2021. november 9. 18:06 Múlt-kor A híres indián harcosokat, mint Ülő Bika (lakota), Tecumseh (sóni), és Geronimo (apacs) régóta dicsőítik, mint az őslakos területek védelmezőit. Ellenállásuk az idegen hódítókkal szemben segített biztosítani kultúrájuk túlélését. Az apacs harcos - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét. A kevésbé ismert harcosok egyike Lozen, egy apacs (nde) nő, aki szintén ellenállt az európai uralomnak. Harcos volt és sámán, aki harminc éven át harcolt a mexikói és amerikai erők ellen, kiérdemelve ezzel az "apacs Jeanne d'Arc" nevet. Bátorságáról, hadi hozzáértéséről és népe biztonsága iránti elhivatottságáról lett ismert az apacs nép történelmének egy viharos időszakában. Geronimo (első sor, j3), Lozen (hátsó sor, j6, a haja által félig takart arccal) és Dahlteste (Lozen mellett jobbra) foglyokként a keletre szállításuk során. Ez az egyetlen ismert fotó Lozenről. Lozen fiatalkora Lozen jól tudott lovagolni és lőni, de ezen felül állítólag természetfeletti erőivel ki is tudta fürkészni ellenségeit. Victorio apacs főnök húga volt, és a híres apacs főnök, Geronimo bizalmas szövetségese.
Bár a történelem iránt érdeklődők számára ma ezek a férfiak ismertebbek, Lozen máig népének legendás alakja. "Lozen a jobb kezem" – mondta egyszer Victorio a húgáról. "Erős, akár egy férfi, bátrabb, mint a legtöbb, és ravasz a harcban. Népének pajzsa ő. " Lozen 1840 körül született a csihenn apacs törzsben, az új-mexikói Ojo Caliente közelében. Ebben az időben legalább hét apacs törzs és számos klán élt szétszóródva az Apacheria néven ismert hatalmas területen, amely ma Mexikó északi, Arizona keleti és Új-Mexikó délnyugati része. A csihenn törzset, amelyet keleti csirikavaként vagy a "vörös festék népeként" is ismernek, a ceremóniáik során az arcukon viselt, vörös agyaggal festett csík különböztette meg. Az apacs harcos. A portyázásaikról ismert apacs törzsek gyakran háborúztak egymással, és folyton mozgásban voltak. Lozen arca a fenti képről kinagyítva "Az apacsok hagyományosan nomádok voltak" – mondja Joey Padilla, orvosságos ember és múzeumi kurátor az új-mexikói Mescalero Apacs Rezervátumban. "Sosem maradtunk egy helyen. "
1886. szeptember 4. Szerző: Tarján M. Tamás "Körülbelül egy év után számos konfliktus támadt köztük [ti. az amerikaiak] és az indiánok között, ezért úgy döntöttem, hogy – mint egyszerű harcos és nem mint törzsfőnök – hadi ösvényre lépek. Jómagam ugyan nem voltam a sértettek között, de az embereim közül többen is, ezért harcba indultam a törzsemmel; mindez a katonák és nem az indiánok hibájából történt. Geronimo, az apacs - Cultura.hu. " (Részlet Geronimo apacs vezér önéletrajzából) 1886. szeptember 4-én tette le a fegyvert Nelson A. Miles amerikai tábornok előtt Geronimo apacs vezér, az utolsó indián harcos, aki szembeszállt az őslakosok földjeit elfoglaló fehér telepesekkel. Geronimo az apacs gyűjtőnévvel illetett törzsek csirikava ágából származott, melynek szállásterületei egykoron a mai Új-Mexikó és Arizona államban feküdtek. Felnőtté avatásakor eredetileg a Goyaalé – azaz Ásító – beszélő nevet kapta, a mexikóiak ellen vívott több évtizedes küzdelem során azonban a spanyol ajkú katonák körében Geronimóként vált hírhedtté.
