A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
Tőlünk nyugatra a Pride lélektani nehézsége paradox módon már nem a társadalom ellenállása, hanem a hatalom szövetsége. Az LMBTQ-ideológia mainstreammé vált. A kormányok, intézmények, médiumok és vállalatok a közösségi platformokkal versengve jelzik hangos támogatásukat. A Pride hónapja olyan vallási ünnep lett (annak minden giccsével, kegytárgyával és fogyasztói kacatjával együtt), amit jelentőségében leginkább a zsidó pészachhoz vagy a keresztény ádventhez hasonlíthatnánk. LMBTQ-propagandavideóval reklámozza csokis sütijét az Oreo | Demokrata. Az ellentüntetők már nem tojásokkal dobálják a felvonulókat, hanem épp a szexuális forradalom eredeti lendületét szeretnék visszaadni; azokat az időket sírják vissza, amikor a Pride még nem a hatalom ünnepe volt, egyfajta szivárványos május elseje, hanem a forradalmi hevületé, és nem az számított radikálisnak, hogy irreálisan kövér emberek rózsaszín bugyiban tiltakoznak "elnyomásuk" ellen, fiatal párok pedig egymást szájkosárban, bilincsben és pórázon vezetve ünneplik a szexuális szabadságot (! ), hanem pőrén és önmagában a szexuális másság melletti kiállás.
Az alábbi videó is erről a témáról beszél néhány mondatban.
El is érkeztünk Nietzschéhez és Foucault-hoz. Tovább. 5. Simone de Beauvoir és Judith Butler "Cherchez la femme! " – szól az ismert francia mondás, amely számtalan élethelyzetben bizonyult már tűpontos megállapításnak. Az LMBTQ-ideológia győzelmét sem tudjuk megérteni anélkül, hogy ne ejtenénk szót a nőmozgalmakról. Mi van az LMBTQ háború mögött?. Hadd kezdjem Kate Millett történetével, aki az amerikai feminizmus második hullámának egyik legismertebb vezetője volt. Kate Millett az első amerikai nő, aki Oxfordban kitüntetéses diplomát kapott. Sexual Politics c. könyve jelentős szerepet játszott a női felszabadítási mozgalom ideológiai megalapozásában. 1985-ig egy japán szobrász felesége volt, de miután leszbikusként azonosította magát, Sophie Keirrel kötött "házasságot", akivel 2017-es haláláig együtt is maradt. Millett – a frankfurti iskola neomarxistáihoz hasonlóan – a hagyományos családot tette felelőssé a nők elnyomásáért, és azt hangsúlyozta, hogy a szexuális forradalom nem győzhet anélkül, hogy lerombolnák az apából, anyából és gyermekekből álló családmodellt.
Gyurkovics Tibor drámája az erkölcsről, az emberi cselekedetek helyességéről, a közösség iránti felelősségvállalásról, a hamis küldetéstudat kártékonyságáról, a tanár, a vezető, a helyes eszménykép kialakításának, a nevelésnek a fontosságáról szól. Az író drámájának középpontjában egy olyan férfi áll, aki a körülötte élő fiatalokra rendkívüli hatással van. A szerző folyamatosan kutatja, hogy milyen cél vezeti a bencés pap-tanárt, amikor tanítványait szándékosan vagy véletlenül veszélyes helyzetekbe sodorja. Gyurkovics Tibor: Pótmajom (Kozmosz Könyvek, 1980) - antikvarium.hu. A könyvből megtudjuk azt is, hogyan viselkednek a kritikus pillanatokban azok a diákok, akik lelkesedéssel indultak vele, és megváltják-e magukat vezetőjük személyes hatása alól. A műben az említett férfi a tanítványait barlangtúrára vitte, ám három fiú a túra közben meghalt. A pap-tanár hiába rohant az aggteleki barlangból a felszínre segítségért, mentőkért, már késő volt. Az írót egy valóságosan megtörtént esemény hírei ihlették, de a regény szituációi kitalált cselekményeken keresztül mutatkoznak meg.
