Nagy általánosságban a kisebb konyhakertekben egy sor sárgarépa egy sor petrezselyem a szokás, de a család igényeitől függően természetesen a mennyiség változó. Sok nedvességet igényel A sárgarépa vetése tavasszal és később is sok vizet igényel. A növénynek kiemelkedően sok nedvességre van szüksége a megfelelő fejlődéshez, de nem szabad túlöntözni, mert a répa gyökere szétrepedhet tőle. A túlzottan csapadékos tavaszok nagy átka lehet, hogy a répák a földben megrepednek a túl hirtelen jött, nagy mennyiségű felvehető víz miatt. Ez szerencsére igen ritka jelenség. Sajnos, hiába hidegtűrő, a fagyokat nem szereti. Ha túl korán vetjük el és egy meglepően kései fagy alakul ki, a répagyökér kellemetlen ízű és rossz állagú lesz, vagy egyszerűen csak elhal. A kisebb, rövid ideig tartó fagyot esetleg károsodás nélkül kibírhatja, ha az nem hatol a földfelszín alá. Ha már a csírázás és a gyökerek megerősödése megtörtént, a répa szárazabb körülmények között is szépen fejlődik. Sargarepa vetési ideje . De ha a kezdeti időszakban nem jut elegendő vízhez, ne várjunk szép, ízletes termést.
A házikerti sárgarépa híres édes zamatáról, hersegő frissességéről. Bár az a hír járja, hogy a sárgarépa termesztése macerás, sok hobbikertész sikerrel termeszti. A sikeres termesztéshez mi is szeretnénk néhány alapinformációval szolgálni. Hová vess répát? A korai répák némi védelmet kívánnak, de a főszezonban termesztett répák napos, nyitott teret igényelnek. Ugyanarra a helyre három éven belül ne ültess répát. Milyen talajba vess répát? A répát ősszel felásott, lazított, szerves anyaggal dúsított, laza talajba vessük, mert a répatest akkor fejlődik szépen. Sárgarépa vetési ideje hr. Kötött talajba érett, lehetőség szerint lombkomposztot, marhatrágyát, de még inkább lótrágyát dolgozz be. Ezeket a tavaszi talajlazítás során is beforgathatod a talajba. Ilyenkor azért érdemes újra talajt lazítani, mert az őszi felásás ellenére a talaj télen összetömörödhet a talaj típusától függően. A káliumban gazdag talaj megfelelő szerkezetű, ízletes répát nevel. Vethetsz dombágyásba, emelt ágyásba, be mély cserépbe, dézsába is.
A gyorsan csírázó, kelő saláta vagy retek vetőmagjához más ilyen növény magjából is bekeverve sorjelzőnek, a talajporhanyítás is könnyen elvégezhető és a kelés utáni gyomtalanítás is egyszerű. A sorba vetésnél a helyes sortávolságra és jó mélységben kihúzható vetőbarázdákba pergetve szórhatók el a magvak, a szóródásuk egyenletességét és sűrűségét folyamatosan ellenőrizve. Sárgarépa vetési ideje tus. Vethetünk fészekbe, ami akkor indokolt, ha nagy tőtávolság szükséges; a babon kívül, a kabakosoknál, vagyis a tökféléknél, a dinnyéknél és esetenként az uborkánál, valamint a csemegekukoricánál. A megfelelő sor- és tőtávolságok szerint hosszában és keresztben bevonalazott területen kellő mélységben kimélyített fészkek mindegyikébe több (2-5 szem) mag kerül, és majd kelés után ritkíthatók. Ilyen módon vethető fészekbe a dísztök, a díszbab és a hajnalka. A vetés mélysége általában a mag átmérőjének a négy-ötszöröse is lehet. Száraz időjárásnál vagy nagyon laza talajba ennél sokkal mélyebben, csapadékos időben vagy erősen kötött talajon viszont ennél jóval sekélyesebben is lehet vetni.
A tényleges vetési mélység tehát a vetőmag nagysága, a talaj kötöttsége és nedvességtartalma szerint határozható meg helyesen. A vetés sűrűsége alapvetően nehezen határozható meg. Arra kell ügyelni, hogy a kikelő növények ne gátolják egymás fejlődését. Sűrűbben vethetők a kelésük után még ritkítandó növények (paradicsom, paprika illetve sárgarépa, petrezselyem, egyes egynyári virágok). A petrezselyem és répa kelését segíti a sorjába szórt kapor. A végleges tenyészterületükre kell vetni azokat a helybe vetendő növényeket, amelyeket nem szokás ritkítani (bab, borsó). Petrezselyem termesztése - Részletes útmutató - Zoldsegtermesztes.hu. Azzal is számolni kell, hogy szinte sohasem kelnek ki teljes számban az elvetett magvak. Én általában 20°-kal több magot vetek el. A vetés takarása sorba vetéskor gereblye hátával a legegyszerűbb úgy, hogy utána ezzel le is kell nyomkodni a földet. Én egy könnyű fémhengert tolok át az ágyáson. Nehéz, durva rögű talajon az elvetett magvakra finoman morzsolt nyirkos kerti földet vagy komposztkeveréket érdemes elszórni takaróként.
Amikor a hajtások már 2-3 levélkéket növesztettek, ekkor kiegyelhetjük őket azért, hogy vastag, erős növényekké fejlődjenek. Úgy egyeljünk, hogy a talajban maradt növények között 4-6 cm tőtávolság legyen. Egyelésre a későbbiekben is szükség lehet, ne sajnáljuk kihúzgálni, mert a kis példányokat saláták készítésére is felhasználhatjuk, így nem megy kárba. Ezután már csak kapálgatni, gyomtalanítani kell. A növekedésben lévő répáknak a vetési időszakához képest kevesebb öntözésre lesz szükségük, csak a szárazabb időszakban kell a csapadékot öntözéssel pótolni. Betegségei közül a lisztharmat vagy a levélfoltosság léphet fel, kártevői pedig a cserebogár pajorja, a sárgarépalégy és a vetési bagolylepke. A sárgarépalény ellen hatásos védekezés a vöröshagymával való társítás, mert a hagyma távol tartja a répalegyet. Közösségi Kertek. Sárgarépát balkonon is termeszthetünk, ha mély virágládát vagy magasított ágyást alkalmazunk. Az erkélyen nevelt répa előnye, hogy jóval kisebb eséllyel támadják meg a kártevők vagy a betegségek, ellenben ebben az esetben több öntözést igényel.