Ez 1847-ben történt, amikor Döbrentey Gábor és barátai ún. dűlőkeresztelőjének eredményeképpen 56 budai terület magyar nevet kapott, melyekből sok azóta is tovább él a később lakott területté váló budai városrészek neveiben. Ezeket a neveket Döbrenteyék alapos kutatómunka után ajánlották, régi oklevelekben talált nevek, tükörfordítások, és néhány esetben saját ötletek nyomán. Farkasrét neve ezek közül a tükörfordítások sorába tartozik, hiszen korábban a német Wolfswiesen néven emlegették az errefelé gazdálkodó, túlnyomórészt sváb polgárok. És miért éppen farkasoké az a rét? Ennek eredete homályba vész, csak olyan legendák maradtak fent, amelyek egymásnak ellentmondanak, és valószínűleg későbbi kreálmányok. A Farkasréti temető halottak napján FOTÓ: HIRLING BÁLINT - ORIGO Az egykori szőlők helyén a 19. Szarvassá vált fiúk - Cantata profana – Köztérkép. század végén merült fel egy nagy köztemető létrehozásának igénye, és a Farkasréti temető 1894. április 1-én nyílt meg. Eleinte szinte kizárólag a környékbeli, budai lakosok temetkeztek ide, Budán belül viszont a legnagyobb temetővé vált a két világháború között.
-i számában megjelent beszámoló részlete: "Felavatták Réti József síremlékét Pénteken a Farkasréti temetőben felavatták Réti József Liszt-díjas érdemes művésznek, az Operaház öt éve elhunyt magánénekesének, a Zeneművészeti Főiskola volt tanárának a Fővárosi Tanács által adományozott síremlékét. Temetőséták - Farkasréti temető - Budapesti Temetkezési Intézet ZRT.. Az avatáson az Operaház igazgatósága és társulata nevében Mihály András, az intézmény igazgatója méltatta a kivételes tehetségű művész két évtizedes operaházi tevékenységét, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nevében Lukács Pál rektor-helyettes emlékezett Réti József művészeti örökségére. A Szabó Iván szobrász- művész készítette síremléken többek között a Kulturális Minisztérium, a Fővárosi Tanács, az Állami Operaház és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola képviselői helyezlek el koszorút. " Egy idézet Jánosi Ildikó: Réti József emlékére című, 2013. -én az oldalon írt cikkéből: "2002-ben a Nemzeti Kegyeleti Bizottság a Farkasréti temetőben felvette az általa örökre megváltott sírhelyek sorába Réti József síremlékét, melyet a Cantata profana szarvassá vált fiúi díszítenek (Szabó Iván szobrászművész munkája).
Séták a Farkasréti temetőben, az Idegenvezetők Világnapja alkalmából 2019. február 23., szombat 10 óra Találkozás: a Farkasréti temető főbejárati térségén, a Griff-szobornál. A Farkasréti temető alsó részét (Bartók-sírkert, régi sírboltok, Kodály-körönd és MTA-sírok) járjuk be, a 25-ös, "Művészparcella" megtekintésével. A jobb oldali főút neves sírjainak érintésével térünk vissza a főbejárathoz. Miközben megemlékezünk a magyar kulturális és tudományos élet jeles alakjairól, megcsodálhatjuk a magyar síremlékművészet szép példáit is: Beck Ö. HAON - Egyetlen élő lakosa sincs ennek a budapesti városrésznek, halott viszont annál több. Fülöp, Borsos Miklós, Búza Barna, Horvay János, Kerényi Jenő, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kő Pál, Medgyessy Ferenc, Melocco Miklós, Pátzay Pál, Schaár Erzsébet, Stróbl Alajos, Szervátiusz Tibor, Telcs Ede, Amerigo Tot, Varga Imre, Vilt Tibor és mások alkotásait. A séta időtartama: kb. 2 óra. A sétát vezeti: Szilágyi Rita, a Budapesti Temetkezési Intézet idegenvezetője. 2019. február 24., vasárnap 10 óra Találkozás: a XII. ker. Márton Áron téren, az 59-es villamos végállomásánál.
Nyáry Krisztián, Így Szerettek ők című könyvében pedig leírja, hogy a költő és felesége első randevúja egy temetőben történt, ahol addig időztek, míg rájuk zárták a kapukat. Másnap mikor kijöttek onnan, tudták, hogy összeházasodnak. Weöres Sándor az alkohol rabja volt. Hogy 76 éves koráig élt, nagyon sok köze volt feleségének, Károlyi Amynek, aki amennyire tudta próbálta kordában tartani ezt a szenvedélyt. Itt nyugszik Ady Endre felesége, Boncza Berta, Csinszka is. Számos sportoló, köztük Papp László, háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó, Bozsik József labdarúgó, Tersztyánszky Ödön kardvívó olimpiai bajnok. Politikus közül több miniszterelnök, vezető politikus nyughelye a Farkasréti. Rákosi Mátyást titokban temették el, szűk családi körben. Szovjetunióban halt meg 1971-ben. haláláról is csak egy kis közlemény jelent meg az újságban. Moszkvában ravatalozták fel és itt is hamvasztották el a testét. Az egykori diktátor maradványait egy menetrendszerű repülőgéppel hozták Magyarországra, állítólag a wc mellett tudták csak elhelyezni a nagyméretű urnáját.
