A miocénben keletkezett andezittufa Bodó-kő, amelyen a vár áll, a Zempléni Tájvédelmi Körzet része. A táj szépsége, illetve a vár viszonylagosan jó állapota miatt kedvelt túracélpont, amely egyben az Országos Kéktúra egyik állomása is. További információk Regéci vár: A Regéc településtől távolabb álló, hegycsúcsra épült várban gyerekeskedett II. Rákóczi Ferenc. Falairól csodálatos kilátás nyílik a Zemplén hegyeire. Az épületben történelmi gyűjtemény és kiállítás található. A vár nyitvatartása havonta változik, érdemes figyelemmel kísérni a település honlapját. További információk Térkép Tolcsva: A település a Tolcsva-patakról kapta a nevét, amely mentén épült. A többi hegyaljai településhez hasonlóan gazdag múltú község a borvidék fontos területe ma is. Regéci vár parkoló zónák. Építészeti gazdagságát nagyrészt az egykori neves szőlősgazdáknak köszönheti. Tolcsva azonban nemcsak megőrizni tudja a múltat – például a nemzeti kincsnek számító, egyedülálló Bormúzeumban –, hanem képes új életet is lehelni belé. Ahogy újra "termőre fordítja az ősi ágat", Örökségturisztikai és Kulturális Rendezvényközpontot létrehozva a Szirmay–Waldbott-kastélyban.
A regéci vár rekonstrukciós rajzai a XV. és a XVII. századból ( és Szép Magyaroország) A vár felépítése A vár legkorábbi része a sziklacsúcson álló öregtorony lehetett, később azonban az északkeleti oldalához egy kerek ágyútornyot építettek, így az öregtorony is jelentős átalakuláson esett át. században nagy volumenű átalakításokba kezdtek. Az öregtorony helyére egy szögletes várat építettek. A falak belső oldalára pedig lakóhelyiségeket építettek. Később felhúzták a keleti és a nyugati oldalon végighúzódó falakat is. A XV. század közepén kezdhették meg az alsóvár munkálatait a déli sziklacsúcson. A várban lakó udvartartás lakóhelyéül szolgáló keleti és nyugati lakószárnyakat a XVI-XVII. Regéci vár parkoló kártya. században építették. A XVII. században a vár védműveire is nagyobb figyelmet fordítottak. Ekkor alakították ki az északnyugati sarokban álló Kútbástyát, az északkeleti oldalon Kerekded bástyát (rondellát), a keleti Kis bástyát, a külső várfalat és a várárkot, és a külső védősáncot. A várba több ajtón keresztül lehetett csak bejutni, melyek között védművek és farkasvermek voltak elhelyezve.
A Mátra déli lábánál lévő Apci tengerszem egy andezit bánya gödre volt, amelyet a bánya bezárása után a csapadék töltött fel lassan és kezdték el az idelátogatók szépsége miatt tengerszemnek nevezni. A páratlan szépségű tó körbe is kerülhető – noha az út nehezen járható, ezért csak alkalmas cipőben és száraz időben indulj neki -, de a sziklaszirtekről minden irányból lenyűgöző a kilátás. A kirándulni vágyókat szebbnél szebb túrautak, várak, látnivalók várják Magyarországon. Szeretnénk ezen az oldalon Magyarország szépségeit bemutatni.. Egy kisebb sétához ajánljuk a tó és a környező erdő bejárását, ha pedig többre vágysz, akkor egy nagyobb, 10 km-es hosszú körtúrán is felfedezheted az Apci tengerszemet. Baglyas-hegy Kevésbé ismert kirándulóhely, pedig az innen nyíló látvány és az útvonal érdekessége miatt nagyobb figyelmet érdemelne a Várpalota fölött emelkedő Baglyas-hegy. A Keleti-Bakonyban megbúvó, 363 méter magas mészkő- és dolomithegy messziről fehérlik a város felett. Odafele kopár hegygerinc, fehér sziklafalak, zöld bokrok sorakoznak, a hegytetőn pedig egy kopjafa is áll. A csúcshódítók jutalma a remek kilátás Csókakőre, Székesfehérvárra, a Burok-völgyre, a Tési-fennsíkra és természetesen a Bakony hegyeire.
( Jilava, Duna-csatorna, Nagyenyed. Oneşti stb. ) Szabadulása után, ahogy ez szokás volt, a román államvédelem (szekuritate) "közreműködésre" szólítja fel, ami rehabilitációját egyengetné. ó minden együttműködést a kommunista hatalommal kategorikusan visszautasít, és ezzel minden lehetőség, a kultúra területén való tevékenykedésre, lezárult számára. 1956-ban ismét letartóztatják, és magyar, fegyveres forradalmi csoport megszervezésével vádolják, de megfelelő bizonyítékok hiányában ejtik a vádat. Szécsény nyitott csoport. A szecuritáte zsarolása és ellenőrzése azonban szigorú marad. 1955-1974 között bábszínész, bútorgyári munkás, kisegítő tanár, alkalmi munkás, könyvelő. 1958-ban megnősül, felesége fiatalon, 1968-ban leukémiában meghal. 1974- ben sikerül az NSZK-ba emigrálnia, ahol nyugdíjazásáig, mint fizioterápeut dolgozott. Második, szintén erdélyi származású feleségével már itt házasodik Kulturális, és publicisztikai Munkássága [ szerkesztés] Még a hatvanas, hetvenes években az aradi magyar művelődési életben igyekszik szerepet vállalni, kisebb nagyobb sikerrel.
Irodalmi esteket rendez, a helyi színházi csoport tagja. A Bukarestben megjelenő magyar nyelvű ""Művelődés" folyóirat közli néhány írását. A román Országos Rendezői Iroda (OSTA) versenyvizsgáján, még 1956-ban, mint előadóművész működési engedélyt szerez, de ahogy már említettük, mint volt politikai elítélt semmi esélye nincs a kultúra területén dolgozni. A román államvédelem (sekuritáte) állandó zaklatása miatt, hazatérne Magyarországra, de honosítását visszautasítják, akkor határozza el, hogy nyugatra emigrál. 1990-ben Németországból segélyakciókat szervez Romániának és ismét írni kezd. A nyolcvanas években, a müncheni Magyar Katolikus Misszió, és a Széchenyi Kőr keretében, előadásokon, irodalmi esteken szerepel. Az utóbbi negyedszázadban, több száz írása jelent meg. Szécsényi nyitott csoport akademia. A "Romániai Magyar Szó"-nak, annak megszűnéséig; munkatársa, de közöl a kolozsvári "Krónika", " Szabadság", az aradi "Nyugati Jelen" és a pozsonyi "Új Szó" napilapokban is. 1992 óta a Budapesten megjelenő "Kapu" folyóirat munkatársa 2002 óta rovatvezetője) 1993-ban visszakapta magyar állampolgárságát, tagja a MÚOSZ-nak (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) és a Nemzetközi Újságíró Szövetségnek.