Az év végén teljes idegösszeroppanással került a Siesta Szanatóriumba, onnan pedig családjához, Balatonszárszóra, a vidéki levegő és a rokonok közelségének lehetséges nyugtató hatása alá. Csupa jó hír a halál előtt Ha fentebb azt írtam, sokan kezüket-lábukat törték volna érte, ha abban a közegben mozoghattak volna, mint József Attila, életét látva nem kell csodálkoznunk, hogy a költő képtelen volt mindezt értékelni. Senki sem tanította meg rá, hogy kell csinálni. József Attila, a neurotikus zseni, akiből a század egyik legnagyobb költője vált - Ectopolis Magazin. Ugyanez igaz a halála előtti napra, akkor ugyanis a Szép Szó gyakorlatilag teljes vezérkara látogatta meg balatonszárszói pihenésén, és számtalan jó hírrel szolgáltak a számára: egyrészt tisztességesen fizető lektori állást szereztek neki, helyet a Szép Szó szerkesztői közt, és az új verseskötetének kiadását előlegező ígéretet. Pechjére, József Attila épp nem fért be a Budapestre induló autóba. Az élet, vagy talán a sors jele lehetett ez számára, hiszen 24 órával később már nem élt. Hogy halálát végül tragikus baleset, vagy öngyilkosság okozta, máig nem eldöntött, a lejegyzett tények fényében gondolok utóbbira.
Semmi. Mintha valami kaparászást hallana mégis. Ki az! Rekedt női hang. A Rajkai anyja, ki más lenne. Vagy a cselédlány. De nem a cselédlány. Nincs is cseléd. Nem nyit ajtót, mert még nincs elég sötét. Ki az! (K) mondja a nevét. Á, csak te vagy, hallja (K), egy fokkal mintha kedvesebb volna a hang, gyere vissza, fiam, egy óra múlva. Nincs itthon a Gyurika, majd jöjjél vissza egy óra múlva, fiacskám. Nem volt bekötve a telefon. Elnyújtva mondta a Gyurikát, meg azt, hogy jöjjél. Színésznősen. (K) akkor úgy gondolta, hogy ez a színésznős. És valamiképp most is így gondolja. Volt telefonjuk, de a Rajkai senkinek nem adta meg a számot, mert titkosított. Titkosítva van, baszd meg, az anyám titkosította, érted? Értem. Lófaszt érted! Előrehajol, mintha valami gyomorszájon vágta volna. Van szaga neki, mondja Rajkai az anyjáról. (K) igyekszik ezt nem meghallani. Oké, szaga van, de miért beszél erről a hülye Rajkai? Miért beszél az anyjáról! Mindig az anyjáról beszél, és persze nem mindig, de (K) úgy érzi, hogy mindig.
Az 1829 és 1832 között játszódó regény különböző, egymást keresztező történeteket követ, számos szereplővel. Ahogy a Keresztutak '70-es évei, ez is egy forró korszak nagy átrendeződésekkel, a regény témái között szerepel a nők helyzete, a vallás szerepe, a házasság természete, ahogy George Steiner epésen megjegyzi, "mindkét fő cselekmény (Dorotheáé és Lydgate-é) a sikertelen házasság esettanulmánya", miközben nagypolitikai fordulatokat követ (például az 1832-es reformtörvényt) egy kisközösség életén keresztül. ÉS-KVARTETT "Papp-Zakor Ilka Majd ha fagy című regényéről beszélgetett Károlyi Csaba Bárány Tiborral, Gács Annával és Puskás Pannival 2021. november 24-én Zoomon. A felvételt meg lehet nézni a jövő héttől a YouTube-on az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb január utolsó szerdáján Vonnák Diána Látlak című novelláskötete lesz a témánk. " VERS A versrovatban ezen a héten Erdős Virág két biciklisfutár-leltárverse és Petőcz András három szonettje olvasható gyarapodó Verlaine-Rimbaud ciklusából.