A talaj a földkéreg legkülső, termékeny rétege. A talaj a földi élet egyik alapja, a növényeket (és ezáltal az állatokat, valamint az embert) ellátja tápanyagokkal, vízzel, megköti és átalakítja az anyagokat. Védelméről kötelességünk gondoskodni. A talaj alkotórészei [ szerkesztés] A talaj különböző minőségű és halmazállapotú anyagokból álló bonyolult rendszer, melyben két-egymással szorosan összefüggő, egymást kiegészítő-alrendszert lehet megkülönböztetni. A biotikus (biológiai) alrendszer az élő szervezetek, az abiotikus pedig az élettelen anyagok összessége. Az abiotikus talajkomponensek háromfázisú heterogén, polidiszperz rendszert alkotnak. A szilárd fázis kristályos és amorf ásványi anyagokból, illetve a holt szerves anyagokból áll. A folyékony fázis (a talajoldat) ásványi sókat, kis molekulasúlyú szerves anyagokat és abszorbeált gázokat, a légnemű fázis (talajlevegő) pedig CO 2 -ot, O 2 -t, N 2 -t és tekintélyes mennyiségű vízgőzt tartalmaz. A talajban sokféle, egyszerű és bonyolult szerkezetű szerves anyag található.
A talajnak, - amit azért művelünk, hogy megfelelő magágyat hozhassunk létre a növények számára - csak a fele szilárd anyag. A fennmaradó rész a pórustér, melyet víz vagy levegő tesz ki. A szilárd anyagok közül az agyagnak és a szerves anyagnak van a legnagyobb hatásuk a talaj szerkezetére, befolyásolják művelhetőségét. A talaj ideális esetben 50% szilárd anyagból és a közötte lévő 50% pórustérből áll. Egyszerűen megfogalmazva a talaj fele szilárd anyag, a másik felét pedig a pórusok alkotják. Vízzel vagy levegővel teli pórusok A szilárd rész a különböző méretű ásványi részecskéket és a szerves anyagokat tartalmazza. A talaj pórusai levegővel, illetve vízzel telítettek, attól függően, hogy az adott pillanatban milyen nedves a talaj, illetve milyen annak művelése és szerkezete. Ideális esetben a pórusok fele vízzel, a másik fele pedig levegővel van töltve. Azonban vannak olyan aggregátszerkezetű talajok, mint az agyagtalajok, ahol a pórusok térfogata valamivel több (40-60%) mint a különálló ásványi talajoké.
Megérkezett az eső az országba. És nem is kevés. Egy mediterrán ciklonnak volt köszönhető a jelentős mennyiségű csapadék − mondta el Kovács Attila, az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológusa a Menedzsment Fórumnak. Ennek köszönhetően a legtöbb helyen megszűnt az aszály, az őszi vetések számára is kedvezőbbek lettek a feltételek. Az agrometeorológus elmondta: az ország jelentős részén ezzel együtt is ötven–nyolcvan milliméter csapadéknak megfelelő víz hiányzik a talaj fölső, egyméteres rétegéből. Ősszel és télen ennyivel több csapadéknak kellett volna a talaj mélyebb rétegeibe raktározódnia ahhoz, hogy feltöltődjön, és az őszi vetések tavasszal ideális körülmények között fejlődhessenek. A múlt hét szerdán érkező légörvény a hét végéig meg is határozta hazánk időjárását. A lehullott csapadék mennyisége nagy területen meghaladta a húsz millimétert. Északkeleten és délnyugaton helyenként ez a mennyiség az ötven millimétert is elérte. Délkeleten és északnyugaton azonban kevesebb esett, Szeged–Makó környékén még tíz milliméter sem hullott − közölte Kovács Attila.
Úgyhogy ne irtsd ki a csalánt, hogy a katica ki tudja irtani a levéltetveket. 2. Felerősíti az illatokat A csalán közelségének hatására a gyógynövények több illóolajat termelnek, így jóval erősebb lesz az aromájuk. Emellett a csalán hatására az egészségünket javító tulajdonságaik is képesek felerősödni. Azonban arra ügyeljünk, hogy a túl sok csalán el tudja nyomni a körülötte lévő növényeket, így mindig ügyeljünk rá, hogy ne tudjon túlságosan elszaporodni. 3. Kiváló talajszakértő A csalán nitrofrekvens növény, vagyis kedveli a nitrogénben gazdag talajt. Így lessük meg, hol nő a legtöbb csalán a kertben, mert ott a talaj dúskál nitrogénben, így telepítsük oda a veteményest. 4. Dúskálhatunk a komposztban A csalán levelei és szárai igazán értékes anyagokat tartalmaznak a kerti növényeink számára. Rengeteg káliumot, magnéziumot, nitrogént, foszfort, vasat tartalmaznak, emellett dúskálnak A-, B-, C- és K- vitaminokban és szerves savakban, így kiváló részét képezik a komposztnak. 5. Remek permetezőszer A belőle készült csalánlé kiváló permetezőszer.
