A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A lap mérete: 2729 bájt Közönséges takácsatka Közönséges takácsatka kolónia ( Tetranychus urticae, Syn:) Rendkívül széles a tápnövény köre, gyors szaporodása és mára több növényvédő szerrel szemben kialakult rezisztenciája miatt az ellene történő védekezés nem könnyű. A kifejlett atkák kb. 0, 5 mm nagyságúak, narancsvörös színbe fordulnak elő, testükön gyakran két sötétebb folttal. A tojások igen aprók, fehéres színűek, szabad szemmel már alig láthatók. Különösen káros zöldség-, gyógy- és fűszernövényeken, gyümölcsfákon és számos dísznövényen is. Mi a fotoszintézis feltétele. A levélzet fonáki részén a takácsatkák számára rendkívül kedvező feltételek alakulnak ki. Az atka a fiatal hajtásokat különösen kedveli, ahol a táplálkozással egy időben megkezdi a szövedék készítését, valamennyi mozgó fejlődési alakja a növény leveleit szívogatja. A levelek fonákján pókhálóra emlékeztető, de annál finomabb szövedék védelmében szívogatják a leveleket.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A lap mérete: 4262 bájt Kertészet Takácsatkák A takácsatkafélék a pókszabásúak osztályába tartozó bársonyatka-alakúak rendjének egy családja. Megjelenésük, felépítésük [ szerkesztés] Apró, szabad szemmel még éppen látható (körülbelül fél milliméteres) állatok. Szájszervük szúró-szívó. Színük fejlettségüktől, táplálkozási viszonyaiktól és az évszaktól függően sárgás-zöldes, barnás és vöröses lehet. Gyakran vörösek, ezért népiesen a vöröspók nak is hívják őket. Kertészet/Rovarok/Közönséges takácsatka – Wikikönyvek. Életmódjuk [ szerkesztés] A legkülönbözőbb termesztett és vadon élő növények károsítói. A levelek fonákán az erek között laza szövedéket készítenek, és annak védelmében szívogatják a megtámadott növény nedvét; a levél színére csak akkor másznak ki, ha nagyon sokan vannak. Ha túlszaporodnak, egyes egyedeik a virágzatra, illetve a termésre is kiszorulhatnak. A megtámadott levél színén kezdetben apró, halvány foltok tűnnek fel, később a levél torzulhat, bronzosodik, vörösödik (mert a szívás hatására a klorofill elbomlik) és lehull.
A levél transzspirációja fokozódik, a klorofill -tartalom csökken, a fotoszintézis lelassul. A levelekkel együtt lehullhat a termő rész is. A fás növényeknél mérséklik a termőrügyek differenciálódását, és ezzel a következő évi termést is csökkentik. A legismertebb fajok több növényvédő szerre rezisztenssé alakultak. A takácsatka szárazság- és melegkedvelő rovar így leginkább nyáron szaporodik el. A szélvédett, erősen felmelegedő, száraz teraszokon biztosan megjelenik. Ezért célszerű a növények elhelyezésénél erre is figyelni. A fűtött növényházakban, de a száraz levegőjű, fűtött lakásokban is képes a gyors szaporodásra akár télen is. Alacsony hőmérsékleten (15-20 fokon), fejlődése 3-4 hétig is eltart. Magasabb, (25-30) fok közötti hőmérsékleten akár két hét alatt is kifejlődhet egy nemzedék. Az egyed fejlődése során a tojásból kikelt lárvát mozgó, és nyugvó nimfa állapotok követik. Mi a fotoszintezis . A mozgó stádiumban az atka táplálkozik, ilyenkor érzékenyebb a növényvédő szerekre is. Ilyenkor célszerű a védekezés.
Tehát nem azt mondom, hogy nincs közünk a hunokhoz, vagy a szkítákhoz, de kontinuitást feltételezni túlzás. A magyarok nyelve uráli, pont az a hely, ahol ezek a népek keveredtek.
Klima László megjegyezte, hogy oroszországi régészek úgy gondolják, hogy az ún. csijaliki kultúrában megtalálták a keleten maradt magyarok emlékét, amit alátámasztani látszanak archeogenetikai eredmények is. A kutatások tanúsága szerint az ősmagyarság – mielőtt Etelközbe került volna, igen nagy területen mozgott. Történelmi forrásként idézte Klima László Ibn Fadlánt, aki a 920-as években járt a Volgai Bolgár Birodalomban. Áttörést várnak a hun-magyar őstörténet kutatásában - GYŐRI HÍREK. Az arab krónikás arról ír, hogy a bolgár uralkodó utasította az egyik alatta lévő nép vezérét, hogy nomadizáljon vele együtt. Annyit tudunk róluk, hogy ötezren voltak és akár magyarok is lehettek. A szibériai, az Urálon-túli ujelgi temetőben van egy honfoglalás előtti, de van egy honfoglalás utáni magyar, illetve van más török népekre jellemző régészeti anyag is. Az eddig összegyűlt tárgyi anyag alapján úgy tűnik, hogy a 9. század közepén jóval nagyobb területre terjedt ki a magyar jelenlét, mint eddig gondoltuk – jelentette ki Klima László –, és reméli, hogy ennek további régészeti bizonyítékai is hamarosan előkerülnek.
