Külpolitika A XIV. században kibontakozó fejlődés hatására megélénkült a külkereskedelem. A nyugat felé irányuló magyarországi külkereskedelem hasznát már a XIV. század eleje óta a bécsi kereskedők fölözték le. Az 1335. évi visegrádi királytalálkozón, ahol Károly Róbert meghívására a cseh Luxemburgi János és a lengyel III. (Lokietek) Kázmér vett részt, a három ország kereskedelmi megállapodást kötött. A cél Bécs árumegállító jogának kiküszöbölése egy új útvonallal: Buda, Esztergom, Brünón át Nürnberg, Köln, illetve Kassán keresztül Krakkó felé. Megállapodta, hogy ha a lengyel király fiú utód nélkül hal meg akkor Károly fia örökli a lengyel trónt. Magyarországról főleg nyersanyagot és élelmiszereket, bort, élőállatot, sót vittek ki. Ipari, valamint luxuscikkeket, keleti selymet, fűszert, flandriai és kölni posztót, fegyvereket hoztak be. A külkereskedelmi vámokból is jelentős haszna volt a királyi kincstárnak. Károly róbert zanza no. Nyugat felé a harmincadvámot, balkán felé a huszadvámot vezették be. Külpolitikájában erősítette a dinasztikus kapcsolatokat a nápolyi és a lengyel uralkodóházzal.
– Urbura; bányabér®kedvezővé teszi a bányászatot.
A hatalom megszilárdítása 1309. június 15-én Budán, Tamás esztergomi érsek királlyá koronázta, de mivel a Szent Korona még mindig az erdélyi vajda kezében volt, alkalmi koronát használt hozzá. Ezzel több hagyományt is megsértett, mert a magyar szokásjog csak a Székesfehérvárott, az esztergomi érsek által és a Szent Koronával történt koronázást ismerte el érvényesnek. Így miután László az egyházi átok hatására kiadta a koronát, a királyt 1310. augusztus 20-án ismét megkoronázták, ezúttal minden előírást betartva. Bár a főurak nagy része Károly mellé állt, az erősebbek ellenálltak. Ugyan Csák Máté Kőszegi Henrikkel együtt 1308-ban elismerte a királyt, de mint az ország legnagyobb és legerősebb birtokosai saját területükön királyként uralkodtak. Aba Amadé kassai halála juttatta a királyt első komoly győzelméhez, mert a város mellé állt Amadé fiaival szemben. Azok Csák Mátéval kötöttek szövetséget, de az egyesített sereget 1312. Károly róbert zanzan. június 15-én a rozgonyi csatában Károly legyőzte. 1316-ban a Kőszegiek, 1317-ben Borsa Kopasz és Kán László felett aratott győzelmet és fokozatosan átvette az irányítást az ország egész területe felett.
Engel Pál: Beilleszkedés Európába, a kezdetektől 1440-ig – Magyarok Európában I. (Háttér lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1990) Központi Bányászati Múzeum: A magyar bányászati termelés története Draskóczy István: A magyar nép története 1526-ig. (IKVA Kiadó, 1990. ; ISBN 963-7760-13-X) 1222. törvénycikk
Zsuffa Tünde korábbi regényeit kémek, besúgók, újságírók és korrupt politikusok karaktereivel népesítette be, hatodik könyvében, Az Ég tartja a Földet címűben azonban nyolc évszázadot utazott vissza az időben, hogy megírja Árpád-házi Szent Erzsébet történetét a saját szemüvegén keresztül. Az íróval beszélgettünk a regény megszületésének nehézségeiről, párhuzamokról és arról, hogy mit üzen egy XXI. századi modern nőnek egy XIII. századi szent élete. – Korábban Zsuffa Tünde regényeinek történetei legfeljebb a közelmúltig kalandoztak el, legújabb regényében, Az Ég tartja a Földet címűben ellenben egy XIII. századi történetet mesél el. Mi ez a visszautazás az időben? – 2020 januárjában érkezett egy felkérés, hogy írjak forgatókönyvet egy Szent Erzsébetről szóló színdarabhoz. Elutasítottam, mert azt éreztem, hogy semmi keresnivalóm a középkorban, hiszen nincsenek kémek, besúgók, nincsenek újságírók, nincsenek korrupt politikusok, nincsen menekültválság. Zsuffa tünde ferme saint. Eddig erről szóltak a regényeim. Majd néhány hónap elteltével még valaki megkeresett, hogy egy Szent Erzsébetről szóló rajzfilmhez írjak forgatókönyvet.
A szent életű, de sógora ármánykodása miatt csaknem teljesen jog- és vagyonfosztott tartományi grófné halála előtt még gyermekeiről gondoskodott: fiát, Hermannt a császár védelmére bízta, nagyobbik lányát, Zsófiát apácák kolostorban nevelték, amíg férjhez nem ment, kisebbik lánya, Gertrúd pedig apácaként Istennek szentelt életet élt és ma Boldog Gertrúdként tiszteljük. Majd lemondva mindenéről, szentként szenderült el. A regény nem dolgozza fel teljesen a legismertebb magyar női szent életének minden mozzanatát, de hiányérzetünk nincs. Zsuffa tünde ferme.com. Ahol kell, ott gördülékenyen halad a cselekmény, ahol viszont meg kell állni, és mélyen el kell gondolkodni, magunkba kell szállni, ott épp a kellő mértékben időz el a szerző is. Így azután könnyen olvasható, de igazi katartikus élményt élhetünk át. Könnyebb a tevének átjutni a tű fokán, mint a gazdagnak bekerülni Isten országába! – mondta Jézus valamennyi szinoptikus evangélista tanúsága szerint (Mt 19, 24, Mk 10, 25, Lk 18, 25). Hogy nem lehetetlen, azt épp Árpád-házi Szent Erzsébet példája mutatja.
Tud-e Caroline erőt meríteni a találkozásból ahhoz, hogy felvegye a harcot azok ellen, akik meghurcolták, vagy utoléri a hatalom keze?
A lány bátorsága, ugyanakkor sebezhetősége… ( tovább) >! András rábízta négyéves kislányát, mikor a türingiai udvarba küldte, de felbukkan Lajos gróf, Erzsébet férje mellett is a csatákban. Mivel róla olyan kevés az információ, így rákapaszkodtam, ő kellett nekem, úgy alakíthattam a személyiségét, mintha az én képzeletem szülötte lenne. Walter lovag a bátorság, a hűség, a bölcsesség megtestesítője. Ő az, aki mindent megmondhatott a királynak, még a hibáival is szembesíthette. – Mit üzen egy 2021-es nőnek Szent Erzsébet élete, története? – Azt, hogy a magyar királylány története nem elavult, alakjában egyesült a nő, az anya, a feleség, a politikai vezető, aki évekig a türingiai tartomány kormányzója volt férje távollétében. Zsuffa Tünde A Hírek Rabjai. Nehéz helyzetben is képes volt a rábízottakért felelősséget vállalni és kiállni értük. Erzsébet üzenete a szeretet, a szolidaritás, a támogatás, az elesettek felkarolása, és azok visszavezetése a helyes útra, akik letértek onnan. A szentnek nem volt könnyű élete: gyerekként elszakadt a hazájától, a szeretteitől, a magyar nyelvi környezettől.