Főoldal Rólunk Hírek Az új jegesmedvék érkezése a faj természetvédelmi célú állatkerti tenyészprogramjába illeszkedik. Kisegítjük a programot a tenyészállat-gazdálkodás terén, a budapesti közönség pedig néhány évnyi szünet után újra láthatja ezt az érdekes állatfajt. Jegesmedvék érkeztek a Fővárosi Állatkertbe | Érdekes Világ. A Fővárosi Állat- és Növénykert a múltban komoly eredményeket ért el a jegesmedvék tartásában és szaporításában. Intézményünkben már az 1930-as években – vagyis világviszonylatban is az elsők között – sikerült a faj eredményes szaporítása, az azóta eltelt idők során pedig 39 jegesbocs született Budapesten. Jóllehet a múltban előfordult, hogy átmenetileg nem voltak jegesmedvéink, a háború utáni időszakban 1950-től 2013-ig folyamatosan foglalkoztunk ezzel az állatfajjal. A közelmúltban viszont néhány évig nélkülöznie kellett a jegesmedvéket a budapesti közönségnek. Ennek oka egyrészt az volt, hogy a régi állományunk kiöregedett, új jegesmedvék beszerzése helyett pedig átmenetileg barnamedvéket tartottunk a jegesmedvék korábbi helyén.
Főoldal Rólunk Hírek Néhány hete Állatkertünk látogatói ismét láthatnak jegesmedvéket. Ennek kapcsán érdemes felidézni azokat a nehézségeket, amelyek a vadonbeli jegesmedve állományokat fenyegetik: ilyenek a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás és az orvvadászat is. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) évtizedekkel ezelőtt kidolgozott egy olyan, az idők során sokat finomított kategóriarendszert, amely kifejezi a különféle ritkulóban lévő állat- és növényfajok veszélyeztetettségének mértékét. Bájos felvételek készültek az Állatkert új jegesmedvéjéről. Ebben a rendszerben a jegesmedve a "sebezhető" (vulnerable – VU) kategóriába tartozik, tehát fenyegetett állatfajról van szó. De vajon mi okozza ennek a hatalmas és erős állatnak, a sarkvidékek egyik csúcsragadozójának a fenyegetettségét. Történelmi szempontból az egyik legrégebbi fenyegető tényező a vadászat, hiszen az emberek évezredek óta vadásznak a jegesmedvékre. Ennek hatása azonban az állomány egészére nézve csak azután vált jelentőssé, hogy a sarkvidéki őslakosok mellett mások is elkezdtek jegesmedvére vadászni, éspedig igen modern fegyverekkel, elsősorban az állatok prémje, illetve trófeája miatt.
Az állatgondozók egyelőre felváltva engedik ki a két állatot, Vitust és Taniát a kifutóra, így egyszer az egyik, másszor a másik állatot láthatják majd a látogatók. Mivel azonban a kifutó szükség esetén két, egymástól független részre osztható fel, az elkövetkező napokban várhatóan egyszerre is kiengedik majd a két állatot oly módon, hogy egymáshoz még ne tudjanak hozzáférni. Budapest portál | Új jegesmedve az állatkertben. A következő lépésre, az állatok teljes összeengedésére csak ezt követően kerülhet sor. Tania most még egy kicsit morog jövendőbelijére, gondozóival azonban igen bizalmas viszonyban van. A budapesti koszt is nagyon tetszik neki, olyannyira, hogy a halakat például mindenestül meg szokta enni, vagyis nem olyan finnyás, mint Vitus, aki a hal fejét általában meghagyja. Fővárosi Állat- és Növénykert
A két testvér – mindketten hímek – akkor még alig volt 16 hónapos, tehát nem sokkal voltak idősebbek annál, hogy bocsnak nevezhessük őket. Sajnos sem a születési helyükön, a Moszkvai Állatkertben, sem pedig az ugyancsak oroszországi Izsevszkben nem volt elegendő hely ahhoz, hogy a fiatalok még évekig ott cseperedjenek. Az ivarérettség eléréshez, amikor már a párkeresést kellene szervezni nekik, még évek kellettek. Így a tenyészprogramnak szüksége volt egy olyan alkalmas állatkertre, amely helyet tud biztosítani a süldő jegesmedvéknek. Szerencsére épp segíteni tudtunk ebben, így került tehát hozzánk mind a két állat. Ha felidézzük, milyenek voltak érkezésükkor, jól látszik, milyen sokat nőttek és fejlődtek az elmúlt bő három esztendőben. Most már elmúltak négy és fél évesek, így, mivel a hím jegesmedvék öt és tíz éves koruk között érik el az ivarérettséget, itt az ideje a jövőjükkel is foglalkozni, természetesen ismét a jegesmedve tenyészprogram keretein belük. Az egyik állat, Belij esetében már el is jött az ideje annak, hogy új otthonba költözzön, ezért a héten egy belga állatkertbe utazott.
