Bevezetés a Maps API-ba az Android Wear-on (a Google Dev 100 napja) Megpróbálom felhívni a Google Maps API-t, hogy megkapjam az utazási időt két pont között ( beleértve forgalom). Íme, amit eddig kaptam: function test(){ //Info: var baseUrl = '? '; var origin = 'Redmond+WA'; var destination = 'Salem+OR'; var departureTime = 'now'; var trafficModel = 'pessimistic'; var url = baseUrl + 'origin=' + origin + '&destination=' + destination + '&departure_time=' + departureTime + '&traffic_model=' + trafficModel; var response = (url); ('Google Maps API: ' + (response)[0][0]. Miért van Google Térkép és Waze is, ha mindkettő a Google-é? - Haszon. ); ('Full response from API: \n' + response);} Sajnos mindig kapok eredményt 3 hours 43 mins, függetlenül attól, hogy mikor futtatom a kódot (és annak ellenére, hogy definiáltam departure_time és traffic_model. Valami javaslat? (Mellékesen megjegyzem, hogy a dokumentáció azt írja, hogy szükséges paraméterként meg kell adnom egy API kulcsot. Nyilvánvalóan - a fenti kódom szerint - ezt még nem tettem meg. De ez nem akadályozta meg a választ.
A cikke szerint nem túlzás azt mondani, hogy "abban a pillanatban, amikor a Hárosi hídon felszámolták a terelést, mintha kiszippantották volna az autókat a környező utakról" – a terelés szeptember 1-jei megszűnése, az északi híd felszabadulása tehát óriási változást hozott. A lap a felújítási munkálatok utolsó napján, majd szeptember 1-jén a Google térképes segítségével folyamatosan nyomon követte a törökbálinti M7-es bekötő és a gyáli M5-ös bekötő közti szakasz aktuális menetidejét, és szinte "nem is hittek a szemüknek" a számok láttán. A 27 kilométeres szakasz a Google Maps szerint forgalom nélkül, üres úton oda is, vissza is 15 perc lenne, amit nyugatról–keletre, azaz az M5-ös felé már az átadás előtt is úgy-ahogy hozott, az M5-östől az M7-es felé viszont "horroridők" voltak láthatók még a felújítás utolsó napján is – teszik hozzá. A Google Maps API használata a forgalom becsléséhez | 2022. A fentiek szerint a felújítás utolsó napján Törökbálint felől Gyál irányába 31, visszafelé 63 perc volt a menetidő, míg szeptember 1-jén az M7-estől az M5-ösig 16 percre, fordítva 17-re csökkent.
Forgalom nézet A Google Maps forgalmi nézete. A zöld fedőút azt jelzi, hogy az autók 50 mérföld/óra felett haladnak. A Traffic View lehetővé teszi a felhasználók számára a késések ellenőrzését. Ez a színséma az adott utakon közlekedő járművek átlagos sebességét jelzi. Ha aktív, a Forgalomnézet színes gombja megjelenik a jobb felső sarokban. A zöld jelzés az 50 mérföld/óránál nagyobb sebességgel közlekedő járműveket jelzi. A sárga 25 és 50 mph közötti sebességet jelöl. A piros azt jelenti, hogy a sebesség 25 mph-nál kisebb. A szürke azt jelenti, hogy nem állnak rendelkezésre adatok. A fekete és piros utak azt jelzik, hogy a forgalom bizonyos pontokon leállhat. A sárga építési háromszög azt jelenti, hogy az építkezés késéseket okoz. Mit jelentenek az útszínek a Google Térképen?. Forgalomnézet hátrányai Sok állami és helyi út nem rendelkezik Traffic View információkkal. Ezeken az utakon előfordulhatnak késések, de a Google Térkép nem jelenti ezeket.
Erős a forgalom az M7-es autópályán a Balaton felé vezető oldalon, telített sávokra, szakaszos torlódásra kell számítani Törökbálint és Martonvásár között – figyelmeztet az Útinform szombat délelőtt, fél 11 körül. Mint írják, a főváros irányából érkezőknek érdemes lehet az M6-os autópályán, majd a 62-es főúton kerülni és Székesfehérvárnál felhajtani az M7-es autópályára. Sokan választják a 7-es főutat is, azonban Tárnoknál átépítik a Dózsa György úti kereszteződést. A 25-ös kilométernél a fél útpályát lezárták, jelzőlámpa irányít. Ezért Martonvásár felé csak többszöri lámpaváltás után lehet áthajtani a körforgalmon. Az M3-as autópályán, a Vásárosnamény felé vezető oldalon, a 139-es kilométernél lévő Mezőnagymihály kijárat után két személyautó ütközött össze. A 140-es kilométernél a leállósávon halad a forgalom. A M4-es autóúton, a Szolnok felé vezető oldalon, Monor térségében egy személyautó árokba hajtott. A 37-es kilométernél lezárták a külső sávot. A 11-es főúton, Szentendre belterületén két személyautó ütközött össze.