Ráadásul igazi biofegyver a kertészek kezében. Nem lesz olyan bombabiztos, mint egy hagyományos vegyszer, de ha rendszeresen alkalmazzuk és időben csípjük el a betegségeket és kártevőket, amelyek ellen fel akarjuk venni a harcot, igazán hasznos tud lenni. Az elkészítése nagyon egyszerű, azonban a sok előny mellett tudnunk kell, hogy van egy hátránya is, mert mérhetetlenül büdös. De mint tudjuk, nincsen rózsa tövis nélkül, úgyhogy ez ne tántorítson el bennünket. Bánjunk kesztyűs kézzel a csalánnal, vagyis vegyünk fel egy vastag kesztyűt, mielőtt nekilátunk a folyamatnak. Nem árt, ha hosszúujjú felsőben közelítjük meg, és hosszú nadrágban, mert különben csípős élményben lehet részünk. A csalánról még a virágzás előtt szedjük le a leveleket és a szárral együtt aprítsuk fel. Egy kilogramm csalánhoz adjunk 10 liter vizet. Tegyük egy hordóba, vagy egyéb edénybe, azonban ez ne fém legyen, mert az erjedés során az oldat reakcióba léphet vele. Mivel nem kellemes az illata, a háztól távolra tegyük az edényt.
A citromhéjjal, zsemlemorzsával, parmezánnal, vajjal és tojással elkeverjük, sóval és borssal fűszerezzük. Hús töltése A húst az alábbi módszerek alapján lehet megtölteni: Bőrrel lefele a húst egy vágódeszkára helyezzük. Alul, horizontálisan egy mélyedést vágunk a húsba, majd szétnyitjuk, megtöltjük, és eredeti formájába visszaalakítjuk. A húst, 2cm-es hézagok hagyva, átkötözzük (mint a sonkát). A hús közepébe egy mélyedést vágunk, megtöltjük a töltelékkel. Ha szükséges, átkötözzük. A húst egy deszkára helyezzük, majd 2 cm-et mindkét oldalról visszamérve egy zsebet vágunk a húsbae – kb a kétharmadáig, azaz a mások vége ne legyen nyitott! Megtöltjük a töltelékkel, picit megforgatjuk, átkötözzük. Szakácskönyv/Töltött káposzta/Kolozsvári töltött káposzta 2. – Wikikönyvek. Ha krémes állagú a töltelék, legegyszerűbben nyomózsákkal tudjuk (két oldalról) egyenletesen a nyílásba tölteni. Elkészítés A megtöltött, átkötözött húst bedörzsöljük durva, tengeri sóval. A sütőt 220 fokra előmelegítjük. A húst egy rácsra helyezzük, egy tepsibe vizet töltünk. A rácsot a tepsire helyezzük, és a bemelegedett sütőbe tesszük 30 percre.
(Az eredeti erdélyi recept szerint még egy-egy szelet frissen sült karajjal tálalják. )
2, Rozmaring és édeskömény 2 tk édeskömény, 3 rozmaring szál, 4 gerezd fokhagyma, só Elkészítés: a hozzávalókat egy mozsártörő segítségével pasztává törjük. 3, Spenót, bazsalikom és rizs 2 tk olaj, 1 hagyma aprítva, 2 gerezd fokhagyma préselve, 8 dkg bébi spenót, 2 ek aprított bazsalikom levél, 15 dkg párolt rizs, 3 dkg pörkölt fenyőmag vagy napraforgómag, fél citrom reszelt héja, 1 tojás felverve, fél csokor petrezselyem zöld levél aprítva Elkészítés: A hagymát és fokhagymát az olajban puhára sütjük. Hozzáadjuk a spenótot és bazsalikomot, amikor a levelek megfonnyadtak, levesszük a tűzhelyről. Hűlni hagyjuk. Elkeverjük a többi hozzávalóval. Töltelékkel töltött karaj recept. Sózzuk, borsozzuk. 4, Kolbászos 1 szál (a karajnál lehetőleg valamivel hosszabb) füstölt kolbász Elkészítés: a kolbászt mossuk meg és töröljük szárazra. Óvatosan toljuk a karajba vágott nyílásba. 5, Olaszos 1 csokor petrezselyem, 5 dkg olasz zöldfűszer vegyesen (lehet mélyhűtött is), 1 tk reszelt (bio) citromhéj, 5 dkg zsemlemorzsa, 5 dkg reszelt parmezán, 5 dkg puha vaj, 1 tojás, só és bors Elkészítés: a petrezselyem leveleket az olasz fűszerekkel együtt apróra vágjuk.