Harmadik hete, hogy az Eurostat heti halálozási adatait grafikonon ábrázoljuk, hogy kiderüljön, melyik megyékben a legrosszabb a helyzet. Bár a többlethalálozás nem köthető össze egyértelműen a koronavírus-járvánnyal, a 2020-as adatokat az előző öt év átlagához hasonlítva mégis képet kaphatunk arról, az ország mely területein követeli a legtöbb emberéletet a Covid-19 – valószínűtlen ugyanis, hogy csak úgy hirtelen többen kezdenek el meghalni bizonyos megyékben 2015-2019-hez képest. Első cikkünkben Karácsony Gergely Facebook-posztja nyomán a 37-50. heti időszakról számoltunk be, egy héttel ezelőtt, az 51. Heti halálozási adatok 5. hétről szóló elemzésünkben már arról írtunk, Budapesten kevesebben haltak meg, mint korábban, most pedig az 52. heti értékeket néztük meg. Ez az időszak a december 21-i hetet öleli fel, azaz a karácsony körüli időszak tartozik bele. Ábránk függőleges tengelyén a megyék, illetve Budapest látható, a vízszintesen pedig a hetek. Minél sötétebb egy cella, annál rosszabb halálozási érték tartozik hozzá.
Ugyanezen a héten a központi tájékoztató oldal 1767 Coviddal összefüggő halálesetről adott számot. Ugyancsak a KSH korrekcióit vizsgálja Pártos Balázs, aki rendszeres Facebook-posztokkal világít rá arra, hogy valójában mi van a járvány statisztikai adatai mögött. Legújabb posztjában arról ír, hogy számításai szerint 2020-hoz képest az első 13 hétben (két korrekció után) 24, 9 százalékos, az első 15 hétben (a 14. hétre egy korrekció után, a 15. hétre előzetes adattal) 26, 3 százalékos a többlethalálozás tavalyhoz képest. Mint hozzáteszi, a korrekciók mértéke az elmúlt két hétben eléri a 733 főt, az első 13 hétre. Megállapításai szerint a 12. és 13. hetek többethalálozása 2019 hasonló időszakához képest 70 százalék felett alakul, 2020-hoz képest ez az arány egyelőre 50-60 százalék. Ezek az arányok még nőni fognak, mert az idei év adatai még korrigálódnak, míg a korábbiak már nem. Heti halálozási adatok 6. 2021. első 13 hetének halálozási adatai és korrekciói (Forrás: Pártos Balázs Facebook-oldala) Többlethalálozás aránya 2020/21-ben a 41-14. hetekben (Forrás: Pártos Balázs Facebook-oldala)
Kíváncsi voltam, hogyan alakultak az előző évek halálozásának adatai összehasonlítva a 2020as és 2021es COVID-19es évvel. Eddig konkrétan azt sem tudtam, hogy vannak ilyen számok. Akkor kezdett el a halálozási minta érdekelni, amikor úgy is tudjátok, hogy mikor. Ha nem lenne koronavírus, szeptember óta most először haltak volna meg kevesebben Magyarországon | 24.hu. Nem volt könnyű állami vagy nemzeti (nem tudom a magyar magyarok most mit használnak, azt hallottam, hogy konzervatív keresztények de szopják a faszt) forrásból származó és használható nyers adatot találni, de szerencsére a megjelent cikkben ( Utánajártunk a járványadatok legnagyobb furcsaságainak) szerepelt egy link a KSH nyers adataira, ahonnan egy kattintással lelehet exportálni az xls fájlt 2015től heti részletességgel korcsoport és nem szerinti halálozás adatait. Pl. Szlovákiának is van egy oldala, de innen nem tudtam használható formában exportálni. Engem személy szerint meglepett, hogy 2016 végén és 2017 elején kiugrottak a halálozási számok, gondoltam influenza, utána googliztam és tényleg, találtam is pár cikket az influenzajárványról ebből az időszakból.
