Az alma és a dió termésének egyik legjelentősebb kártevője, de a körtét, a birset, a naspolyát és a szilvát is károsítja. Kártétel Hernyója a gyümölcsben fejlődik, s belsejét kirágja. A károsított gyümölcs felületén lyuk, kitolt ürülék és rágcsálék található. Védekezés Az almamoly elleni rendszeres permetezés a kiskertekben és házikertekben sem hanyagolható el. Két nemzedéke egybefolyik, ezért a védekezést az első rajzó lepkék megjelenését követően 10 napon belül (körülbelül május közepén) meg kell kezdeni és a szüretig folytatni. A növényvédő szerek közül az Gazelle Vital, Karate Zeon eredményesen használható ellene. A körtemoly és az almamoly elleni védekezés lehetőségei - Pro Agricultura Carpatika. Mechanikai eljárással úgy védekezhetünk, ha a bábozódni készülő hernyókat a törzsre helyezett bullámpapír övvel összegyűjtjük, majd elégetjük. Az öveket legkésőbb június végén kell a fák törzsére helyezni és késő őszig hetente cserélni.
A védekezési technológia megválasztását mindig az adott évjárathoz és fajtához kell igazítani - fotó: depositphotos A legfőbb tanulság ebből az évből az, hogy az almamoly elleni védekezést nem szabad csak a cukros oldatokra alapozni, a granulovírus készítmények alkalmazásával is számolni kell. A kísérletvezető elmondása alapján a cukoroldat elkészítését nagyon pontosan kell elvégezni, csak így lehet sikeres a védekezés (1g fruktóz vagy szaharóz/10 l víz). A kísérletek során 780 l/hektár permetlémennyiséggel dolgoztak. Megérkeztek a rezisztens almamolyok - kiirthatatlanok? - Gyümölcsfák védelme - Profi kertész. - Ez a kevés cukor már stimulálni tudja az alma természetes ellenálló képességét, ezért kell azt még a kártevő megjelenése előtt alkalmazni - jelentette ki a kísérlet vezetője. Az első kezelést már a sziromhullás után el kell végezni, majd 21 naponta kell megismételni a kijuttatást, így egy évben hatszori kezelést javasolnak. A cukrok közül is csak a szacharóz és a fruktóz bizonyult eredményesnek az almamoly elleni védekezés során. A kijuttatás időpontja is fontos tényező, a kutatók tapasztalatai szerint nyáron 9 óra előtt, még a fotoszintézis intenzív megindulása előtt kell kijuttatni az oldatot.
Az almamoly rajzása átlagos években augusztus közepén-végén leáll, a kifejlett utolsó stádiumú lárvák telelőre vonulnak. Meleg években (ilyen volt 2007) elegendő lehet a hőösszeg egy harmadik nemzedék kialakulására is, amely a legrosszabb időszakban, a szüret közben károsít augusztus-szeptemberben. A kifejlett lárvák ősszel a fakéreg repedéseiben, sűrű szövedékben, úgynevezett kokonban rejtőznek el és így telelnek át. A tél folyamán akár a -30 ºC-t is károsodás nélkül túlélik. Tavasszal, az idő melegedésével a kifejlett lárva bebábozódik és április közepétől imágóként fejezi be életciklusát. Ismételt védekezési felhívás az almamoly első nemzedéke ellen. Új lehetőségek az almamoly elleni védekezésben Az egyik leghatékonyabb védekezési módszer az almamoly granulovírus alapú rovarölő szer (Madex) alkalmazása. Egész Európában a természetben is megtalálható az almamoly granulovírus. Csak az almamoly lárváit betegíti meg, más fajokra, így természetesen az emberre sincs semmilyen hatása. Az almamollyal szemben viszont nagyon könyörtelen: már 2 vírusrészecske bekerülése a lárvába annak pusztulását okozza.
Nagy hátránya a törzsnek, hogy száraz, forró időjárásban nem lehet használni, mert a kijuttatás után gyorsan elpusztulnak a baktériumok. Az optimális használatukhoz a hőmérsékletnek 15–25 °C közöttinek kell lennie. Felmerül a kérdés: akkor miért ajánlatos a használata, és miért van forgalomban? Egyrészt azért, mert nagyon jó hatásfokkal dolgozik a baktérium is, másrészt a vírusokkal szemben gyorsan ellenállóvá válhat az adott almamolynemzedék, s esetenként már a szezon közepén váltásra van szükség. Ezt elkerülendő célszerű használni a baktériumokat is, minden 3. és 4. permetezést baktérium hatóanyagú készítménnyel javasolt elvégezni. Ilyen készítmény például: 1. Dipel. A készítményt a kártevők megjelenésekor 1 kg/ha dózisban, kb. 500-600 liter permetlémennyiséggel, 10-12 naponta ajánlatos használni. A hernyók tömeges megjelenésével (sok, nagy hernyó) akár 2, 5 kg/ha-ig növelhetjük a dózist. 2. Bactospeine. A készítményt 2 kg/ha dózisban szükséges kijuttatni az ültetvénybe 600 liter permetlében, kb.
