Elszállt Egy Hajó A Szélben, Benedek Elek Könyvtár Nyitva

Friday, 09-Aug-24 17:38:55 UTC

Az Elszállt egy hajó a szélben / Család a Kex együttes első és egyben egyetlen kislemeze, amely 1970 -ben jelent meg. Története [ szerkesztés] A Kex együttest a 3T (támogatott – tűrt – tiltott) alapján a "tiltott" kategóriába sorolták, így nagylemezük nem jelenhetett meg. Ez a kislemez is pusztán a szerencsén múlott, hogy létrejött, mert engedélyt kaptak, hogy szerepelhessenek Mészáros Márta Szép lányok, ne sírjatok (1970) című filmjében, így a kislemez nem önálló lehetőség volt, hanem mint filmbetétdal jelenhetett meg. A dalokat az MHV stúdiójában rögzítették. A kislemezen az Elszállt egy hajó a szélben és a Család című Kex-szerzemények kaptak helyet. Elszállt egy hajó a szélben | Országút. Előbbi erőteljes, klasszikus Kex-dal, a Család pedig lágy, kissé melodikus szerzemény. A kislemez első (mono) verziója egységes Pepita borítóval és kék színű lemezcímkével jelent meg, amely nagyon hasonló volt a Qualiton által kiadott kislemez címkéire, csak a cégembléma különbözteti meg a két változatot. Kis példányszámban adták ki, már csak azért is, mert Baksa-Soós János 1971 -ben disszidált, és ez azonnali letiltást vont maga után.

  1. Elszállt egy hajó a szélben – de a matrózokból itt maradtak páran | Koncert.hu
  2. Elszállt egy hajó a szélben | Országút
  3. Kapcsolat
  4. Benedek Elek - Képes Géza Városi Könyvtár
  5. Kis Könyvtár – Wikipédia
  6. Benedek Elek Könyvtár

Elszállt Egy Hajó A Szélben – De A Matrózokból Itt Maradtak Páran | Koncert.Hu

A belügyi hálózat egyik embere elítélő hangnemben, de meglepően pontos leírást adott munkásságukról: "A zenekar produkciója abban tér el a megszokottól, hogy a háttérbe szorított zenélés mellett inkább a szöveg és az ezt kísérő mozgások töltik ki a műsoridőt. Politikai élcelődésről van szó, amely helyenként túllépi a megengedett határokat, ezek alapötletei elsősorban Baksától, a zenekar énekes-beszélő szólistájától erednek. Egyik számukat különösen erősnek találtam, amely azt akarja bemutatni, hogyan zajlik le egy április 4-i felvonulás. Ez kezdődik a repülők felvonulásával, és azzal végződik, hogy a katonák bombát dobnak a tribünre. Ez, miután az április 4-i dátum konkretizálja az esemény jellegét, félre sem érthető. " Más alkalommal a Tanácsköztársaság Fegyverbe! Elszállt egy hajó a szélben – de a matrózokból itt maradtak páran | Koncert.hu. című plakátját állította pellengérre, a közönség pedig majd' megszakadt a röhögéstől, noha a görbe tükör bizony a jelenlévőknek is szólt. A kilövési parancs végül sok-sok ilyen és ehhez hasonló performansz és az azokról szóló belügyi jelentések a levélfelbontások és a telefonlehallgatások hozadéka lett.

ElszÁLlt Egy HajÓ A SzÉLben | OrszÁGÚT

Kiszólt egy hang, hogy én menjek. Sietnek, nem várnak tovább. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre

– Nem – egyeztem bele mohón. Aztán felálltál. Valamit keresni kezdtél zakód zsebében, de pár másodperc múlva feladtad. Elindultunk. Az épületből kilépve elváltak útjaink. Az éjszaka végül felért a Gellért-hegyre, s lépteink zaját elmosta a langyos nyári eső. Én másnap már átléptem a szerb határt. És vitt a busz, vitt. Zötyögő közömbösséggel. Zentáig, és azon túlra. Felgyújtott falvakon keresztül a krajinai nagy mészárlás dombjai közé. Onnan már egy egészen más ember tért haza. S mindezt azért írom most le, mert te láttál utoljára olyannak, amilyen voltam. Amilyen többé már nem lehettem. S most ezt a kis semmi darabkáját az életemnek vágyom vissza, de nem lehet, mert örökre elment a Zenta felé döcögő busszal, és elment a Bem rakparti esős nyári este, és most már te is elmentél. Kezemben most annyi kérdés. Hozzám tapadó részletek, melyeket már el is felejtettem, és dühös vagyok magamra, hogy valami komoly dolgot, valami nagy-nagy igazságot, esetleg mélyet és bátrat, valami irodalmit lazán pallérozott akadémikussággal mondhatnék, hisz mégiscsak volt dolgunk egymással, ha nem is túl hosszú ideig, ha nem is túl közel.