Ez egészen szerdáig volt így, mostantól már 2015-ig visszamenőleg láthatjuk a heti bontású számokat. A pontos helyzetértékelés így sem egyszerű, hiszen az adatok hétről hétre hullámoznak, ráadásul az influenzavírus tipikus szezonja az év eleje, így évről évre nagy különbségek alakulhatnak ki ugyanazon hét halálozási adatai között. Heti halálozási adatok tv. Ezzel együtt annyit kijelenthetünk: a friss statisztika egyáltalán nem cáfolja a koronavírus hivatalos, alacsony halálozási esetszámait. Nálunk bő két hónap alatt 430 ember hunyt el koronavírus-fertőzés következtében, és amennyiben ez helytálló, akkor aligha kell megugrást látnunk, hiszen Magyarországon hetente átlagosan 2500-an halnak meg. És az adatokban valóban nincs ugrás. Sőt, az elhunytak között a 65 évnél idősebbek aránya sem nőtt meg, tehát nálunk nem lehet érdemben több koronavírusos haláleset, mint amennyit a hivatalos számokból láthatunk. Egyébként hasonló a helyzet Bécsben is, a megszokotthoz képest ott sem nőtt a halálozások száma.
A koronavírus-járvány idején nem emelkedett a halálozások száma – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsorából, amelyet a Portfolio vett észre. Azokban az országokban, ahol a járvány súlyos lefolyású, a halálozási számok megugrása is látványos. Ennek több oka lehet, egyrészt túlterhelt az egészségügyi rendszer, kevesebb embert tudnak megmenteni, illetve más betegségek kezelésére is kevesebb kapacitás jut. A Financial Times például arra jutott, hogy koronavírussal összefüggő halálozások száma akár 60 százalékkal magasabb lehet, mint ami a hivatalos statisztikákból látszik. A lap 14 észak- és nyugat-európai ország adatait vizsgálta januártól kezdődően, és azt találta, hogy 122 ezer fővel többen haltak meg azóta, mint egy átlagos évben szoktak, miközben a Covid-19 betegség csak 77 ezer embernél szerepel a halál okaként az országok statisztikáiban. Már Magyarországon is vannak heti halálozási adatok - látszik-e a koronavírus hatása? - Portfolio.hu. Magyarországon eddig nem volt lehetőség hasonló vizsgálatra, hiszen nem volt heti adatsor, csak jókora késéssel megérkező havi.
Ennek egyik képviselője voltThomas Couture, aki Római dekadencia című képével 1847-ben ért el látványos sikert.
Turnűr trend – Divat a 19. században – A kecskeméti Ráday Múzeum divattörténeti, ruhatervező pályázati felhívása középiskolások számára – A Ráday Múzeum 2018-ban nyitotta meg A kulcsra zárt szoba titkai – Muraközy János élete és festészete című kiállítását. Muraközy festményei remek lehetőséget kínálnak arra, hogy a pályázat résztvevői a reformkor és a dualizmus divat- és stílustörténetét tanulmányozzák. Ezzel a lehetőséggel élve a Ráday Múzeum divattervező pályázatot ír ki az alábbiak szerint: Muraközy János festménye – Tomó Róza Hogyan ötvözhető a 19. század és a 21. század divatja? Hogyan keveredhetnek egymással régi és modern stílusjegyek, szabásminták, díszítőelemek, anyagok? Művészettörténet - 11. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. Hogyan jelenhetnek meg a magyar reformkorszak és dualizmus időszakának férfi és női öltözékei a 21. század vizuális kultúrájában? A pályázat keretében utcai és ünnepi viseletek terveit várják egyéni jelentkezőktől, vagy két-három fős csapatoktól. A pályázat elbírálása során három munka készítői részesülnek támogatásban.
század elején jelentkező festészeti irányzat, posztimpresszionizmus, kubizmus, expresszionizmus: Berény Róbert, Czóbel Béla, Perlrott-Csaba Vilmos, Bornemisza Géza, Galimberti Sándor, Rippl-Rónai József, Tihanyi Lajos, Ziffer Sándor. [8] Művésztelepi és társasági tagság [ szerkesztés] Nagybányai művésztelep Kecskeméti művésztelep MIÉNK Magyar Vadak KUT Szentendrei Festők Társasága Irodalom [ szerkesztés] Perlrott-Csaba Vilmos művészete / Bornemisza Géza előszavával; Kassák Lajos bevezetésével. Budapest, : Dante Könyvkiadó, [1929] 15 p., 32 t. Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955) alkotói pályájának főbb állomásai. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum. 2005. ill. ISBN 963-7219-56-0 Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Művészeti lexikon. 3. köt. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967. Perlrott-Csaba Vilmos lásd 733. p. Magyar művészeti kislexikon kezdetektől napjainkig. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2002. Perlott Csaba Vilmos lásd 334-335. A 18.-19. század festészete - KINVA ART AKADÉMIA. p. ISBN 963-8477-66-0 Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914.