A Térkép meg is irigyelte ezt, és lépett. És hogy miért jó ez? Azért, mert a Waze jóval korlátozottabb, mint a Térkép, amely gyalogosoknak és bicikliseknek is segítséget nyújthat a számolgatásban. Az Android Police értesülései szerint azonban még várni kell a funkció elterjedésére, ugyanis a Google egyelőre csak felméréseket végez a felhasználók köreiben, akik javaslatokat tehetnek a fejlesztéssel kapcsolatban. Belsős információk szerint az utak, a hidak és a kijelölt útvonalon felmerülő összes potenciális költség automatikusan meg fog jelenni a Google Térképen. Pro és kontra Felmerülhet a kérdés, hogy a Google miért fejleszti folyamatosan mindkét appot? Nos, erre a válasz az, hogy alapjaiban véve nagyon különböző alkalmazásokról beszélünk, az átfedések ellenére is. A Térkép bizonyos értelemben professzionálisabb, és sokkal jobban támaszkodik a saját adatbázisára, amelyet kiegészít az aktív felhasználók valós idejű tartózkodási helyével. A Waze viszont a felhasználóktól szerzi be az adatai nagy részét, akiktől azt várja, hogy valós idejű információkkal töltsék fel az appot.
Használatuk főleg nyomtatásban ajánlott, mivel a talpak vezetik a szemet olvasás közben. Ebbe a családba tartozik például a Times New Roman betűtípus. A Sans-serif betűcsalád nem tartalmaz talpakat, ezáltal a megjelenése sokkal modernebb. A képernyőn jobban mutat, mint a Serif betűtípusok, ezért weboldalakra ideális választás. Az Arial betűtípus jó szemléltető példa erre a családra. A Monospace betűcsaládban minden karakter azonos szélességű, így írógéppel írt hatást kelt. Lehet talpas, illetve talp nélküli. Viszonylag gyorsan olvasható, ezért rendszerint a különböző szerkesztőprogramok a programkódokat ilyen betűtípussal jelenítik meg. A Courier betűtípus ide tartozik. A Cursive betűcsaládba tartozó betűtípusok a kézírást próbálják leutánozni. Nehezen olvashatók, ezért általában csak dekoratív célokat szolgálnak. A Fantasy családhoz tartoznak azok a betűtípusok, amelyek betűket ábrázolnak azonban mégsem sorolhatók egyik előző kategóriába sem. Dekoráció céljából használják őket. Megjegyzés Fontos tehát megjegyezni, hogy a betűcsaládok nem konkrét betűtípust jelentenek, és különböző operációs rendszerek alatt futó különböző böngészőprogramok különböző konkrét betűtípussal helyettesíthetik az ilyen betűcsaládokkal jelölt szövegrészeket.
Az egyik legelterjedtebb betűtípus a Times New Roman, mely alapesetben nem minden linux disztribúció része, így szükség esetén valamilyen módon elérhetővé kell tenni az operációs rendszerben. Megmutatjuk, hogyan lehet hozzáadni a legegyszerűbben. A probléma a gyakorlatban a LibreOffice Writer használata esetén jelentkezett. Egy szakdolgozat formai követelményei között az egyik előírás az volt, hogy az elkészítés során a Times New Roman betűtípust kell használni, az Ubuntun futtatott LibreOffice betűtípusai között azonban ez nem szerepelt. Rövid utána olvasást követően a következő megoldásokat találtam a probléma megoldására. Times New Roman betűkészlet telepítése Ubuntura Az egyik külföldi fórum az alábbi megoldást javasolta: Nyissunk egy terminálablakot a [Ctrl]+[Alt]+T billentyűk egyidejű lenyomásával! Írjuk be a következő parancsot: sudo apt-get install ttf-liberation Ekkor a rendszer kérni fogja a jelszavunkat, amelynek beírása után telepíti a liberation betűkészletet, melynek része a Times New Roman véve, ha már telepítve van, ahogy az az alábbi képernyő mentésből is látszik: Mint látható, a betűtípus elvileg már telepítve van, ám előfordulhat – ahogy a mi esetünkben is történt – hogy mégsem látszik a Times New Roman akkor, amikor a LibreOffice Writerban ki szeretném választani.