A könyvtár rendezvényein gyermekeket és felnőtteket egyaránt fogad. A különböző témájú gyermekfoglalkozásokra csoportok is jelentkezhetnek. Felnőtteknek író-olvasó találkozókat, irodalmi programokat szerveznek. Megyei eMagyarország Pont Intézte már hivatalos ügyeit sorban állás nélkül? "Átlépett" már az Ügyfélkapun? Ha bármelyik fenti kérdésre bizonytalan igen, vagy - ami még rosszabb - határozott nem a válasz, akkor itt az ideje felkeresni a Méliusz Benedek Elek Könyvtárának eMagyarország Pontját. Szeretettel várunk minden kedves olvasót és ide látogatót! Cím: 4026 Debrecen, Piac u. 68. Telefon: +36/52/502-431 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Kapcsolat

[9] [10] Részei [ szerkesztés] Kötetei a következők voltak: 1. Jókai Mór. A cseregyermekek. (32 l. ) 1904. 2. kiadás. ) 1908. 2. Benedek Elek. Mesék és történetek. (38 l. ) 1908. 3. Gaál Mózes. Egy plajbász története. ) 1908. 4. Bársony István, Abonyi Árpád, Benedek Elek. A szabad ég alatt. (48 l. ) 1908. 5. Sziklay János. Hany Istók története. (31 l. ) 1908. 6. Mosdóssy Imre. Az eskü. Történeti elbeszélés. (64 l. ) 1908. 7. Falusi történetek. (44 l. ) 1908. 8. Várhegyi Zoltán. Elbeszélés. (43 l. (3 l. ) 1908. 9. Havas Mihály. A bükki harang és egyéb mesék. (40 l. ) 1908. 10. Az »Urfi. « – Benedek Elek. Falun. Vígjáték 2 felvonásban. (35 l. ) 1908. 11. Szivós Béla. A hajdúság. (53 l. ) 1908. 12. Földes Géza. Dinka és Darinka. (51 l. ) 1908. 13. Sárándy István. Elpusztult birodalom. (47 l. ) 1908. 14. Csutak Lajos. Három ünnep története. Egy fiú naplója. – Bánfi János. Regék és mesék. (59 l. ) 1902. ) 1908. 15–16. Kolumbán Lajos. A Magas Tátra hazájában. Három debreceni diák utazása. (99 l. ) 1908.

Benedek Elek - Képes Géza Városi Könyvtár

Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szept. 29. – Kisbacon, 1929. aug. 17. ): újságíró, író. Bp. -en végezte a bölcsészetet. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársa. 1887-től 1892-ig ogy. -i képviselő, egy ideig szabadelvű párti, majd a nemzeti pártba lépett át. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerk. : Magyarság (1901-02); Magyar Világ (1902-03); Magyar Kritika (1897-99); Nemzeti iskola (1890-1905); Néptanítók lapja (1907-09). 1889-ben Pósa Lajossal együtt megindította az első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklapot, Az Én Újságomat, Sebők Zsigmonddal együtt szerk. a Jó Pajtás esztétikai és erkölcsi nevelő értékű hazafias szellemű gyermeklapot. Ifjúsági könyvsorozata a Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társ. tagja lett. Az ifjúság számára meseátdolgozásokat (Ezeregyéjszaka, Grimm meséi), verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket írt.

Kis Könyvtár – Wikipédia

Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt. A világról alkotott értékrendje, gondolatvilága az 1894-ben megjelent Testamentum és hat levél c. irodalmi végrendeletében olvasható. Említésre méltót alkotott novelláival, regényeivel is: Katalin, Uzoni Margit, Mária, Huszár Anna, valamint a magyar nemzeti múltat népszerűsítő írásaival is: A magyar nép múltja és jelene, Hazánk története, Nagy magyarok élete. 1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője.

Benedek Elek Könyvtár

Könyv Könyvek olcsón, minden mennyiségben! – Ismét raktárvásárt hirdet a Líra Az olvasás szerelmesei bőségesen feltölthetik a könyvespolcaikat, a májusra tervezett raktárvásáron már akár 100 forintért is beszerezhetünk újabb köteteket. Könyv Milyen volt szőkesége – Ki volt Anna, Juhász Gyula örök múzsája? Juhász Gyula a magyar költészet egyik legnagyobb szerelmi lírikusa, a beteljesült szerelem mégsem adatott meg neki. A leggyönyörűbb költeményeket egy színésznőhöz, Sárvári Annához írta, aki élete utolsó pillanatában a neki címzett versekbe kapaszkodott. Színház "Elefántcsordányi szív" – Molnár Piroska kapta a Psota Irén-díjat A kitüntetést április 7-én adta át a kuratórium nevében Básti Juli és Hazai Kinga a Rózsavölgyi Szalonban. Színház "Nem szeretem hinni, hogy mindig nekem van igazam" – interjú Mészáros Blankával Mészáros Blanka, miközben Fazekas Máté Kilakoltatás című játékfilmjének lázadó aktivistájaként látható a vásznon, Antigonéként küzd az igazáért a Radnóti Színház színpadán.

Két képben. ) 1908. 100. Egy budapesti fiú naplójából. ) 1908. 101–102. Lengyel Miklós, dr. Kuruc énekek. Az ifjúság számára összeválogatta. L. M. (144 l. ) 1908. 103. A könyv és egyéb történetek. ) 1908. 104. Debrecen és a Hortobágy. ) 1908. 105–106. Idegen költők. Fordították és az ifjúság számára összeállították Aver Pál és Benedek Marcell. (104 l. ) 1908. 107–108. Tanító-mesék. Rendezte és bevezette L. ) 1098. 109. Móricz Zsigmond. Erdő-mező virága. Állatmesék. ) 1908. 110. Pásztor József. Elbeszélések. ) 1910. 111. Ősz János. Marosszéki székely népmesék. ) 1910. 112. Havas István. A beszélő csipke. ) 1910. 113. A sasfia meg a sasfióka. ) 1910. 114. Régmult idők. ) 1910. 115–116. Lampérth Géza. Rákóczi lobogója. (70, VII l. ) 1910. 117–118. Utazás a Tiszán. (66., XII l. ) 1910. 119–120. Utazás a Vágvölgyén. ) 1910. 121–122. Dánielné Lengyel Laura. Az új élet. (77 l. ) 1910. 123–124. A Délvidéken és az Aldunán. (86 l. ) 1910. 125. A mesék országában. Kőrösi Csoma Sándor utazása. ) 1911.