Overview Ezt a történetet sokan és sokszor elmesélték újra és újra, mígnem a délnyugati vidék nagy legendáinak egyikévé vált. 1886-ban kezdődik, amikor Geronimo apacsvezér megadja magát a fehéreknek. Massait is elfogják társaival, s a szépséges Nalinle-vel együtt, hogy egy floridai indián-rezervátumba szállítsák. Massai azonban megszökik, és egyedül indít harcot szülőföldje visszaszerzéséért. A már-már fanatikus Massai-t azonban lassan más irányba fordítja Nalinle szerelme és születendő gyermeke...
Mindig emlékezni fogunk a kungfu filmekhez való hozzájárulásodra és a fiatalabb generációknak nyújtott segítségedre és bölcsességedre. A filmjeid pedig tovább élnek a rajongóid szívében. Hiányozni fogsz – írta a Facebookon Jackie Chan, és Ang Lee is megrendült szavakkal búcsúzott a színésztől. Wang Yu halálát lánya jelentette be az Instagramon: Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Vízitúra a Zala folyón A Zala az osztrák határ közelében, az Alpokalján ered, majd az Őrségen és a Zalai-dombságon áthaladva eljut a Kis-Balatonig, végül Fenékpusztánál torkollik a Balatonba. Békés, vadregényes, méltatlanul keveset evezett és kevésbé ismert folyónk. További képekhez kattins valamelyik képre! A téli Hévíz-patak túrákat az ott lakó madarak költési időszaka előtt befejezzük márciusban. A mozgalmasabb tavaszi-nyári folyók és a téli Hévíz patak túrák között, tavasszal és ősszel a jellegében hasonló Zala folyón evezünk. Túránkat a Zala megyei Zalakaroson, Hévízen, vagy a közeli Őrségben nyaralóknak is ajánljuk! A túra időpontja: min. 10 fő együttes jelentkezése esetén egész évben bármikor, akár hétköznap is, de jellemzően a tavaszi és az őszi hónapokban. Mura Ausztriában ered, Muraszemenyénél éri el hazánkat. A tervezett konkrét túraidőpontokat meg tudod nézni a Túranaptárban vagy lefelé gördítve a túrafoglaló űrlapon a túra dátuma résznél! A túra időtartama: 1 nap (kb. 5 órás program). A túra nehézsége: A folyó besorolása ZWB (síkvíz).
Ifjúsági és kedvezményezett horgász: 1 db horgászbot - maximum 2 db horoggal. Gyermek horgász: 1 db horgászbot - 1 db horoggal, felnőtt felügyelete mellett horgászhat. Sátor és ernyő használata engedélyezett. A kifogott halak tárolására merevítős haltartó használata kötelező. Zala – Vidra Vízitúra. A kifogott nagy testű halaknál, illetve a ragadozó halaknál a pontyzsák, a kipányvázás, illetve a szájbilincs használata engedélyezett. Drótszák használata TILOS! Területi engedélyt a Zalaapáti után betorkolló Bárándi-patakig lehet rá váltani. Víztérkód: 20-051-1-4 Zala folyó a Bárándi patakig és mellékvizei (Sárvíz patak végig, Szévíz patak végig) A vízkezelő adatai Kezelő: Horgász Egyesületek Zala Megyei Szövetsége Kezelő telefonszáma: 06 92 313-396 Kezelő honlap címe: Tudsz még többet erről horgászvízről? Itt elküldheted!
