V. Harald V. Harald 2013-ban Norvégia királya Uralkodási ideje 1991. január 17. – hivatalban [1] [2] Koronázása nem koronázták meg [2] [3] Örököse Haakon Elődje V. Olaf [1] [2] Életrajzi adatok Uralkodóház (Schleswig–Holstein–Sonderburg–)Glücksburg-ház, [1] az Oldenburg-ház oldalága Született 1937. február 21. (85 éves) [1] [2] Norvégia, Oslo Édesapja V. Olaf norvég király [1] [2] Édesanyja Bernadotte Márta [1] [2] svéd és norvég királyi hercegnő Testvérei Princess Ragnhild, Mrs. Lorentzen Princess Astrid, Mrs. Ferner Házastársa Sonja Haraldsen [1] Gyermekei Márta Lujza Haakon [2] V. Harald aláírása A Wikimédia Commons tartalmaz V. Harald témájú médiaállományokat. V. Ezért imádjuk a norvég királyi családot | Bono Utazási Központ. Harald ( Oslo, 1937. február 21. –) az Oldenburg-ház oldalágából, a (Schleswig–Holstein–Sonderburg–) Glücksburg-házból származó [1] [2] norvég királyi herceg, 1991. óta Norvégia királya, a Norvég Egyház feje és a Norvég Hadsereg főparancsnoka. 1380 óta ő az első norvég földön született norvég király. 567 évvel IV. Olav 1370 -es Oslóban történt születése után jött a világra, és 611 évvel annak trónra lépte után kezdett el uralkodni.
Közleményben tudatták: beteg a 84 éves uralkodó, fia vette át a feladatait A 84 éves V. Harald norvég király pár nap szabadságot vesz ki, mivel megfázásos tünetei vannak egy nappal azt követően, hogy személyesen találkozott Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszterrel, akinek később pozitív lett a koronavírus-tesztje - jelentette az AP amerikai hírügynökség. címkék: Norvégia norvég király norvég királyi család Címkefelhő »
Ez összhangban van eredetével, mint Norvégia királyainak címere a középkorban. Az Öreg Håkon (1217–1263) oroszlánpajzsot használt. A karok színére a legrégebben fennmaradt utalás a király saga, amelyet 1220-ban írtak le. 1280-ban Eirik Magnusson király hozzáadta az oroszlánhoz a koronát és az ezüst baltát. Life CÍMKÉK - norvég királyi család. A fejsze Szent Olav mártír baltája, az a fegyver, amelyet az 1030-as stiklestadi csatában megöltek. A norvég fegyverek egyedi renderelése az évek során megváltozott, a változó heraldikai divat következtében. A késő középkorban a fejszefogás fokozatosan hosszabb lett, és egy alabárdra emlékeztetett. A fogantyú általában ívelt volt annak érdekében, hogy illeszkedjen az akkor előnyben részesített pajzs formájához, és illeszkedjen az érmék alakjához. Az alabárdot hivatalosan eldobták, a rövidebb fejszét pedig 1844-ben a királyi rendelet hozta vissza, amikor először engedélyezett vakolatot hoztak létre. 1905-ben ismét megváltoztatták a királyi és kormányzati fegyverek hivatalos tervét, ezúttal visszatértek a középkori mintára, háromszög alakú pajzs és egyenesebb oroszlán.
1. Fekete-fehér, igen-nem 2. Virágos üdeség 3. Részletekben rejlő ördög 4. Lendületesen alter 5. Fennkölten fenséges 6. Népviseletben is modern nőként 7. Hivatalos látogatás és egy kis szelfi 8. A népi ornamentika szerelmese 9. A vidámság a leggyakoribb kiegészítője
V. Harald király, aki 81 évesen is a fiatalokat megszégyenítően sportos A rendszeres testmozgás a norvégok életének szerves részét képezi, így nem meglepő, hogy királyuk is aktív életet él. Oxfordban töltött napjaiban szeretett bele az evezésbe, valamint még mai napig is nagyszerű vitorlázó. Trónörökösként három olimpián is részt vett: 1964-ben szerzett 8., 1968-ban szerzett 11. és 1972-ben elért 10. helyére méltán lehet büszke. 1979-ben a Vitorlázók Királyaként említette a kanadai média, és a torontói világbajnokságon második helyezést ért el. 80. szülinapját Dél-Afrikában ünnepelte a családjával, ahol ideje nagy részét szörfözéssel töltötte. A norvég király a téli sportok rajongója: ha síversenyt rendeznek Norvégiában, biztosak lehetünk benne, hogy V. Harald király is részt vesz az eseményen, informális sportöltözetben, lelkesen szurkolva a versenyzőknek. V. Harald király és Sonja királyné irigylésre méltó kapcsolata Sonja Haraldsen, Norvégia királynéja 1937. július 4-én született Oslóban egy textilkereskedő lányaként.
Ez összhangban van eredetével, mint a norvég királyok címere a középkorban. Az öreg Håkon (1217–1263) pajzsot használt oroszlánnal. A karok színére vonatkozó legkorábbi említés az 1220 -ban lejegyzett Király -saga. 1280 -ban Eirik Magnusson király hozzáadta az oroszlán koronáját és ezüstbaltáját. A fejsze Szent Olav vértanú baltája, az a fegyver, amellyel megölték őt az 1030 -as stiklestadi csatában. A norvég fegyverek különleges megjelenítése az évek során megváltozott, a heraldikai divat megváltozása miatt. A késő középkorban a fejsze fogantyúja fokozatosan meghosszabbodott, és alabárdhoz hasonlított. A fogantyú általában ívelt volt, hogy illeszkedjen az akkor preferált pajzs alakjához, és az érmék alakjához is. Az alabárdot hivatalosan eldobták, a rövidebb fejszét pedig 1844 -ben, a királyi rendelettel újra bevezették, amikor először engedélyezték a renderelést. 1905 -ben ismét megváltoztatták a királyi és a kormányfegyverek hivatalos kialakítását, ezúttal visszatérve a középkori mintához, háromszög alakú pajzzsal és egyenesebb oroszlánnal.
Eduárd király (Egyesült Királyság) (1841–1910) ⚭ 1863 Alexandra dán hercegnő (1844–1925) II. Oszkár király (svéd) (1829–1907) ⚭ 1857 Sophia nassaui hercegnő (1836–1913) Nagyszülők VII.