Pablo Picasso (képzőművész, író) "A művészet lemossa a lélekről a mindennapok porát. " (Picasso) Picasso 1881. október 25-én született Málagában Pablo Ruiz y Picasso néven. Első kiállítását 13 éves korában rendezték, 16 évesen már a madridi királyi akadémia hallgatója volt. A századfordulótól Párizsban élt, ekkori kék korszakának idején született képei a szegények és elesettek világát, a magányt, az anyaságot ábrázolták. Picasso: Anya gyermekével (kék korszak) Rózsaszín korszakában koldusokat, prostituáltakat, cirkuszi artistákat festett. Avignoni kisasszonyok című korszakalkotóképének széttöredezett síkjai, a női test brutális ábrázolása, maszkszerű arcai annyira provokatívak voltak, hogy a művész évekig nem merte bemutatni. Picasso: Az avignoni kisasszonyok 1908-ban szakított a perspektivikus ábrázolással, a tárgyak több nézetét ábrázolta egyszerre. Az I. világháború után színpadképeket és díszleteket is tervezett. Először a kubizmus képviselője, később egyre jobban közeledett a szürrealista mozgalomhoz.
1940-ben francia állampolgárságért folyamodott, de megtagadták tőle, hírneve azonban megvédelmezte még a németek által megszállt Párizsban is. 1946-ban a Földközi-tenger partjára költözött, ekkoriban rajzolta a híres Békegalambot. Élete utolsó korszakát a stílusok folyamatos változása, keveredése jellemezte, lényegében már ekkor felfedezte a neo-impresszionizmust. Picasso különcségét, provokatív magatartását műveinek eladásában és népszerűsítésében is felhasználta. Élete tele volt botrányokkal, kegyetlenül bánt gyerekeivel és a nőkkel sem volt kíméletes, a közönség azonban mindezt megbocsátotta neki. Élete végén is ugyanaz a bohém maradt, mint fiatal korában. Stílusosan halt meg, barátait szórakoztatva egy vacsorán 1973. április 8-án. Rendkívül termékeny művész volt, több mint 13 ezer festményt, 100 ezer nyomatot és metszetet, 34 ezer könyvillusztrációt, 300 szobrot hagyott maga után. Festményei ma is rekordárakon kelnek el, 2004-ben a Fiú pipával című képért 104 millió dollárt fizettek.
A Zöld Iroda Kft. vállalja helyhez kötött légszennyező pontforrások létesítési- és üzemeltetési engedélykérelmének elkészítését, akkreditált levegőtisztaság-védelmi mérések ( emissziómérés) kivitelezését, valamint levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés megtételét. A levegő védelméről szóló 306/2010. Levegővédelem. (XII. 23. ) Korm. rendelet légszennyező forrás létesítése, teljesítménybővítése, élettartalmát meghosszabbító felújítása, alkalmazott technológiájának váltása, használatba vétele engedélyköteles tevékenység. Az üzemeltető köteles valamennyi helyhez kötött pontforrásra, illetve a Környezetvédelmi Hatóság által határozatban előírt bejelentés-köteles diffúz forrásra engedélyt kérni, valamint az engedélyben foglaltaknak megfelelően minden tárgyévet követő év március 31-ig a légszennyezés mértéke éves bejelentést (LM-lapok) elkészíteni és az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség részére megküldeni. Diffúz forrás: olyan levegőterhelést okozó tevékenység vagy kibocsátó felület, amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői méréssel vagy műszaki számítással egyértelműen nem határozhatók meg.
(III. 30. ) Korm rendelet 9. § (2)-(3) bekezdése, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. 31. ) FM rendelet 2. § (1) bekezdés, 1. melléklet 14-15 pont, 7. melléklet;a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII:23. ) Korm rend. 36. § (1) bekezdése, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény. 33. § (1) bekezdése, (3) bekezdés c) pontja, (5) bekezdése, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés adattartalmának változása esetén működési engedély módosítása iránti kérelem. törvény 98. § (1) bek., 99. § (1) bekezdés Kulcsszavak légszennyező forrás, légszennyező pontforrás, pontforrás, diffúz forrás, emisszió mérés Országos Telefonos Ügyfélszolgálat Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is). Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Környezetvédelem a megbízó telephelyére vonatkozó környezetvédelmi program összeállítása a hiányosságok megszüntetésére irányuló javaslatok megtétele, levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés elkészítése (egyszeri). légszennyezettség-mértéke éves jelentés elkészítése (éves). veszélyes hulladék bejelentés elkészítése (éves). válaszadás elkészítése az illetékes hatóságok észrevételeire, javaslat azok rendezésére. rendszeres bejárás a megbízó telephelyén. a megbízó környezetvédelmi helyzetének negyedéves értékelése, javaslatok kidolgozása a szükséges környezetvédelmi tennivalókról. megléte esetén a KIR rendszer működtetése. Kérjen ajánlatot!
Kormányrendelet 9. mellékletében található. A környezetterhelési díj bevallásával és befizetésével kapcsolatos mulasztásokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint (172. §) szankcionálják: Bejelentési kötelezettség késedelmes, hibás teljesítése: 500 000, - Ft-ig terjedő bírság Adó meg nem térítése az esedékesség időpontjáig: mulasztási bírság, pótlék, stb. 4. Hogyan történik a hatásterület meghatározása, és mi ennek a jelentősége? Légszennyező forrás hatásterületét a 306/2010. ) Kormányrendelet 2. § 12. a pontjában (diffúz források) és 14. pontjában (pontforrások) foglalt három-három módszer alapján kell meghatározni. A számítás elvégzéséhez szükséges alapadatok a vizsgált terület alap levegőterheltségének mértéke, és a légszennyező forrás (források) üzemeltetéséből adódó, az alapterhelésen felül jelentkező talajközeli légszennyezőanyag-koncentráció órás (szálló por esetében 24 órás) átlagolási időtartamra vonatkoztatva. Az előbbi viszonylag jó közelítéssel megadható a (jelenleg) a Földművelésügyi Minisztérium által üzemeltetett Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai alapján.
Hatásterület: a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében, a légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatt várható talajközeli levegőterheltség-változás meghaladja vonatkozó rendeletben megadott értéket. A levegővédelmi követelmények megsértéséhez kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok mértékét a 306/2010. rendelet 9. számú melléklete tartalmazza.
nnLégszennyező források engedélyeztetéséhez szükséges kérelem összeállítása (306/2010. (XII. 23. ) Korm. rendelet) Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés és változásjelentés készítése("LAL") – 306/2010. rendelet Oldószermérleg készítése – 10/2001. (IV. 19) KÖM Rendelet Légszennyező források hatásterületének meghatározása. – 306/2010. rendelet Védelmi övezet meghatározása "LAL/fl" alapbejelentés elkészítése, illetve az ilyen berendezések regisztrációja és adatainak frissítése a oldalon, éves jelentés készítése Légszennyezés mértéke jelentés készítése ("LM"), – 306/2010. rendelet Gépkönyv és eseménynapló vezetése a szabályozott hűtőközeget tartalmazó berendezésen végzett hűtőköri beavatkozást igénylő munkákról – 310/2008. 20) Korm. rendelet Időszakos légszennyező anyag kibocsátás vizsgálati kötelezettségek elvégeztetése Levegőterhelési díj számítása, (2003. évi LXXXIX. törvény) Üvegházhatású gázok nyomon követési rendszerének kialakítása Bővebben a levegőtisztaság-védelemről Legyen szó bármilyen szervezetről, a környezeti levegő szennyezése valamilyen kötelezettséget szinte bizonyosan jelent számára.