Színhasználatukra jellemző volt a korábbinál világosabb, színesebb, sokszor pasztelles árnyalatok használata. Ecsetkezelésük lendületesebbé, gesztusaik szélesebbekké váltak. A festék felhordása pedig pasztózusabban, vastagabb rétegekben történt, ezáltal képeik sokszor plasztikusabbá váltak. Tájképfestészet a 19. században Nyugodtan állíthatjuk, hogy nem csak az impresszionisták, de a tájképfestészet forradalma is ebben az évszázadban zajlott. Ebben az évszázadban a tájfestészet először az idealizálás béklyóit vetette le végleg, majd a plein air festészet elterjedésével kiteljesedett a realista festészet. A festők közvetlenül a szabadban festették meg a képeiket, megfigyelve és hűen visszaadva a tája szépségét. Perlrott-Csaba Vilmos – Wikipédia. Camille Corot – Két nagy fa A korszak nagy tájképfestői voltak, Courbet, és Corot. Corot a tájfestészet plein air vonatkozásaiban volt élen járó. Míg Európában Corot addig ebben az időben az USA-ban Thomas Cole (1801-1848) amerikai tájképfestő volt különösen nagy hatással a tájképfestészetre.
Ajánlott irodalom Fülep Lajos: Magyar művészet. In: F. L. : Magyar művészet. Művészet és világnézet. A művészettörténet forrásai. Szerkeszti: Németh Lajos. Corvina, Budapest, 1971. 15-132. o. Lyka Károly: Magyar művészélet Münchenben. Magyar művészet 1867-1896. Corvina, Budapest, 19511; 1982. Németh Lajos: Csontváry. Corvina, Budapest, 1964., 1970. Jászai Géza: München und die Kunst Ungarns 1800 bis 1945. (Einige Bemerkungen zur Revision der modernen ungarischen Kunst. ) In: Ungarn-Jahrbuch, Mainz, 1970. 143-153. Gellér Katalin: Néhány új adat a Julian Akadémiáról és az ott tanuló magyar művészekről. In: Ars Hungarica, 1979/1. A magyar és az európai művészet kapcsolata (Külföldi kiállítások és képzőművészek Magyarországon; Magyar kiállítások és kiállítók külföldön; Magyar képzőművészek külföldi akadémiákon; A képzőművészek külföldi tanulmányútjai; Az építészek külföldi tanulmányai; Külföldi építészek Magyarországon). In: Németh Lajos (Szerk. ): Magyar művészet 1890-1919. Két részben. A magyarországi művészet története.
6. kötet. Főszerkesztő Aradi Nóra. MTA MKCS. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. 143-150. Szabó Júlia: A XIX. század festészete Magyarországon. Corvina, Budapest, 1985. Balogh László: Die ungarische Facette der Münchner Schule. Pinsker-Verlag, Mainburg, 1988. Budapest 1869-1914. Modernité hongroise et peinture européenne. Kat. Musée des Beaux-Arts de Dijon Société nouvelle Adam Biro, 1995. Szvoboda Dománszky Gabriella: A magyar művészet az 1873-as bécsi világkiállítás tükrében. In: Tanulmányok Budapest múltjából XXVII, Budapest várostörténeti monográfiái XXXVI. : Egy nagyváros születése. Pest, Buda, Óbuda az egyesítés idején. A Budapesti Történeti Múzeum és Budapest Főváros Levéltára kiadványa, Budapest, 1998. 127-146. Bernáth Mária: Egy közép-európai modell. Hatás és asszimiláció Rippl-Rónai József festői munkásságában; Szinyei Merse Anna: Rippl-Rónai Franciaországban és kapcsolatai a Nabis csoporttal. In: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása. Kiáll. kat. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1998.