Áder János köztársasági elnök hétfőn délután nevezi ki Gerhardt Ferencet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének. A kinevezés, amelyet a miniszterelnök javaslatára tesz az államfő, április 22-étől hatályos, és hat évre szól. Orbán Viktor miniszterelnök április 11-én jelölte Gerhardt Ferencet a jegybank alelnökének. A szakember 2011. március 21. óta a monetáris tanács külső tagja. Új alelnök kinevezése azt követően vált szükségessé, hogy Király Júlia április 8-án bejelentette, lemond alelnöki posztjáról. Gerhardt Ferenc a parlament gazdasági bizottságának meghallgatásán amellett érvelt, hogy a szakma szabályai szerint a jegybank óvatos, konzervatív lépéseket fog tenni a monetáris politikai döntései során, és ezekkel igyekszik majd beindítani a hitelezést, és ezáltal segíteni a növekedést. A kinevezéssel várhatóan ismét hét fővel ülésezik majd keddi kamatdöntő ülésén a jegybank monetáris tanácsa. A testület márciusban kilencfős létszámmal ülésezett, miután Matolcsy György elnöki kinevezésével párhuzamosan egy alelnökkel és egy külső taggal bővült a testület.
Áder János köztársasági elnök hatályon kívül helyezte az elődje, Schmitt Pál által alapított kitüntetéseket – tették közzé a pénteki Magyar Közlönyben a Blikk szerint. A 2010 őszén alapított díj először a Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök érdemérme nevet viselte, amelynek volt egy fokkal kevésbé rangos változata, a díszokleveles Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök ezüstérme – idézte fel a Blikk. A plágiumbotrány kipattanása után nem sokkal lekerült a kitüntetésekről Schmitt neve, nem sokkal később pedig Schmittnek is távoznia kellett az államfői posztról, miután a Semmelweis Egyetem megfosztotta őt a doktori címétől. Az érdemérmével többek között a tudományok, az ifjúság nevelése, elesettek és hátrányos helyzetűek támogatása terén szerzett kiemelkedő érdemeket, valamint művészi, alkotói, előadói és közszolgálati tevékenységet honorálta a köztársasági elnök. Schmitt egyebek mellett Kudlik Júlia egykori tévést, Fekete Györgyöt, a Magyar Művészeti Akadémia elnökét és a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosát is kitüntette.
2019. 12. 04. Az Egyiptológiai Tanszék által alapított és az ELTE égisze alatt működő Hungarian Archaeological Mission in Thebes elnevezésű kutatási projekt 1983 óta egy, 1995 óta 3 helyszínen folyat ásatásokat Egyiptomban, Luxorban, a Nílus nyugati partján elterülő ókori nekropolisz területén. 2019 őszén immár 26. ásatási szezonját kezdte meg a nekropolisz Sheikh Abd el-Gurna dombján elhelyezkedő 65-ös számú monumentális sziklasírjának és környékének feltárását végző régészeti misszió Dr. Bács Tamás, az Egyiptológiai Tanszék vezetőjének irányításával. Az idei, jelenleg is zajló szezonnak különleges jelentőséget ad, hogy az ezen a területen folyó helyszíni kutatásokat első ízben látogatta meg az ország első számú közjogi méltósága. Áder János az egyiptomi államelnök, Abdel Fattah el-Sisi meghívására tett hivatalos látogatást Egyiptomban, amelynek keretén belül a delegáció két napot Luxorban is eltöltött. Áder János köztársasági elnököt felesége, Herczegh Anita és lányuk, Áder Júlia is elkísérte.
Ezek után önön a sor: értékelje Áder János ötéves tevékenységét.
Alaptörvény-ellenes a vízgazdálkodási törvény módosítása Az Alkotmánybíróság megállapította: a vízgazdálkodásról szóló törvény idén júliusban elfogadott, még ki nem hirdetett módosítása nincs összhangban az Alaptörvénnyel. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, valamint a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása az Alaptörvényből következően az állam elsődleges kötelezettsége. A törvénymódosítás céljai, vagyis az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése, illetve az ellenőrzés hatékonyságának növelése más módon is elérhetők. Május 8-án megalakul az új Országgyűlés A köztársasági elnök összehívta az új Országgyűlés alakuló ülését. Nőttek Áder megtakarításai Áder János köztársasági elnöknek 2017-ben az előző évhez képest több mint 6 millió forinttal nőttek a megtakarításai, amelyek összértéke szerdán nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozata alapján mintegy 65 millió forint. Áder nem írta alá a kéményseprésről szóló törvény módosítását A Kéményseprők Országos Szakszervezete közleményében üdvözölte Áder János köztársasági elnök döntését, miszerint aggályosnak tartja a napokban elfogadott kéményseprésről szóló törvény módosítását és azt megfontolásra visszaküldi az országgyűlés elé.