A gyermekhorgász napkeltétől - napnyugtáig horgászhat. b) TILOS horgászni műtárgyról (hídról, stégről), illetve a folyón kihelyezett táblákon feltüntetett helyekről. c) Foglalt hely nincs! Helyfoglalás érkezési sorrendben! d) A haltelepítés eket követő időszakra vonatkozóan az Intéző Bizottság részleges, vagy általános horgászati tilalmat rendelhet el! Eszközhasználat: a, Felnőtt horgász: 2 db horgászbot - maximum botonként 2 db horoggal + 1x1 méteres csalihal fogó háló. Kis-Balaton - Balcsi.net - térkép, képek, Kis Balaton látnivalók. Ifjúsági horgász: 1 db horgászbot - maximum 2 db horoggal. Gyermek horgász: 1 db horgászbot - 1 db horoggal, felnőtt felügyelete mellett horgászhat. b, Bojlis sátor és ernyő használata megengedett, zárt sátor csak téli időszámításkor engedélyezett. c, A kifogott halak tárolására merevítős haltartó használata kötelező. A kifogott nagy testű halaknál, illetve a ragadozó halaknál a pontyzsák, a kipányvázás, illetve a szájbilincs használata engedélyezett. Drótszák használata Tilos! Mennyiségi, méret és darabszám korlátozások: A fajlagos fogási tilalmi idő, méret, darabszám és mennyiségi korlátozás megegyezik az állami horgászjegyen előírtakkal, mely kiegészül az alábbi rendelkezésekkel: a, Felnőtt horgász esetében Méretkorlátozással védett halfajokból (ponty, süllő, stb. )
A 76-os útról Sármelléken át jutunk el Zalavárra. A település történelme egyben a Vársziget története is, amely Zalavár határában, a Kis-Balaton mellett található. A IX. sz. -ban a szláv Pribina Nyitráról elmenekülve a frankoktól kapott hűbérbirtokot, majd határgrófi rangot a Zala mentén. A folyó árterületén telepedett le és építette ki székhelyét, melynek jelentőségét az adta, hogy évszázadokon keresztül itt volt az egyedüli átkelőhely a folyón. Pribina a Várszigeten erődített települést hozott létre, és templomokat emeltetett. Megkezdődött az itt élő szlávok keresztény hitre térítése. 867-ben ide érkezett Cirill és Metód is. Munkájuk volt elég, hiszen ebben az időben ez a terület az ország egyik legsűrűbben lakott része volt. Első királyunk, Szent István 1019-ben ugyanitt bencés apátság ot alapított, s ez lett a királyi megye központja. A török veszély elől a bencések elmenekültek. A kolostort és a templomot várrá alakították át. A kolostorerődítmény sorsát I. Lipót császár pecsételte meg, amikor a többi magyar erősséghez hasonlóan Zalavárt is fölrobbantatta.
1964-ben nyílt meg a felső "Új"-iskola, amivel kulturáltabb körülmények között végezhette már a munkáját a gyerekszám növekedésével párhuzamosan bővülő tanári kar. A rendszerváltozás óta gyorsabb ütemben fejlődik a falu. A Községi Önkormányzat élén 1990-től Bödör József polgármester állt, akit 2006-ban Dormán Miklós Alfonz váltott a székben. Napjainkban Zalaszentiván mellett Alibánfa, Kiskutas, Nagykutas és Zalaszentlőrinc tartozik a körjegyzőség alá. Kiépült a falu gáz-, szennyvíz- és kábeltévé-hálózata. Több szép szoborral gazdagodtak a közterek. A járdák, utak állapota javult. Az utóbbi pár évben megfigyelhető, hogy egyre több megyeszékhelyi család is szívesen választja lakóhelyének a Zala-folyó és a Sárvíz-patak találkozásánál, a dombok ölelésében elterülő falut, Zalaszentivánt.
Az első katonai felmérésből (1784) kiderül, hogy egykor megtalálhatóak voltak a területen különböző méretű erdőfoltok, azonban ezekből a faállományokból, ahogyan már a második katonai felmérésen (1855) is látható, semmi sem maradt meg. A kitermelt erdőfoltok helyét nagyrészt gyepes területek és kisebb mértékben szántók vették át. Észrevehető az is, hogy a Zala-folyóba torkolló Válicka-patak, már egyenes vonalú, amely mederszabályozásra utal. Érdemes megemlíteni, hogy már ekkor a Zala-folyó egyik kanyarulatában egy "M. M. " felirattal jelzett építmény jelenik meg, amelyről a további térképek nyomon követésével kiderül, hogy valójában egy malomgazdaság épülete. A harmadik felmérés (1869-87) legszembetűnőbb változásaként észlelhető a Zala szabályozása mellett, hogy kiépült a Zalaegerszeget és a parkerdő mai területét végérvényesen kettéválasztó vasútvonal. Megállapítható tehát, hogy tulajdonképpen már ekkor kialakultak azok a természetes és mesterséges határolóelemek (Zala-folyó, Felső-Válicka, a mai 76-os út alapja és a vasútvonal), melyek napjainkban is keretet szabnak az erdőnek.