7-10 naponta javasolt megismételni. • Bacillus thuringiensis ssp. Egy olyan baktériumtörzsről van szó, mely a vírushoz hasonlóan az almamoly, a körtemoly, a sodrómolyok, az ilonca hernyóit fertőzi és öli meg. Nagy hátránya a törzsnek, hogy száraz, forró időjárásban nem lehet használni, mert a kijuttatás után gyorsan elpusztulnak a baktériumok. Az optimális használatukhoz a hőmérsékletnek 15–25 °C közöttinek kell lennie. Felmerül a kérdés: akkor miért ajánlatos a használata, és miért van forgalomban? Egyrészt azért, mert nagyon jó hatásfokkal dolgozik a baktérium is, másrészt a vírusokkal szemben gyorsan ellenállóvá válhat az adott almamolynemzedék, s esetenként már a szezon közepén váltásra van szükség. Ezt elkerülendő célszerű használni a baktériumokat is, minden 3. és 4. permetezést baktérium hatóanyagú készítménnyel javasolt elvégezni. Ilyen készítmény például: 1. Dipel. A készítményt a kártevők megjelenésekor 1 kg/ha dózisban, kb. 500-600 liter permetlémennyiséggel, 10-12 naponta ajánlatos használni.
Ezt úgy érhetjük el, hogy a gyümölcsöst vagy szőlőültetvényt olyan mennyiségű nőstény szaganyaggal - feromonnal - illatosítjuk, hogy a hím mindenhonnan a csábító feromonillatot érzékeli, ezért a nőstényt nem találja meg, és emiatt a párosodás, tehát a megtermékenyülés is elmarad. Ha nincs megtermékenyülés, akkor nincs peterakás, ha nincs peterakás, akkor nincs hernyókelés, tehát kártétel sincs! (forrás:) A védekezési módok anyagköltsége 1. Kémiai védekezés, permetezéssel: 4 permetezés = 32 000 Ft/ha. 2. Légtértelítés Isomate plus, 1000 db/ha = 60 000 Ft/ha 3. Csalomon ragacslapos csapda, 44 db/ha = 45 000 Ft/ha. 4. Deltastop ragacslapos csapda, 44 db/ha = 45 000 Ft/ha A kémiai védekezés látszik a legolcsóbbnak, de félő, hogy ismét szinte hatástalan lesz és akkor az a legdrágább módszer. Ha csak 25 t/ha terméssel számolunk és 60 Ft/kg-nak veszem a frissfogyasztási és a léalma ár közötti különbséget, akkor már 1%-os fertőzöttség 15 000 Ft veszteséget jelent hektáronként. Rossz rágondolni, mekkora kárt okozna 10%-os fertőzöttség, pedig 2007-ben ennél sokkal több volt.
Ha konténeres hortenziát vásároltunk, készítsük elő az ültetésre: helyezzük vízbe, hogy gyökerei jól megszívhassák magukat, az ültetésig pedig tartsuk árnyékos, szélvédett helyen. A sérült ágakat, leveleket távolítsuk el. Az ültetés során tartsuk észben, hogy a hortenziából nagy bokrok fejlődnek ki, éppen ezért helyezzük őket egymástól 3 méterre. Hortenzia kisokos: a hortenzia gondozása, ültetése, a hortenzia szaporítása hajtásról és magról, a kerti hortenzia metszése, bugás hortenzia Készítsünk ültetőgödröt, keverjük el a talajt egy kis tőzeges komposzttal, ugyanis a hortenzia a savanykás közeget szereti. Az ültetőgödrök legyenek nagyok, a belehelyezett növény gyökereit gomolyítsuk össze, majd betakarás után tövét locsoljuk meg bővízzel. A cserjés hortenzia gondozása, metszése, szaporítása | Kertikalauz.hu. Ügyeljünk rá, hogy a hortenzia gyökere jól be legyen takarva, a szára pedig a földfelszín fölött legyen. A gyökérzet takarásához használhatunk takaróanyagokat is, például komposztmulcsot, ami megakadályozza, hogy a talaj fölmelegedjen a hortenzia körül.