Magyar film: Eszter hagyatéka Sipos József filmje Márai Sándor azonos című regényéből készült, melyet eddig harminc nyelvre fordítottak le. >>> Eszter hagyatéka magyar film 2008 játékfilm Sipos József filmje Márai Sándor azonos című regényéből készült, melyet eddig harminc nyelvre fordítottak le. A történet a harmincas évek Balaton-felvidékére repít minket, ahol Eszter (Nagy-Kálózy Eszter), a hamvaiban is szép úrinő él csendesen, szerényen. Már nem vár sokat az élettől, hisz élete valahol véget ért, mikor szerelme, a hűtlen, szélhámos Lajos (Cserhalmi György) nővérét vette el helyette. Lajos táviratozik, hogy húsz év után meglátogatja Eszteréket, és ez a különös vendégéség minden meghívott és hívatlan vendég életébe változást hoz. Eszter hagyatéka film sur. Szereplők: Nagy-Kálózy Eszter, Cserhalmi György, Töröcsik Mari, Eperjes Károly, Áron László, Szilágyi Tibor, Udvaros Dorottya, Hámori Gabriella, Kolovratnik Krisztián, Simon Kornél, Rendező: Sipos József Író: Márai Sándor Zene: Berkes Gábor Vágó: Eszlári Bea Forgalmazza: Best Hollywood Hossz: 90 perc Mozipremier: 2008. április 17.
A rendezés nemkülönbben és a filmzene is iszonyatosan idegesitett egy idő után. Töröcsik Mari és Cserhalmi viszont valami elképesztően jók. Gyakorlatilag ők ketten mentik meg a nézhetetlentől nálam ezt a filmet. előzmény: Daemiaen (#1) 2008-04-18 09:46:34 Daemiaen #1 Eszter hagyatéka (Eszter hagyatéka, 2008, forgalmazza: Best Hollywood) Viszonylag rövid időn belül ez már a harmadik Márai-film, és bizony ez a legjobb, noha tévéfilmes jellegét és bántóan semmitmondó koncepcióját ez sem tudja levetkezni. Sipos József nem biztos, hogy a legalkalmasabb fazon volt a feladatra, ugyanis képtelen volt elszakadni a kisregény belső, illetve külső monológjaitól, így pedig néha jó nagy katyvasz alakul ki a vásznon. A szöveghűség szép dolog, de ezúttal inkább gyávaságról árulkodik, bár azt meg kell valljam, hogy a világ egyik legszebb irodalmi sora, "... a reménytelen szerelmek nem múlnak el soha... Lajosra várva - Eszter hagyatéka - Filmtekercs.hu. " Eperjes Károly szájából annyira, de annyira szépen szól, és ez alkalommal a rendező is tudta, különleges képeket kell a mondat után rendelni, hogy szinte az egész műviséget és tévés dramaturgiát meg lehet bocsátani a filmnek.
Cserhalminak most ehhez csak az alkata és a karizmája volt meg, színészileg lehetett volna bátrabb. Mindazonáltal a film egyik legszebb pillanata, amikor Eszter hosszú évek gyötrelmeit, fájdalmait és kiolthatatlan szerelmét zúdítja a nyakába, mire ő sokat ígérően a karjába vonja, a szemébe néz, és csak ennyit válaszol: "Mondd, Eszter, és ez a ház tehermentes? " De ez Márai zsenialitása. Cserhalmi György az Eszter hagyatéka című filmben És bár a film alapvetően színész-központú, nem mellékes, hány elsőrangú filmes segítette őket. Gózon Francisco képei ugyanolyan diszkrétek és finomak, mint a színészek arca. Tiszteletre méltó, hogy nem próbált meg semmilyen hangsúlyos stíluselemet ráerőltetni a filmre, nem kezdett el historizálni, nem utánozta a korabeli filmek, festmények vagy fotók hangulatát, pedig ez mostanában nagy divat. Úgy használta a kamerát, mintha egy titkos szemlélődő volna, akiben ez a történet - amibe véletlenül csöppent - felébresztett volna valami áhitatos tiszteletet. Eszter hagyatéka film izle. Végül aztán olyan szinten került a szereplők hatása alá, hogy már akkor is a szívük legmélyébe látott, amikor csak futólag rájuk pillantott.
