A kárókatona 'kormorán' madárnév például feltehetően egy A q ezekben az esetekben a [k]-hoz hasonló, de annál hátrébb ejtett hangot jelöl. török qara qatna 'fekete madár' vagy qara qotan 'fekete gödény' szókapcsolatból fejlődhetett, de természetesen semmi köze sem a káró hoz, sem a katoná hoz. (Természetesen vannak tréfás szóferdítések is, mint a marihónaalja 'marihuana'. Kárókatona másik neveu. Időnként nem is lehet pontosan tudni, hogy a szóferdítés szándékos-e, mint pl. a fenerosszpora 'peronoszpóra' esetében. ) Kárókatona (Forrás: Wikimedia Commons / Ken Billington / CC BY-SA 3. 0) A népi etimológia (angolul false etymology, pseudoetymology, paraetymology vagy paretymology) ezzel szemben egy-egy szó eredetére adott közkeletű naiv, nem szaktudományos magyarázat – a rendszeres kommentelőink által kifejtett áltudományos magyarázatok nem tartoznak ide, mert ezek általában egyéni lelemények, nem széles körben elterjedt tévedések. Persze amennyiben egy-egy ilyen csacskaság szélesebb körben elterjed, már akár népetimológiának népi etimológiának is tekinthetjük.
A 18. században az ipari forradalom Magyarországon is népességrobbanást hozott, szükség volt új földterületekre, hogy a mezőgazdaság kiszolgálhassa a megnövekedett igényeket. A környék a Festeticsek uradalmához tartozott, nekik anyagi lehetőségük is volt arra, hogy a mocsár lecsapolását elkezdjék a 19. században. Ez a munka hosszú évtizedeken át gyökeresen megváltoztatta a tájat és kialakult a Balaton ma ismert formája. Kárókatona másik never. "A termőterület gyarapításon kívül a tőzegbányászat is virágzott, az 1800-as években a mai Kis-Balatonhoz közeli, a Balatontól délre található Nagy-Berekként ismert terület 80 százalékát fél-egy méter mélységben lepucolták és elvitték főleg az Alföldre talajjavító anyagnak" – meséli Rozner György, majd hozzáteszi, hogy "csak a Nagy-Berekben 1300 kilométer hosszú csatornarendszert ástak ki teljesen kézi erővel, azonban a helyi lakosok annyira ragaszkodtak a régi berekhez, hogy az abban a korban rendkívül jónak számító napszámért sem voltak hajlandóak a lecsapolásban részt venni. "
Janus Pannonius a reneszánsz korában hívta magát Pannóniainak, ami kb. olyan elképzelés, mint ahogy a mai románok a dákokhoz eredeztetik magukat: mindkettő szeretne az ókori Rómához tartozni, identitását abból eredezteti. A spanyol állam létrejötte jó példa arra, hogy nekünk miért nem jó a nacionalizmus: hasonlóan jött létre Románia is, csak amíg nem volt ránk hatással Moldva és Havasalföld egyesülése a XIX. században, addig a XX. században Nagy-Románia létrejötte már egészen nagy hatással volt ránk. A nacionalisták ezt nem fogják sose belátni, hogy a nagy nemzetállamtudat ránk nézve nem túl jó, mert ezt kiterjesztve pont a románok, szlovákok tudtak terjeszkedni. Amikor 1848-ban kitűzték a nacionalizmus zászlaját, bizony a románok felkiáltottak: de hiszen ezt mi is tudjuk! És nem csak tudták, hanem tették is. És az siratja Trianont, aki a Trianonhoz vezető út vezetőit (Bocskai, Thököly, Rákóczi, Kossuth stb. Kárókatona másik neve campbell. ) tekinti hősnek. Teljes képzavar! Még ennyit: A XX. század eleji térképeken Magyarország megnevezése a Szent Korona Országai volt.
Végül Bence is elálmosodik az óvatosan kortyolgatott bortól és elalszik. Egy idő után Miklós is elunja a mulatságot, addigra ráadásul már rengeteg bort benyakalt és egy asztalra borulva alszik el. Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
A környező ablakokból ámultan szemlélik az emberek, kiáltva figyelmeztetik, hogy ne őrüljön meg, egyedül nem állhat ki egy bika ellen. Miklós azonban tudja, hogy mit csinál, bátran odaáll a bika elé. A dühös állat pedig szarvát leszegve rohan Miklósnak. Miklós egy nagyot kiállt, majd elkapja a bika szarvát úgy, hogy az állat mozdulni sem tud. Nagy nehezen a mészáros legények is előóvakodnak és kötelekkel kikötik a bikát. Ahogy véget ér a dráma, eloszlik a tömeg, de Miklósnak senki sem köszöni meg, amit tett. Toldi 9.enek - Rövid tartalom. A mészáros legények is bevonulnak a mészárszék házába. Miklós úgy dönt, hogy aznap este ő sem megy már tovább és a mészárszék mellett éjszakázik. De a mészárosok nem engedik neki, hamarosan nyílik az ajtó, kidobnak neki egy darab májat köszönetképpen és elzavarják onnan. Miklós persze büszkébb annál, hogy felvegye a földről a májat, bármennyire is éhes, dühösen ballag arrébb. A környező házak ablakaiból, kapuiból sokan nézik a hatalmas termetű hőst, aki megállította a bikát, ezzel ki tudja mennyi életet mentve meg, de senkiben sincs annyi, hogy szállást, vagy élelmet adjon neki.