Sétánkat a Márton Áron térről kezdjük, meglátogatjuk a 25-ös "Művészparcellát" és környező, magasabban fekvő temetőrészek nevezetességeit, majd sétánk végén betekintünk a szomszédos Farkasréti zsidó temetőbe is (urak számára fejfedővel! ). A sétát vezeti: Szilágyi Rita, a Budapesti Temetkezési Intézet idegenvezetője.
A temető 1894. április 1-jén nyílt meg hivatalosan. A környéken lévő kisebb temetők telítettsége okán hozták létre, de hamar népszerűvé vált páratlan fekvése miatt. Már 1912-ben 72 hold nagyságúra nőtt a területe. A 20-as években egyre inkább ide tevődött át a budai lakosság temetkezése. A környéken lévő temetők megszűnése után, több áttemetés történt. Cathry Szaléz Ferenc mérnök, a svábhegyi fogaskerekű vasút építőjét a 29-es parcellában temették el újra. Ez a temető legrégebbi síremléke. Az 50-es évektől kezdték el politikusok, közéleti személyiségek temetését itt tartani. Így került sor a Művészparcella, valamint a Magyar Tudományos Akadémia parcelláinak kialakítására. Később létrehoztak egy amerikai stílusú sírkertet a 60-as parcellában, ahová elsőként Bartók Béla hamvait helyezték 1988-ban. Bartók 1945 szeptemberében halt meg New Yorkban hosszú betegség után. Hamvait csak 25 évvel később hozták haza, noha az alapgondolat már a 60-as években megszületett, de Bartók Amerikában élő fia elutasította az ötletet, míg Magyarországon élő fia és felesége támogatta.
ker. Márton Áron téren, az 59-es villamos végállomásánál. Sétánkat a Márton Áron térről kezdjük, meglátogatjuk a 25-ös "Művészparcellát" és környező, magasabban fekvő temetőrészek nevezetességeit, majd sétánk végén betekintünk a szomszédos Farkasréti zsidó temetőbe is (urak számára fejfedővel! ). A részvétel regisztrációt nem igényel és ingyenes!
Rövid idő alatt megtalálta a megfelelő arányt, 1863-ban pedig bemutatta a termékét Vin Tonique Mariani (á la Coca du Pérou) néven. A bor etanoltartalma a palackban reakcióba lépett a levelekkel, és oldószerként a folyadékba juttatta a kokaint – unciánként (29, 5 ml) hat milligrammot, minden egyes deciliter borra tehát 20 mg jutott. Ilyen mennyiségnél akár már jelentkezhetnek is az első hatások. Quantum potes, tantum aude: Leó-ima Szent Mihály főangyalhoz - ha nem is közkívánatra, de a "közönségszolgálat" jegyében. Korántsem ő volt az egyetlen a piacon A kokaintartalmú italoknak a XIX. század második felében reneszánsza volt. Több – főleg tengerentúli – cég a Marianiban található is nagyobb mennyiséget kevert a készítményeibe, így azt Amerikában hatvan százalékkal magasabb kokaintartalommal (32mg/dl) forgalmazták. Mariani szerint az ital helyreállítja az egészséget, erőt, energiát és életkedvet ad, mindemellett a puffadás, malária, tengeribetegség, impotencia, vérszegénység, influenza, idegrendszeri problémák, alváshiány, gyomorrontás, valamint torok- és tüdőproblémák esetén is hatásosan alkalmazható.
1846-ban Elberfeldben alapította az első katolikus legényegyesületet. Rövid idő alatt sok német város létesített ilyen egyesületet. Bécsben Gruscha érsek közreműködésével 1852-ben megalkotta a bécsi egyesületet is. A katolikus egyház új szerepe A kapitalizmus által előidézett társadalmi válságjelenségek megoldására irányuló katolikus válaszok nem új keletűek. Adolf Kolping már a század közepén megalapította az első katolikus legényegyletet, elindítva ezzel egy sor olyan mozgalmat, amely össze kívánta kapcsolni a keresztény tanításokat a szociális problémákra adandó válaszokkal. Számos segélyakciót szerveztek, új szervezeteket hoztak létre. Ilyen volt például az Üdvhadsereg, a Keresztényszociális Unió Angliában, vagy a francia keresztény szakszervezetek. A keresztény egyház jelentős tevékenységet fejtett ki az újonnan megszerzett gyarmatokon is: a missziós tevékenység során ekkor történt az Európán kívüli keresztények jó részének megtérítése.
1891. május 15-én került a nyilvánosság elé a katolikus egyház társadalmi szemlélete kapcsán legtöbbet hivatkozott dokumentum, a Rerum novarum (azaz "új dolgokról") kezdetű enciklika. A XIII. Leó pápa által kiadott Az Árkádia online folyóirat új sorozatba kezdett az Árkádia Kiskönyvtár megjelentetésével. Korábban Szeghő Patrik írt Az abszolutizmus kora című kötetről az Ú portálra recenziót, ez az ismertető pedig a sorozat Amikor 1881-ben XIII. Leó pápa megnyitotta a Vatikáni Levéltár kapuit, mi magyarok sem tétlenkedtünk: a kutatás és a forrásfeltárás a jeles pap történész, Fraknói Vilmos vezetésével, nagy erőkkel indult el.