A dugvány utolsó 1 centijét mártsuk gyökereztető hormonba, majd ültessük el laza szerkezetű ültetőközegbe. Hogy az új hortenzia gyökerei biztosan kifejlődjenek, locsoljuk meg a közeget jól, majd vonjuk be a növény cserepét nejlonzacskóval/fóliával úgy, hogy a levelek ne érintkezzenek azzal. Minden nap szellőztessük meg a hortenzia dugványokat és ügyeljünk arra is, hogy a hortenzia ültetőközeg folyamatosan nedves maradjon. Amikor beindult a dugvány levelesedése, eltávolíthatjuk a fóliát. Bugás Hortenzia (Hydrangea paniculata) gondozása, szaporítása. A kerti hortenzia szaporítása tőosztással A hortenzia szaporítása tőosztással is történhet: ehhez ki kell ásnunk egy nagyobb, egészséges tövet és leválasztani róla az új hajtásokat. Egy hortenzia tövet egyszerre maximum háromfelé szedjünk, az új hajtásokat pedig ültessük el a fent leírtak szerint, kedvező ültetőközegbe. A hortenzia szaporítása bujtással A rugalmas, lehajló szárú cserjék bujtással is szaporíthatóak, ám ez egy kevésbé népszerű módja a hortenzia szaporításának. Ilyenkor a növény nyugalmi állapotában fogunk egy alsó vesszőt, és olyan mély árokba temetjük, hogy csak a felső 2-3, fejlettebb rügy látszódjon ki – ez a bujtás később meggyökeresedik, ha megfelelő a talaj víz- és tápanyagtartalma.
A legjobb, ha reggelente pár órán át kap fényt, ám később, amikor már erősebb a nap sugárzása, egy lombos fa árnyékában marad. A túl nagy meleget sem szereti, hőigénye csupán 15-20 C fok, télen is 5-8 C fok. A fiatalabb példányokat óvni kell a fagytól, mert azok könnyen kifagynak a nagy hidegben, az erősebb, több éves példányok a mi éghajlatunkon is áttelelnek. A kerti hortenzia vízigénye attól függően változik, milyen talajba ültettük a növényt: ha jó vízáteresztő képességű a talaj, akkor gyakrabban öntözhetjük, szereti, ha folyamatosan nedvesen tartjuk a földjét. Az agyagosabb talajokba ültetve ritkábban igényel öntözést, mivel azok jobb vízmegtartó képességgel rendelkeznek. Bugs hortenzia szaporítása. Ha a hortenziát napos helyre ültettük, akkor leginkább este vagy kora reggel öntözzük. Az ősz beköszöntével egyre csökkentsük a vízadagolását, télen a kertben hagyott hortenziát nem szükséges öntözni, és a cserepesek is csak ritkán igénylik ilyenkor a vízutánpótlást. Részesítsük előnyben a lágy vizet a locsolásnál, ugyanis a kemény vizet nem kedveli, ennek hatására akár a levelei meg is sárgulhatnak.
A lisztharmatot a leveleken megjelenő fehér, porszerű bevonatról lehet megismerni. Távolítsuk el a beteg leveleket és úgy locsoljuk a növényt ezentúl, hogy ne érje víz a leveleket. A rozsda a levelek alján jelenik meg, narancssárga, barnás kör alakú foltok formájában. A levelek csúcsa bebarnul, végül lehull a levél. E betegség megjelenésénél is hasonlóan járjunk el, mint a lisztharmat esetében, kerüljük a levelek vízzel való érintkezését, és használjunk gombaölő vegyszert. A levelek sárgulását vashiány okozhatja, ilyenkor célszerű vasat adni a talajhoz, ezt megtehetjük fenyőkéreg vagy más savas hatású szerves anyag formájában. A virágok kifakulását a túl sok napfény okozhatja, ilyenkor tegyük át más helyre a növényt és védekezzünk talajtakarással a nedvesség elpárolgása ellen. Hogyan lesz kék virága a hortenziának? A hortenzia esetében a kék virágú példányok nem külön fajták, hanem a rózsaszín virágok változnak kékké, ha elég savas a földje. Ha a pH értéke a talajnak 6. 0 alatt van, kék, ha fölötte, akkor rózsaszín lesz a virága a hortenziának.