Mivel ezek közül több keresztezhető, a nemzetség rendszertani felosztása messze nem egyértelmű: amit egyes szerzők önálló fajnak tekintenek, az másoknál csak változat stb. Különböző célokra több faját termesztik. Szójabab ( Glycine max, Syn: Szójabab) vagy egyszerűen szója, Kelet-Ázsiában honos, a hüvelyesek családjába tartozó lágyszárú, egynyári haszonnövény. Neve a japán sóju - szójaszósz jelentésű szóból ered. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet azonban nem a hüvelyesek, hanem az olajos magvak közé sorolja, mert ez a legfontosabb olajnövény. A világ mezőgazdasági termelőterületének 6%-át vetik be vele, amelyen 2010-ben 265 millió tonna termett. Napraforgó ( Helianthus annuus, Syn: Napraforgó) Peruban és Mexikóban őshonos, és az amerikai indiánok régóta termesztett növénye. Kinek érdemes adni a személyi jövedelem adó vallási 1%-át nem vallásosként? : hungary. Európába dísznövényként került a XVI. században, majd kb. 200 éve felfedezték, hogy kiváló olaj készíthető belőle. Ettől az időtől kezdve nemesítésére igen nagy gondot fordítottak. Napjainkban a táplálkozási szokások változásával előtérbe került a növényi olajok fogyasztása, melynek eredményeként a napraforgó termesztése is nagy fontossággal bír.
Koriander ( Coriandrum sativum, Syn: -) ( Drog(ok): Coriandri fructus, Coriandri aetheroleum) Más neve(i): belénd, beléndfű, bolhafű, bors, cigánypetrezselyem, csimázillatúfű, kertibors, kerti koriander, sobrabori, sobraborifű, vetési koriander. A koriander a zellerfélék családjába tartozó növényfaj. Az egész növényt és fűszerként használt magját egyaránt szokás koriander néven nevezni. Ősidők óta használt fűszer, mely a Földközi-tenger vidékéről származik. Honos Mediterráneumban, afroázsiai növény, de mindenhol termesztik. Egyéves, néha kivadul. Az országban elsősorban a kistermetű változatot (var. Adó 1 lista. microcarpa) termesztik. Júniusban, júliusban virágzik. Kora tavasszal vethető 25-30 cm-es sortávolságra, 3-5 cm mélyre. Betakarítása történhet egy vagy két menetben. Ha az ikerkaszat színe barnássárga, nedvességtartalma 14-16%-os, akkor kombájnnal aratható. Kétmenetes betakarítás esetén a termések 30-40%-ának beérésekor rendre vágják, majd utóérlelés után csépelhető (beszáradás 1, 2:1). Tartalmaz - 1% illóolaj (főleg linalool, pinen), limonen, 1, 8-cineol, kámfor, geraniol, geranilacetát és a jellegzetes illatát adó transz-tridecen-2-al), 15% zsírosolaj, cukor, fehérje, C-vitamin Gyógyhatása (i): A termés felfúvódást szüntető, szélhajtó, emésztést javító hatású.
A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek...
A mocsári ciprus eredetileg Észak-Amerika délkeleti részén honos. Jellegzetessége, hogy nedves környezetben a felszín fölé emelkedő légzőgyökereket növeszt. Forrás: Origo A kék pávák is régi lakók A Pepi-kert, különösen a forró nyári napokon tényleg olyan, mint egy zöld oázis. Az Alföld klimatikus viszonyai miatt bizony télen-nyáron akad kihívás a növények gondozása során. Nyáron a szárazság, télen a hideg ellen kell óvni a növényeket. Például a dél-amerikai, másfél-két méter magasságot is elérő pampafű esetében, amely meglehetősen nehezen viseli a téli hónapokat. De olyan is volt már, hogy a helyi tűzoltók is besegítettek, és télen vízágyúkkal szabadították meg a fákat a rájuk fagyott vastag jégrétegtől. Az arborétum állatvilága – különösen a rovar- és madárvilága – rendkívül gazdag. Közel 150-re tehető az itt megfigyelt madárfajok száma. Szarvas pepi kert bisztro. A csilpcsalpfüzikék, széncinegék és erdei pintyek bájos trillázása mellett egyszer csak éktelen rikoltozásra lettünk figyelmesek. A szépnek épp nem nevezhető hang tulajdonosai az arborétum régi lakói, a pávák, amelyek hol a fűben sétálgatva, hol egy épület tetején, hol pedig éjszakai pihenőhelyük, a hatalmas kőrisfa ágán tűntek fel.
