Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium Alapítva 1906, 1926 Hely Magyarország, Budapest XIV. kerülete Típus állami szakképzés OM-azonosító 035269/009 Elérhetőség Cím 1149 Budapest, Mogyoródi út 56-60. Elhelyezkedése Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 30′ 41″, k. h. 19° 07′ 12″ Koordináták: é. 19° 07′ 12″ A Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium weboldala A Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium egy középiskola, Budapest XIV. Oktatási Hivatal. kerületében, Zuglóban. Mai nevét a híres kertész, tanár, iskolaigazgató, Varga Márton után kapta. Tankertje Magyarország és Budapest első közel 100 éves japánkertje. Az iskola jelene [ szerkesztés] A Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum 2021-ben 115 éves iskola. Magyarország egyik legrégibb szakképzést nyújtó középiskolája, 1906-ban jött létre, majd 1926-tól Varga Márton igazgató vezetésével kertészeti képzés zajlik itt, ami 1972-től földmérő, majd földmérő, földügyi, térinformatikai technikus képzéssel egészült ki.
2020. 09. 13. Varga márton kertészeti és földmérési szakképző iskola. / in kollégium / Kertünk szabadföldi gyűjteménye négy nagyobb és számos kisebb, az iskola épületei között, illetve mellett kialakított területeken helyezkedik el. Növényegyedek száma 682 db, a változatosságot a 456 db faj, fajta, változat stb. biztosítja. Több növényfajból értékes fajtagyűjteménnyel is rendelkezünk. Cím: Budapest 1149 Budapest Mogyoródi út 56-60 Térkép: Nagyobb térképre váltás Weblap: Email: Telefon: +36 1-273 2741 Képek: 300 400 korep korep 2020-09-13 16:42:14 2020-09-13 16:42:14 VM KASZK Szakképző Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Iskola, Kollégium (Oktatástudakozó)
Részei, a bennük szerepet kapó növényekkel, magukban is gazdag jelentésvilágot hordoznak, melyek egyetlen, harmóniát sugárzó műalkotássá állnak össze. A Kapu meghatározó eleme a köszönőfa, amely tisztséget itt egy hibatuja lát el. Beljebb látható egy nagyvirágú liliomfa változat. VM KASZK Szakképző Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Iskola,Kollégium (Oktatástudakozó) – TudakozóBázis. A Japánkert központi része a Forrás, melyet egy kőhidakkal és szigetekkel ékesített tó keretez, fókuszában a vízesés által pacskolt kővel. A tó környékén szúrós csodabogyó, perzsafa, japán erdeifenyő látható. A Sziklakert értékes növényei többek között a kora tavasszal nyíló kökörcsinek, a félárnyékos, árnyékos eldugott zugokban pedig az erdei ciklámen különleges virágzó egyedei. A legnagyobb méretű fás szárú növények a tiszafa egyes fajtái - érdekesség egy kislevelű, alacsony növekedésű szil fajta. A kert nevezetességeihez tartozik a Daru szigeten álló, a tavaszi virágzáskor megkapó látványt nyújtó japán (fehér) liliomfa, a cserjés vadgesztenye, valamint a teaház mögötti koros kínai mahagóni. Figyelemre méltóak a Cseresznyekert díszcseresznye fajtái is.
Ahol semmi remény nincs már, ott marad a csontig hatoló nevetés. A film olykor idétlen humorából is ez a végső kétségbeesés bukik ki, mintha a helyzetet már csak abszurd poénokkal lehetne megértetni – hiszen a tudományos érvelést nem hallják vagy nem értik meg az emberek. Feltehetően ebből a meggondolásból tették a poénokat nyerssé, olykor bántóan szimplává, a saját röhögésünket is dekonstruálnunk kell, hogy eljussunk a felismerésig: tulajdonképpen saját magunkon röhögünk. Adam McKay poéngyártása a valóságból táplálkozik, ám épp a karaktereinek az ismerőssége nehezíti meg a feladatát: a filmben kilőtt célpontjai – a politikusok, a politikacsinálók, a médiasztárok, a milliárdosok, a közösségi oldalak felhasználói – már rég tragikusan nevetségessé tették magukat, a szatíra élesben és élőben zajlott Donald Trump négy elnöki éve alatt, a valóság már rég átfordult az abszurditásba. A Ne nézz fel! fikciója simán lehetne a jelenünk realitása, azt a káoszt, amit a film poénokba csomagol, valójában már megtapasztaltuk.
Leonardo DiCaprióék csak azzal szembesítenek, hogy ebből nincs kilábalás, hogy nem jön egy Bruce Willis, mint az Armageddon ban, és nem fogja megmenteni a Földet. A Ne nézz fel! nyersen meghazudtolja Sir David Attenborough-t is, aki a 2021-es klímacsúcson még azzal próbálta meg jobb belátásra bírni az embereket, hogy hízelgett nekik: mi vagyunk a legnagyobb problémamegoldók, akik valaha is léteztek a Földön. Adam McKay azt mondja, lehet, hogy mi vagyunk a legnagyobb problémamegoldók, de ez épp miattunk semmit sem ér. A film valóban klíma-példabeszédnek készült, illusztrációnak arra, hogy a társadalmak miként nem vesznek tudomást egy küszöbönálló fenyegetésről. De miközben alakult a forgatókönyv és beindult a produkció, az alkotók megdöbbenéssel nézték végig, ahogy egy másik katasztrófa bontakozik ki előttük: a koronavírus-járvány, a maga tagadóival, haszonlesőivel. McKay az Atlantic nek azt mondta: "Egy adott pillanatban azt éreztem, hogy nem mi csináljuk a filmet. Megtörtént! Elkéstünk! "
Remekül hozza a film a politikusi és tudományos gondolkozás közötti különbséget is. A politikusok négyéves ciklusokban gondolkoznak és sokkal fontosabb számukra a népszerűségük, mint mondjuk egy ciklusukon átívelő probléma megoldása, amely feltételezhetően pillanatnyi népszerűségvesztéssel is járhat. A tudósokat nem érdekli a népszerűség, ők bántóan racionálisak a politikának, az adott politikát megevő választóknak pedig egyenesen unszimpatikusak vagy gyűlöletesek. Ebben a vesztes felállásban pedig a konteósok azok, akiknek leginkább állhat a zászló. Ők azok, akik következmények nélkül kimondhatnak olyan dolgokat, amelyek nem baj, ha nem igazak, de egyrészt jól hangzanak, másrészt pedig megnyugtatóan hathatnak tömegekre. Vannak politikusok, akik ebben a közegben tudnak sikeresek lenni, a kormányzásukat érő negatív kritikákat vagy híreket pedig egyszerűen fake newsnak minősítik. Így áll a világ a filmben és ehhez közelít a valóság is. A közeledő és majd mindent elpusztító üstökös helyére pedig tetszőleg kataklizma behelyettesíthető.