Ez azt eredményezte, hogy értő módon kellett viszonyulni a nyelvekhez, hiszen a bibliai szövegek fordítása rendkívül alapos munkát igényelt. Magyar diákok a késő középkorban tömegesen jártak külföldi egyetemekre, ahol egyrészt megismerték a nyelvek leírásának a korabeli módszertanát, ráadásul számos nyelven megtanulhattak. Csakhamar világossá vált számukra, hogy a magyar jelentősen különbözik az összes ismert európai nyelvtől, miközben más európai nyelvek rokonságát nehezen lehetett volna letagadni. Ezért a magyar nyelv rokonságát kutatók máshol kezdtek keresgélni. BAMA - A hunok világába repít el minket Bán Mór új kötete (videó). A korabeli állapotokból szinte természetesen következett, hogy az első próbálkozások a héber-magyar rokonság leírására törekedtek. Sylvester János Újszövetség-fordításának címlapja (Wikipédia) Sylvester János humanista, az Újszövetség első magyar fordítója vetette fel először a héber-magyar rokonságot. Módszere még távol állt a később a modern nyelvészeti megközelítésektől. Az 1539-ben kiadott Grammatica Hungarolatina című munkájában olyan hasonlóságokra hívja fel a figyelmet a két nyelv között, mint például az elöljáró szavak használatának a hiánya.
Béla fia, V. István király kun hercegnőt vett feleségül, az ő fiuk volt Kun László királyunk. Ekkor a hun-magyar rokonság témája egyre inkább előtérbe került. Kézai Simon, aki magyar krónikáját Kun Lászlónak ajánlotta, az általa feljegyzett csodaszarvas legendában a magyar és a hun népet azonos gyökérből származó testvérnépként írta le. Ő ezzel nyilván a magyarság körében elterjedt korábbi hagyományokat elevenített fel, olyanokat, amelyeket a pogány kun kapcsolatok kialakulásáig krónikáink nem adtak közre. Kézai Simon után valamennyi középkori krónikánk az ő szellemében írt a hun–magyar kapcsolatok kérdéséről. A magyar nemesség körében a 19. Hun-szkíta-magyar kontinuitás? (11285143. kérdés). század közepéig magától értetődőnek vették a hun származást. Gondoljunk csak arra, hogy még a Himnusz soraiban is az áll, hogy: "Bendegúznak vére". Az 1848-as szabadságharc után, a magyar nemesség elleni támadás során a hun–magyar kapcsolatot – és krónikáink ezzel kapcsolatot leírásait – mesének nyilvánították. Ez is lett a hivatalos álláspont napjainkig, főként a rendszerváltás előtti években.
Ha a magyar nyelv rokonításának történelmére gondolunk, akkor általában két dolog jut a legtöbb ember eszébe. Egyrészt az, hogy eleink és a középkori elbeszélő forrásaink a hun-magyar rokonságot vallották. Másrészt az, hogy a tudományos kutatás intézményesülésével párhuzamosan a magyar nyelv finnugor nyelvrokonságát bizonyították be a szakemberek. Azt azonban kevesen tudják, hogy volt egy olyan tézis, amely szintén nagy népszerűségnek örvendett: a héber-magyar nyelvrokonság. Ez az elképzelés elsősorban a protestáns művelődés hatására terjedt el Magyarországon. A héber-magyar rokonság kezdetei A középkorban a nyelvek különbségeit, bár számon tartották, de sokkal kevésbé vizsgálták, mint a későbbi évszázadokban. Ez érthető volt, hiszen a középkori társadalmi kapcsolatokat nem elsősorban a nyelvek határozták meg. A késő középkorban azonban a helyzet némiképpen megváltozott. Európa-szerte egyre fontosabb követeléssé vált, és végül a reformáció egyik ikonikus követelésévé vált az anyanyelven is olvasható Biblia.
Álommagyar (Szénási Sándor jegyzete. ) Csak az boldog, aki bódult, és aki bódult, annak nem kell szembenéznie [... ] 14 okt