A villamos kölcsönhatás Az atomot felépítő protont, neutront és elektront elemi részecskének nevezzük, és közülük a proton és az elektron elektromos kölcsönhatásra képes. A kölcsönhatás egymásra hatást jelent, és általában erőként nyilvánul meg, amely valamilyen változást okoz. Többféle kölcsönhatás van: villamos, mágneses, gravitációs stb. Számunkra a villamos és a mágneses kölcsönhatás a legfontosabb. A villamos kölcsönhatás az atomokat alkotó részecskék közti kölcsönhatás egyik fajtája. Vonzó vagy taszító erőként nyilvánul meg. Ez a tulajdonság jellemző az adott részecskére. Nem szüntethető meg, és nem változtatható meg, vagyis állandóan van és mindig ugyanakkora. A tömegszám A magban található protonok számát a rendszám mutatja meg, a protonok és neutronok számának összege pedig a tömegszámot adja. Mivel az elektron tömege elhanyagolható a proton és a neutron tömegéhez képest, az atom csaknem teljes tömege a magban összpontosul. A periódusos rendszer Az elektronburok Az elektronburok réteges felépítésű, a magtól közel azonos távolságra keringő elektronok ún.
8 Atompályák fajtái p-pálya háromféle lehet Bonyolultabb pályák is léteznek. d-pályából 5 -féle f-pályából 7 -féle 9 Az atomburok felépítése Az elektronburok elektronhéjakból áll. Ezek száma 1– 7 -ig terjedhet. Az elektronhéjak alhéjakra oszthatók. Ezek s-, p-, d-, f-pályák lehetnek. s-pályából egy héjon 1 lehet. p-pályából egy héjon 3 lehet. d-pályából egy héjon 5 lehet. f-pályából egy héjon 7 lehet. Minden pályán maximum 2 elektron lehet. Alapállapotban minden elektron a legkisebb energiájú pályán van. Az elektronpályák energetikai sorrendjéhez kattints ide! A lejátszáshoz telepíteni kell a FLASH MOVIE PLAYER programot 10! Néhány atom elektronburkának szerkezete 1. Nitrogén Z=7 1 s 22 p 3 Foszfor Z = 15 1 s 22 p 63 s 23 p 3 11 Néhány atom elektronburkának szerkezete 2. Mangán Z = 25 1 s 22 p 63 s 23 p 64 s 23 d 5 Argon Z = 18 1 s 22 p 63 s 23 p 6 12 AZ ELEMEK PERIÓDUSOS RENDSZERE oszlopok (csoportok) 1. (K) 3. (M) 4. (N) 5. (O) s-mező periódusok 2. (L) p-mező d-mező 6. (P) 7. (Q) f-mező 13 A legkülső héj sorszáma megegyezik a periódus számával.
Az elektronok számától függően egy adott atomnak több elektronhéja is lehet, melynek pontos számát a periódusos rendszer periódusai is megadják (pl. a jód az 5. periódusban helyezkedik el, tehát 5 elektronhéjjal rendelkezik). Az elektronhéjak jelölése a főkvantumszámmal, vagy a számnak megfelelő betűkkel történik a növekvő energiának megfelelő sorrendben: 1 (K), 2 (L), 3 (M), 4 (N), 5 (O), 6 (P), 7 (Q). Az elektronhéjak további szervezettségi egységekre, alhéjakra bonthatók. Az alhéj az azonos nagyságú és alakú atompályák összességét jelenti egy adott elektronhéjon belül. Ahogy az elektronhéjaknak is lehet több alhéjuk, úgy az alhéjak is rendelkezhetnek több atompályával. Az alhéjak jelölése a mellékkvantumszámmal, vagy a számnak megfelelő betűkkel történik a növekvő energiának megfelelő sorrendben: 0 (s), 1 (p), 2 (d), 3 (f). Az alhéjak is további szervezettségi egységekre, atompályákra bonthatók. Az atompálya az a térrész, amelyen az elektron vagy elektronpár megtalálási valószínűsége 90%.
Nátrium: Na Kálium: K Kén: S Vas: Fe stb. 3 Az atommag Protonokat és neutronokat tartalmaz. A protonok számát rendszámnak nevezzük, jelölése: Z A rendszám meghatározza az atom kémiai minőségét, jelzi helyét a periódusos rendszerben. A neutronok és a protonok együttes számát tömegszámnak nevezzük, jelölése: A A=Z+N Tömegszám jelölése: Rendszám jelölése: Megjegyzés: A tömegszámot és a rendszámot a kémiai reakciókban általában nem kell jelezni. 4 Izotóp atomok Az atommagban lévő protonok száma adott, meghatározza a kémiai minőséget. A neutronok száma változó. Igaz, hogy N ≥ Z. (kiv. H) Egy elem atomjai eltérő számú neutront tartalmazhatnak. Az ilyen atomok kémiai minősége azonos, és a periódusos rendszerben ugyanarra a helyre kerülnek. Ezért ezeket izotóp atomoknak nevezzük. Az izotópok atomok azonos rendszámú, de különböző tömegszámú atomok. Pl. : Az izotópok atomok fizikai és kémiai tulajdonságai nagyon hasonlóak. Általában nincs külön nevük. A természetben előforduló elemek többsége különböző izotópok keveréke.
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben