és ráraktak nem odavaló dolgokat is. Koronánk tetején Napkereszt van, melynek egyenesen kellene állni. A magyar Szent Korona még mostani állapotában is hatalmas és jó égi erők közvetítője. Szinte csoda tárgy! Becsülni kell! Visszatérve címerünk értelmezéséhez. A címert alkotó részek jelentéseit egybe kell olvasni, hogy megkapjuk a teljes értelmet. Az ősi magyar címer jelentése egy mondatba sűrítve: "ISTEN FÖLDI ORSZÁGA" Ennek tudomásul vétele, tudatosítása, hirdetése és azé szerint való élés. Ősi magyar jelképek szimbólumok. hatalmas erőforrást jelenthet Erre az égi erőre van most szüksége népünknek, nemzetünknek, mert ez reményt nyújt és felemel. Higgyünk abban, hogy Magyarország Szent Föld, és ez a mi ŐSHAZÁNK! Mert az! O. L.
E népeket a "csodaszarvas" csalogatta szebb tájak és jobb legelők felé. Még a túlvilágra is nem egyszer szarvas vitte őket. A megélhetés, a bőség, a gazdagság és a termékenység elválaszthatatlan segítőtársa lett az a csodálatos állat, amelyhez egészen közel sohasem sikerült kerülniük. Őseink levédiai csodaszarvas-mítoszával szinte teljesen azonos szarvasűzés-jelenet látható a dunhunagi 249-es számú Kr. u. III-IV. századból származó barlangtemplomban. Ősi mítoszvilágunkban egy-egy villanásra feltűnő lényében népünk jólétét, az évente levetett agancsa miatt újjászületését vélte felfedezni. A szarvak az erőt, a becsületet, a termékenységet, a szarvasok pedig a hosszú életet és az újjászületést jelképezték. Magyar ősi jelképek, motívum gyűjtemény - Czinamon Glass Art. – A sárkány-ábrázolás. A sárkányt a kínai ember képzelete hasznos és félelmetes állatok formáiból, a szarvasból, az ökörből, a tevéből, a nyúlból, a halból, a vércséből, a kígyóból és a tigrisből alakította ki. Amint a kínai nép a tenger háborgó mozgásából a mitikus sárkányt látta, úgy az ázsiai lovas népek a zivatarfelhő örvénylő, kígyózó mozgásában jégesőt és villámokat szóró sárkány képét vélte felfedezni.
A sávok tisztán felismerhetők. Mai megfejtés szerint ennek jelentése "föld" volt A kettős kereszt hármas halom. sávok értelmezése után vizsgáljuk, meg a hármas halom csúcsán lévő nyitott kis koronát Itt több felfogás létezik, ezek közül most kettőt említünk meg. Az egyik felfogás szerint ez a fajta korona egy olyan földi hatalom (királyság) jelképe, amely fölött egy hatalmasabb uralkodó létezik. Tehát a földi királyság jelképe, amely fölött ott van az égi király a Mindenható Isten. Az Ő jelképe pedig a Szent Koronánk, amely nemzeti címerünk tetején látható. A másik értelmezés a "kis koronát tulipánnak tekinti, amely a megújuló élet jelképe. Csodálatos nemzeti címerünk tetején lévő Szent Koronánkat nem kell elemeznünk, azt már mindenki ismeri. Ősi formák és jelképek-Tarján Gábor-Könyv-Napkút kiadó-Magyar Menedék Könyvesház. Annyit meg kell jegyeznünk, hogy a MAGYAR SZENT KORONA ATILLA KIRÁLYUNK ELŐTTI IDŐBEN KÉSZÜLT. Koronánk együtt szenvedett nemzetünkkel és az üldöztetések idején sok mindent leszedtek róla. arra gondolva, hogy így majd gyengítik Szent Koronánk hatalmas védő erejét Eltávolították róla Boldogasszonyunk zománcképét is.
A szőnyegszövés technikája alakította ki a "horogkereszt" alakot, amely a csángóknál éppolyan formában jelenik meg, mint Ázsiában. A napjel összetettebb stílusváltozatai is ismertek. Így a székely porszarukon rajta van a napkorong tagoltabb formában, széléből a sugarak örvényszerűen csigavonalas gomolyban csapnak fel. Ilyen napjel díszíti a kínai és belső-ázsiai díszkapukat, kolostorok gerendáit, de a székelykapukat is. A csángó-, a kalotaszegi-, és a székely kapu keleti rokonságát nemcsak szerkezeti, de napjel díszítéses formái is megerősítik. Népünk nemcsak regős énekeiben őrzött meg a Nap csodálatára vonatkozó jelképeket, de a napfordulókor tartott turkajáráskor az ősi jelek rajzolásával is. Ilyenkor teheneik oldalára kerek napjeleket rajzoltak, hogy a mindent éltető Nap viruló erőben és egészségben tartsa meg hasznos jószágaikat. – A nemek ábrázolásá ban a népi nyelv kerüli a durva megfogalmazásokat; azokat virágnyelvbe rejti. A virág vagy virágkomponens lehet nő vagy férfi. Ilyenkor csak a bennük található szimbólumok jelzik a nemet.
3. 2. Az információ jelentésváltozásai 6 történelmi periódusban Most vizsgáljuk meg az információ történelmét az előzőekben tárgyalt modell segítségével. Mindegyik változót ismertetjük az egyes történelmi korok szerint. Mivel nehézkes lehet a különböző változók értelmezése az eltérő időszakokban, ezért elsőként álljon itt egy általános értelmezése az információ jelentésének az egyes történelmi periódusokban. Különös figyelmet szenteltünk a környezetnek, melyben az információt használták. A történelmi korok mettől meddig tartanak? Őskor, Ókor, Középkor, Újkor, Jelenkor?. Az itt látható táblázatban szerepel a részletes modell összefoglalása; ebben a fejezetben a táblázat minden celláját részletesen tárgyalni fogjuk. 6. kép: Az információ története - összefoglalás Az "információ" szó a latin "informare" és "informatio" szavakból származik. Az "informare" jelentése: formálni az anyagot és az értelmet filozófiai, morális és pedagógiai értelemben (vagyis oktatni, nevelni). Az "informatio" az a főnév, mely erre a folyamatra utal és utal az ehhez kapcsolódó fogalmakra is, főként a "Forma" fogalmára, mely úgy szerepel, mint a lehetőség a tudásra.
Az információ fontos építőköve lett a világegyetemnek, és ebben a világegyetemben az emberek csupán adatközlők-továbbítók, melyek az információ áramlását segítik elő. Az információt egyre inkább a tényszerűséggel azonosították, mely így egyfajta kiváltságos tudássá vált. A 20. század végére megerősödtek azok, akik az újkori közlési folyamatokat megkérdőjelezték, különösen azt, hogy hogyan ismerhetjük meg a valóságot. Ennek komoly következményei lehetnek az információ helyzetének és jelentésének szempontjából. Azt az elképzelést, hogy az információ az objektív valóság építőköve, mely valahol körülöttünk van, elvetették, helyette úgy vélik, hogy a valóság többrétegű, és egyik rétege sem létezhet az emberi érzékelés nélkül. Megszűnt az a vélemény, hogy az információ tényszerű és valódi tudástartalma van a valóságról, mert a valóság valódi tudástartalma nincs többé. Jelentés-szerkezetekkel és rendszerekkel helyettesítették, melyekből olyan jelentések születnek, mint például a nyelv. Ezek a modernizmusra adott válaszok vezettek el a 20. • A történelem korszakai. század második felében azokhoz a törekvésekhez, melyeket összegezve az információ szubjektív vetületének hívok, szemben a késői modernizmus objektív vetületével.
században. Szocialista ideológiák és a munkásmozgalom 100 A világ hatalmi átrendeződése és az I. világháború 107 Az 1917-es oroszországi forradalmak. A Szovjetunió a két világháború között 114 A világgazdasági válság, valamint elhárításának elmélete és amerikai gyakorlata 123 Fasizmus és nácizmus 125 Európa két világháború között 131 A II. világháború 136 A II. világháború utáni történelem néhány alapvonása 141 Regionális konfliktusok 1945-1990 között 145 Nemzetközi szervezetek 158 Magyar történelem A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás 163 Az államalapítás 165 A magyar királyság fejlődésének főbb vonásai a XII-XIII. 3.3.2. Az információ jelentésváltozásai 6 történelmi periódusban. században 171 Magyarország a vegyes házi királyok korában 178 A rendi fejlődés Magyarországon 185 Törökellenes küzdelmek a XIV-XV. században 190 A Jagelló-kor és Magyarország három részre szakadása 194 Gazdaság és társadalom a középkori Magyarországon 201 Kísérletek Magyarország területi és politikai egységének helyreállítására, függetlenségének kivívására a XVII-XVIII.
