A hatvanas években játszódó thriller Hámori Gabriella, Nagy Zsolt, Staub Viktória és Scherer Péter főszereplésével készült… és velük egyenrangú szerepet vállalt a történet életre keltésében Kulka János is. 1963, Budapest. Az állambiztonság tisztje, Jung András (Nagy Zsolt) élete tökéletes: boldogan él feleségével, Évával (Hámori Gabriella), és az egyetlen dolog, ami előléptetését hátráltatja egy versengő kolléga, Kulcsár (Scherer Péter). Amikor felbukkan a múltból egy lezáratlan ügy kapcsán a legendás kém, Markó Pál (Kulka János), fordulat fordulatot követ, és kezdetét veszi egy könyörtelen párharc, ahol senki és semmi nem az, aminek látszik, és egyetlen emberi gesztus az életedbe kerülhet. A szereposztás talán már sejteti, hogy A játszma a 10 évvel ezelőtt elkészült A vizsga folytatása. Az a film a csavaros történetével és a színészei különleges teljesítményével véste bele magát nézői emlékezetébe. A játszma alkotói számára éppen az volt a kihívás, hogy meg tudják ismételni a bravúrt: az új thriller nemcsak erős hangulatával, nagyszerű színészeivel, hanem a váratlan fordulataival fogja megragadni a nézőit.
Megérkezett Kulka János új filmjének előzetese Folytatást kapott a nagysikerű A vizsga című film. A játszma című alkotásban játszik agyvérzése óta először beszélő főszerepet Kulka János. A közönség régóta várta, a lassan ikonikus filmmé nemesedett A vizsga című film, folytatását. A rajongók számára jó hír, hogy nem kell már sokat várni rá, sőt a nemrégiben az első előzetes is… Amikor senkinek sem szabad hinni Kijött Fazakas Péter A játszma című filmjének első előzetese. A tíz évvel ezelőtt készült A vizsga című kémthriller folytatásaként érkező filmet ősszel mutatják be a hazai mozikban. A játszma 1963-ban, Budapesten játszódik. Az állambiztonság tisztje, Jung András (Nagy Zsolt) élete tökéletes: boldogan él feleségével, Évával (Hámori Gabriella), és az 10 évvel A vizsga után itt a folytatás, A játszma első előzetese Bizony már 10 éve készült A vizsga című magyar film, aminek a folytatását szintén Köbli Norbert írta, bár a rendezői székben most Fazakas Péter csücsült. A játszmában a szereplőgárda (Hámori Gabriella, Nagy Zsolt, Scherer Péter... ) is visszatér, a legörömtelibb, hogy Kulka Jánossal az élen.
Azóta azon törtem a fejem, hogyan hozhatnám vissza a főszereplőket, hogyan dobhatnám bele őket egy új kémjátszmába úgy, hogy az nekem is és a nézőknek is friss és meglepő legyen. Most végre megtaláltam a módját. A játszma nem megismétlése lesz A vizsgának, hanem a folytatása: Markó és Jung párharcának következő izgalmas fejezete" – fogalmazott Köbli Norbert. Fazakas Péter rendezőnek és Köbli Norbert forgatókönyvírónak az 1948-ban játszódó Árulók és az 56-os Szabadság – Különjárat után A játszma lesz a harmadik közös alkotása és egyben az első közös mozifilmje. A producer Lajos Tamás (Örök tél, A berni követ), az operatőr Nagy András (Örök tél, Félvilág). A produkció a Film Positive gyártásában készül, a forgatás 43 napig tart. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Idén azonban az Oscar-díjra nevező bizottságban Andy Vajna filmszakmai kormánybiztos felkérésére a Filmalap Filmszakmai Döntőbizottságának öt tagja (Divinyi Réka, Havas Ágnes, Kovács András Bálint, Miskolczi Péter, Andy Vajna), valamint Angelusz Iván producer, Gárdos Péter filmrendező, Koltai Lajos operatőr-filmrendező, és Lovas Balázs forgatókönyvíró foglal majd helyet. Andy Vajna Az Oscar-díj szabályzata szerint azok a magyar filmek verseengenek...
A sárospataki vár vagy más néven Rákóczi-vár, a magyarországi késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotása, Sárospatak legjelentősebb műemléke. A magyar nemzeti örökség része. A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit eredeti alakjukban 1534 és 1542 között Perényi Péter építtette. A mohácsi csata után ugyanis az ő birtokába került a város és a 15. századi Pálóczi-várkastély, mely a város északi végén helyezkedett el. Ez utóbbi a pártharcok során, 1528 után romba dőlt. Rákóczi-vár - Sárospatak. Perényi a középkori városközpontot bástyásvárfalövvel vétette körül, és e külső vár délkeleti szegletében alakította ki új rezidenciáját, a "belső várat", rombusz alaprajzú várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótoronnyal. 1540–1542 között a várudvar keleti oldalán földszintes palotaszárny építésébe fogtak. A félbemaradt munkát Perényi Gábor országbíró fejezte be 1563-ban, s talán ő építtette a tornyot kívülről körülölelő ötszög elővédbástyát, a "párkányt" is.
4 km Közeli látnivalók Programkedvezmények a foglalóknak
A mai kapu mellett láthatók az egykori, múlt században befalazott felvonóhidas kapu nyílásának maradványai, s az árokban a híd pillérmaradványai. A Vörös-tornyot délkeletről a 16–17. századi nagyméretű, ötszögű kazamatás bástya, a "párkány" veszi körül. A várkastély déli szárnyától indul a déli várfal, melynek felső szintjét a várkert magasságáig lerombolták. Ehhez csatlakozik a romos "Vörös-bástya", majd az 1647 -ben épített háromszintes, kazamatás délnyugati fal és bástya. Utóbbi romjain belül a 16. századi kerek bástya alapja látszik. A nyugati várfalat nagyrészt még a Rákóczi út házai takarják, melyek az egykori várárok területén állnak. Sárospataki rákóczi var matin. Az 1631 – 1647 körül épített "Oroszlán-bástya" falmaradványai is felismerhetők még. Az északi város falszakasznak igen kevés maradványa látható, kivéve a gótikus templom megerősített északi falát, mely egykor a védművek része volt. A templom északi és déli falába 1670 -ben a császáriak kapukat törtek. E fal északkeleten a nagyméretű "Tömlöc-bástyánál" végződik.