Máskülönben vannak kifejezetten remek képek, szépek a színek. A kisebb-nagyobb technikai problémákon túl viszont a végére egészen sokrétű bonyodalom kerekedik, a jó Márai alapanyagból kitűnő dialógusok születnek a főszereplők helyenként már-már lenyűgöző megformálásában. Cserhalmi Györgynek nem csak a szövegei villognak, de a karakter megformálása is rendkívül meggyőző, helyenként félelmetesen életszerű - pedig a szerep nem mondható egyszerűnek. Eszter hagyatéka - indavideo.hu. Nagy-Kálózy Eszter kissé ingadozóbb, néhol kicsit túl arcunkba mondós és sok a belső monologizálása, és néha kicsit szinkronosnak éreztem, nem volt annyira ott a hangja a térben - de lehet ez az én reflexem vagy a hangkeverés hibája. Ám összességében és a végén az említett dialógusban is abszolút jól játszik. A történetnek van pszichológiája, életképe, tanulsága... Az igényesebb mélyebb románc-filmek kedvelőinek kifejezetten ajánlani tudom. Újranéztem és egy ötös alá-ra módosítom az osztályzatot.
50% 2008-05-24 09:35:14 Kremy (2) #5 10/3 Ez is csak a színészek miatt. Amennyire tetszett a könyv, annyira nem tetszett a ét szóval le tudnám írni:unalmas, egyhangú. A szöveghűség idegesített egy idő után, mert mondtam magamban a szöveget, ami pár jelenetnél oké, de hogy az egész film alatt... 2008-05-23 09:00:09 #4 Ma készülök megnézni este az Urániában.. A könyvet épp most fejeztem szeretek úgy nézni ilyen filemt hogy nem olvasom el előtte a kö egyébként zseniálisan jó, mint Márai úgy általában... 2008-05-17 11:15:51 zéel #3 Az Emigráns (szerintem! :) sokkal jobb! Már csak azért is, mert ez Márai Naplójából készült! (És minden egyes Naplója a gondolkodás magasiskolája, igen élvezetes olvasmány. Nem úgy, mint a regényei! ) Ráadásul Gyöngyössy Katalin és Bács Ferenc elsőrendű alakítást nyújt az Emigránsban! Az Eszterben pedig csak Cserhalmi dicsérhető maradéktalanul! (NEM mellesleg: az Eszter tkp. NEM is film! Egy képeskönyv, egy illusztráció inkább! Eszter hagyatéka film streaming. ) 2008-05-08 08:41:50 Ivan/ #2 Nagy-Kálózy Eszter tényleg borzalmas.
Lajos, Eszter sógora és talán egyetlen, valaha volt szerelme, még egy utolsó beszélgetésre jön, s még másra is, de az csak a nap elõrehaladtával derül ki. Mint ahogy a család múltjának titkos lapjai is megnyílnak. A film maga, mint az elmúlt sorok is, nem kevés pátoszt és századfordulós regénybe illõ púdert árasztanak – elõnyét és hátrányát adva ezzel az alkotásnak. Mert tény, hogy a másfélórás mozizás nem a felhõtlen kikapcsolódásé. Több a gyötrõdés és a visszaemlékezés, mint a történet. Hogy – mint sok regényadaptációnál – itt sem jön ki mindig jól a forgatókönyv számára a fõszereplõ narrációja. Megmondja nekünk, hogy éppen mit gondolunk. Eszter hagyatéka | MédiaKlikk. Kösz, nem. Mégis sokszor szükség van rá. Hiszen amilyen hirtelen jött Lajos híre, olyan gyorsan hullik ránk a szereplõk teljes érzésvilága. Valósággal beterít, és a mozi után még jó ideig tart, amíg kikecmergek belõle. Az érzelmek viharában tomboló, romantikába és sírásba szaladó filmet persze így könnyen elfújhatja a szél, de azért odáig talán nem jutunk.