Magyar viszonylatban többnyire 1526-ot tartják a középkor végének. De itt is igaz, ami a világtörténelemre: ki szabja meg? Mi alapján? Ha csak a hadtörténetet nézem, akkor egyértelmű az 1526. De ha a rendi fejlődést nézem akkor sokkal későbbi évszámot kell megadjak! Épp a sok nézőpont miatt nem lehet semmilyen korszakhatárt egyetlen évszámhoz kötni! Aki mást mond, az hatásvadász, szenczáióhajhász és a történettudományhoz nem nagyon ért. Egy történész
Ezeket a szavakat két környezetben használták; a megfoghatóban és a megfoghatatlanban. A tapinthatóban-megfoghatóban az "informatio" megerősíti a formát adó cselekvést. A tapinthatatlan-megfoghatatlan formában főként filozófiai környezetben fordul elő. Görög filozófiai fogalmak fordításakor, magyarázatakor jelentek meg, mint hypotyposis (személyek, jelenségek szemléletes megjelenítése), prolepsis (anticipáció, előre vetítés), eidos, idéa, (forma), morphé és typos. A középkor folyamán az "informatio" és "informo" szavakat a skolasztikusok is használták a hylomorfizmus tanainak tárgyalásakor; a dolgok formából és anyagból tevődnek össze. A forma alakítja, formálja az anyagot, az anyag megvalósítja a formát. Ez az idea szolgált fő alapelvként számos késő-középkori vallásban és tudományban. Az információ a világegyetem rendjére és szerkezetére utal; utal az anyagra is, mely az azonosságát a benne lévő forma, lényeg által nyeri el. Egy olyan élő formákkal, lényegi részekkel bíró világ része volt, mely nagyon különbözik a miénktől.
Akadhat, aki mást tart fontosnak a történelemből, ám a szerzők tapasztalata az, hogy az általuk válsztott témakörök az érettségin és a felvételi viszgákon is a leggyakrabban szerepelnek. Minden témakör kidolgozása hasonló felépítést követ. Sehol sem hiányzik a legfontosabb fogalmakat magyarázó és a történelmi személyeket bemutató "minilexikon" és a kronológiai táblázat. A könyvnek a Nemzeti alaptanterv bevezetése után is fontos szerepe lesz. A lienáris történelemtanításban részesülő s... Tovább Tartalom Útmutató a könyv használatához Egyetemes történelem Az emberiség őskora 9 Az ókori Kelet 15 A görög poliszfejlődés típusai: Athén és Spárta 24 Az ókori Róma 32 A kora középkor 46 A keresztény egyház és a pápaság a III-IV. században 53 Központosítás rendi fejlődéssel és rendiség nélkül 60 Európa a kora újkorban 66 A polgári forradalmak kora 85 A Szent Szövetség kora 85 Nemzeti egységfolyamatok Európában és Amerikában 91 Az ipari forradalmak 96 Új társadalmi osztály keletkezése a XVIII-XIX.
Ezekben az elképzelésekben fontos szerepet játszik az információ jelentésének a fogalmi tisztázása. Többé nincs objektív, külső és valós jelentés körülöttünk, amit megtalálhatunk az információban, a jelentés bizonytalan, többrétegű; csupán kilenc aktív emberi tevékenységben található meg a mindennapi élet során. Az értelmezés, a nyelvi és társadalmi kontextus fontos részei a jelentés folyamatos kutatásának, így az információt ezekben az emberi kontextusokban kezdték használni. A 4. táblázatban az információ jelentését mutatjuk be az információ-történet egyes korszakaiban. Korszak Jelentés Latin korszak Az információ feladata a görög (filozófiai) fogalmak és jelentések értelmezése, hogy kialakuljon a forma (anyag/értelem), és ehhez a folyamathoz különféle filozófiai fogalmak kapcsolódtak. Skolasztikusok A skolasztikus hylomorfizmus határozza meg az információt, feladata a világegyetem aktív formálása. Az újkor kezdete Az empirikusok szerint az információ a szubjektív, érzéki megtapasztalás; feladata az ész és az érzékek alakítása.