Ezt a férőhelyet a jövőben még tovább fejlesztik, ugyanis az oroszlánfókák a Pannon Parkban kapnának új helyet, s az így felszabaduló területtel még tovább bővíthetik a jegesmedvék kifutóját. Várhatóan épp akkor jutnak majd idáig a fejlesztésekben, amikor a most érkezett jegesmedvék elérik a tenyészérett kort, s továbbutaznak a tenyészprogram más állatkertjeibe, ahol már jövendőbelijük fogja várni őket. Ezután teljesen újjávarázsolják a budapesti jegesmedve-komplexumot is, utána pedig egy tenyészpár, esetleg egy hímből és két nőstényből álló trió tartására fognak vállalkozni, ugyancsak a tenyészprogram keretein belül. Forrás:, Fővárosi Állat- és Növénykert/Facebook
Az éghajlat megváltoztatása ma már a Föld szinte minden vidékén érezteti a hatását. A sarkvidékeken történetesen úgy, hogy a nyarak egyre melegebbek, így a poláris jégsapkák kiterjedése egyre inkább csökken. Ez pedig a jegesmedvék életterének zsugorodásával is együtt jár, amely számos populációjuk fennmaradását komolyan veszélyezteti. S ha ez még nem lenne elég, a tengervizek szennyeződése is érinti a jegesmedvéket. A szennyező anyag ugyanis a tengerből előbb-utóbb bekerül a táplálékláncba, s végül a tápláléklánc végén, a táplálékpiramis csúcsán helyet foglaló állatok szervezetében halmozódik fel. Vagyis az olyan csúcsragadozókéban, mint amilyen a jegesmedve is.
Szétszórt barna tárgyak. Csak a magok világítanak hideg és meleg fénnyel köztük, mintha a titokzatos csillagkupola helyet cserélt volna. Jaj, szolgácska, jó itt neked! Beült a csendbe minden. Visszamegyek a konyhába, én is elfoglalom a helyem a sparhelt mellett a sezlonon. Előtte még kiveszem az órából az elemet, fekete ketyegéssel ne húzzon itt hamis vonalakkal ketrecet körénk. Rövid volt a világosság, és nálam a magas tetők és fák között még jobban megkurtul. Nem is tudom, mióta van ez így. Teljes lett kint a sötét. Anyám fekete rosa luxemburg. Már autók se zúgnak el az utca felől. Olyan szomjas a csend, mint azon a szent éjszakán. A világmindenség összes teremtményével az embereken kívül, mert azoknak mindig a maguk baja a legnagyobb, lélegzet-visszafojtva várt. Úgy várom most is. Jó, hogy minden tőle függ. Szabad leszek. Felkapcsolom a középső szobában a lámpát. Komoly karácsonyfa. Aztán a hálószobában is felébresztem a fényt. A spalettákat szándékosan nem hajtottam most be, hogy megvilágítsam az utcát. Ide találjanak.
Mesélt két, Csoóri által megnyitott, műcsarnokos kiállításáról és mindkettő hangsúlyairól: az elsőt 1974-ben, a másodikat 1988 szeptemberében, a rendszerváltás előtt nem sokkal rendezték meg. Az 1974-es kiállítás volt az első, amit a költő nyitott meg: feledhetetlen pillanat, amikor a falakon, a Műcsarnok termeiben Erdély elevenedett meg, amiről az idáig nem lehetett beszélni itthon. Magyarország második leglátogatottabb kiállítása volt ez, 55 ezer ember nézte meg az anyagot, Csoóri így laudálta a fotográfust: "Korniss tudja, hogy a jövő embere számára nemcsak a jövő a távlat, hanem a múlt is. Fekete rózsa - Ava - Wattpad. Fényképezőgéppel a kezében Korniss valóságosan és jelképesen is azt az utat járja, amelyet történelmünkben és kultúránkban Bartók Béla neve jelöl. " A második kiállítás azért emlékezetes a fotográfusnak, mert ott nem Erdély, hanem egy ingázó munkásember élete volt a téma, s mikor elbizonytalanodott a munkafolyamatban, Csoóri adta a biztatást: "Rá kell tapadni!, minden rezdülését figyelni! " – és ezzel a pár szóval egyensúlyt teremtett a fotográfusban és a dokumentáló munkában.
őrület 2021. 09. 14. 10:40 A betlehemi szobrok közül egy múzeumba száműzték Menyhért királyt, a napkeleti bölcsek egyikét, mert az mai szemmel nézve már túl rasszista. Menyhért király szobrát, Gáspár és Boldizsár szobrával együtt egy helyi szobrász alkotta meg közel száz évvel ezelőtt. Azóta minden karácsonykor helyet kaptak a németországi Ulm székesegyházának Betlehemében – számol be róla a V4NA Hírügynökség. A Háromkirályokat a Biblia nem említi, a Szentírás szerint Jézus születésekor a napkeleti bölcsek látogatták meg Máriát és a jászolban fekvő kisdedet. A napkeleti bölcseket a néphagyomány nevezte el Háromkirályoknak, Gáspárnak, Menyhértnek és Boldizsárnak. Menyhért az afrikai kontinenst képviseli közülük. Anyám fekete rosa clara. Az ulmi székesegyház mintegy százéves Menyhért szobra körüli vita 2020 októberében kezdődött. Ekkor döntött úgy az ulmi székesegyház evangélikus egyházközössége, hogy nem szerepelhet többé a szobor a Betlehemben – írja a wPolityce. Arra a következtetésre jutottak, hogy a szobrocska a feketékkel kapcsolatos sztereotípiákat hangsúlyozza, melyek ábrázolása ma már rasszistának számít.