbe és májgyulladásban szenvedő emberek esete vállt tragikussá, egyeseknél több betegség is társult a különösen veszélyeztetettnek ítélt korukhoz. Nyilván a lista bővülni fog más betegségekkel is. Ön is fokozottan vigyázzon magára és próbálja minél jobban kordában tartani a meglévő alapbetegségeit, ez segíthet átvészelni ezeket a nehéz időket. A kora és a kezelt betegségei még jelentik azt, hogy nem képes legyőzni a fertőzést ha elkapja csak sajnos nagyobb az esélye, vagyis jobban kell vigyáznia magára. 2020. 2. 07:08 Hasznos számodra ez a válasz? Mi számít krónikus betegségnek? (1355729. kérdés). 3/3 anonim válasza: Segíthet az óvatosságban: [link] 2020. 08:18 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Tekintettel arra, hogy ezen betegségek körét nem a NEAK határozza meg, így annak módosítására sem rendelkezik hatáskörrel. " Állítólag az asztmások fokozottan veszélyeztetettek, még sincsenek a listán Mindez pedig már csak azért is nagyon érdekes, mert a járvány kirobbanásakor arról beszéltek többek között, hogy az asztmás betegekre kimondottak veszélyes a vírus, sőt a Semmelweis Egyetem 2020 májusában még azt írta: az asztmásokra extrán veszélyes a koronavírus. Éppen ezért joggal merülhet fel a kérdés, hogy akkor az asztmások hol vannak erről a listáról? EZ IS ÉRDEKELHET: Fogyasztóvédelmi eljárás indult a cégnél, ahol ötezer forintért lehet előjegyezni az oltásra Nagyobb kockázat "Ha a COVID-19 tünetes súlyos asztmás betegnél alakul ki, komolyabb lefolyású lehet, és nagyobb kockázattal is járhat. Az ő esetükben ráadásul nehezebb lehet felismerni magát a vírusfertőzést, hiszen több tünet megegyezhet az asztmások alappanaszaival. Ha ezekhez friss légúti fertőzésre jellemző tünetek kapcsolódnak (láz és köhögés), akkor forduljanak azonnal telefonon háziorvosukhoz! "