Az Arborétum jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem felügyelete alatt áll. Az arborétum fásszárú gyűjteménye több mint 1600 féle növénykülönlegességből áll. A 300 fenyőfaj mellett mocsárciprus, japán juhar, virginiai varázsmogyoró is megtekinthető. A ritkaságnak számító lombhullató és lomblevelű fák, cserjék idilli környezetet biztosítanak kisebb és nagyobb élőlényeknek. Az árnyas fák alatt rovarok, madarak, apróbb rágcsálók, vakondok, sünök, nyulak, őzek és rókák találtak menedéket. Híresek a kert pávái, különösen a kuriózumnak számító albínó pávák. Az arborétumból sétahajó-kirándulásra is indulhatunk, hogy még teljesebb képet kapjunk a Körösök élővilágáról. Pepi-kert, avagy a Szarvasi Arborétum - Közel és távol utazás. A 45 perces hajóút során megismerkedhetünk a Tiszántúl legnagyobb holtágával, a Történelmi Magyarország közepét jelölő emlékművel, a Bolza-család kastélyával és a Szarvasi Vízi-színházzal. Az egész évben, még az ünnepnapokon is nyitva tartó romantikus kert számtalan programot kínál az év minden szakában. Az idén állandó kiállítások, szabadtéri koncertek mellett bagolylesre és éjszakai detektoros denevérlesre is várják a természet szerelmeseit.
Távol Amerikától 5 / 27 6 / 27 Ezek egyike az arborétum legismertebb lakója, a hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum), amit bizonyára mindenki felkeres, aki itt jár. Az első mamutfenyőket 1852-ben találták meg a kaliforniai Sierra Nevada erdeiben. Az európai parkokba az 1870-s években kezdték el telepíteni őket. Szarvasi Arborétum – Wikipédia. A Szarvasi Arborétumban található fát 1873-ban ültették, így egyike a legidősebb európai példányoknak. A paraméterei önmagukban is tekintélyt parancsolóak. A több mint 140 éves példány 30 méteres magassággal, 176 centiméteres törzsátmérővel és 550 cm-es törzskerülettel büszkélkedhet. Az hogy ma is jó egészségnek örvend, valódi csoda, hisz természetes élőhelyén, a Sierra Nevada lejtőin, 1000-2500 méteres magasságban az éves csapadékmennyiség a 3500 mm-t is elérheti, míg Szarvason előfordul, hogy egy évben csak 500 mm esik. A fának egyébként 2010-ig volt egy társa is. Az a példány azonban néhány éve elpusztult, miután többször is villámcsapás sújtotta, 2008-ban pedig egy nagy vihar tépázta meg.
Források [ szerkesztés] Garami László: Védett természeti értékeink (1993) ISBN 963 243 239 8 Szarvasi arborétum a YouTube-on m v sz A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság védett területei Természetvédelmi Területek Dénesmajori Csigáserdő Természetvédelmi Terület • Szarvasi Arborétum Természetvédelmi Terület • Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület
Látnivalók a környéken Körösvölgyi Állatpark, Körös-Maros Nemzeti Park Szarvas A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság legnagyobb és legkomplexebb bemutatóhelye, Szarvason, a nemzeti park székháza mellett található Körösvölgyi Állatpark. Évente több tízezren keresik fel a Csáky-k... Mini Magyarország makettpark Szarvas Az ország egyetlen interaktív makettparkjában Magyarország nevezetességei kicsiben egy helyen, felnőtteknek, gyerekeknek, családoknak és osztályoknak egyaránt kötelező országjáró program Szarvason, a... Szarvasi Arborétum A Szarvasi arborétum, közismertebb nevén Pepi-kert; a Hármas-Körös egyik holtága mentén alakult ki, és mára hazánk egyik legnagyobb és legjelentősebb élő fagyűjteményének számít, ahol száz évet megélt...
Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2022 januári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!
A nagyobb csoportokban ültetett növények együttes megjelenésükkel igen dekoratív részei az arborétumnak. Ilyen a szarvasiak közkedvelt növénye, a mocsárciprus is, mely szép számban él a Kertben (és a Körös-parti telkeken). Érdekessége, hogy a vízborításos helyeken léggyökereket fejleszt. Ugyancsak nevezetes az Észak-Amerikából származó, nagyra növő, különleges habitusú vasfa, mely Európába 1750 körül került be. Fája igen sűrű és kemény, nagy fajsúlya miatt elsüllyed a vízben. Igen hangulatos elem a szomorú japánakác vagy ellenpontjaként a liliomfák kollekciója, amelyek között a teljesen sötétlila színtől a rózsaszínen és sárgán keresztül a fehér virágokig számos színváltozattal találkozhatunk. Meghatározó az állatvilág is, hiszen a több ezer fajból és változatból álló angolpark közelében természetközeli élőhelyek is találhatók. Szarvas pepi kert 1. Természetvédelem A kertben összesen 19 védett faj él. A fás szárúakat többek között a keleti gyertyán, a magyar tölgy, a törpe mandula, a fekete galagonya és a széleslevelű berkenye, míg a lágyszárúakat - a teljesség igénye nélkül - a telekivirág, a kék szamárkenyér és a keleti zergevirág képviseli.