Átkozott lesz akkor az én pihenésem a tölgyek alatt, magános idegenségben. Ettől félek én félelemmel és rettegő haraggal. Hogy idegenek tapossák sírom virágait, idegenek kacagnak és sírnak az én Varjú-váramban, mely az én szeretetem köveiből épült. Kérem azért az én Istenemet hívó, igaz hittel, hogy áldja meg maradékimat, kik szeretni fogják és meg is tartják ezt a kis világot itt a nagy hegyek között, és kérem az én Istenemet, hogy nehéz kezével sújtson le azokra, akik megunják és elprédálják otthonukat, földjüket, apáik szeretetét. Kos művei, könyvek, használt könyvek - Antikvarium.hu. Ezt kérem az én jó és igazságos Istenemtõl. És most bízó hittel jegyzem ide azt, amit szeretettel tanultam másoktól, és amire megtanított a föld: a föld munkáiról és az állatok, növények gondozásáról. Adja az Úr kegyelme, hogy utódaim jobban, több tudással folytassák azt a munkát, melyet az ő számukra én itt Esztánán megkezdettem... Szólottam az én maradékimnak. " /Kós Károly: Bevezetés a Testamentum és agrikultúra című kézirathoz (1915)/ (Szentesi Csaba:) Alapítványi információk Az Alapítvány célja a Kós Károly Általános Iskola nevelő-oktató munkájának támogatása.
Nagy tervét, a romániai magyarság néprajzának összefoglaló szintézisét nem váltotta valóra. Mindemellett foglalkozott néprajzi kartográfiával is, 1970-től részt vett a Románia néprajzi atlasza gyűjtési és szerkesztési munkálataiban. Élete vége felé egyre inkább vonzották a magyar néprajzkutatás tudománytörténeti kérdései. Kós Károly - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események. Muzeológusként az eltérő feladat- és gyűjtőkörű központi és tájmúzeumok, valamint a szabadtéri néprajzi múzeumok szervezésének, kutatóhellyé fejlesztésének elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. Noha az 1950-es–1960-as években keveset publikálhatott, pályája során önálló vagy társszerzős kötetei mellett mintegy háromszáz szaktanulmányt jelentetett meg, főként romániai és magyarországi tanulmánykötetekben, szakfolyóiratokban. 1976-tól a Népismereti Dolgozatok című kiadványsorozat alapító szerkesztője volt. Társasági tagságai és elismerései [ szerkesztés] Tudományos eredményei elismeréseként 1973-tól a Román Akadémia rendes, 1995-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt, emellett 1976-ban a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagjává választották.
"Szigorú ember volt, az alkotást szentnek tekintette, ezért élete utolsó szakaszában - ahogy ő nevezte, az aggastyánkorban - az önkifejezésnek már csupán két formájával élt: levelezett és diskurált. Mindennapjai észszerű beosztásában rendelt ideje volt a beszélgetésnek. Ha különösebb cél nélkül mentem látogatására, a kora esti órákban fogadott szívesen, de ha interjúkészítés volt a bejelentett célom, akkor feltétlenül délelőttre hívott. Az interjút mindkettőnk számára munkának tekintette, noha a beszélgetés éppen olyan kötetlenül folyt, mint más esetben, mintha soha nyilvánosság elé nem kerülne. Függetlenül attól, hogy különösebb céllal vagy anélkül beszélgettünk, mondatai pontosak, kemény ritmusra faragottak voltak. Ízesen és nyelvtani vétség nélkül beszélt, gondosan, mint ahogy építkezett, vagy ahogy írt. Fontosnak tartotta, hogy a vele készített interjúk ízlése szerint kerüljenek a nyilvánosság elé. Irodalomterápiás est - Kós Károly Művelődési ház. Gyűlölte a fésületlen stílust, a torzonborz írást. Múlt, jelen, jövendő nagy és apró kérdései körül bogozódó beszélgetéseinkben ugyanaz a felelősségtudat munkált benne, mint hajdan, amikor épületeit tervezte, vagy amikor a statikai számításokat ellenőrizte. "
Főbb művei [ szerkesztés] Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának faekéi. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 1947, 16 p. = Erdélyi Tudományos Füzetek. A kalotaszegi kosarazó juhászat. Kolozsvár, k. n., 1947, 28 p. = Erdélyi Néprajzi Tanulmányok. Mihez kezdjünk a természetben? Bukarest, Ifjúsági, 1968, 172 p. Népélet és néphagyomány. Bukarest, Kriterion, 1972, 273 p. Kászoni székely népművészet. Bukarest, Kriterion, 1972, 270 p. ( Szentimrei Judittal és Nagy Jenővel) A vargyasi festett bútor. Kós károly művelődési ház. Kolozsvár, Dacia, 1972, 62 p. Szilágysági magyar népművészet. Bukarest, Kriterion, 1974, 229 p. (Szentimrei Judittal és Nagy Jenővel) Tájak, falvak, hagyományok. Bukarest, Kriterion, 1976, 385 p. Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet. Bukarest, Kriterion, 1978, 316 p. (Szentimrei Judittal és Nagy Jenővel) Eszköz, munka, néphagyomány: Dolgozatok a munka néprajza köréből. Bukarest, Kriterion, 1979, 524 p. Moldvai csángó népművészet. Bukarest, Kriterion, 1981, 469 p. (Szentimrei Judittal és Nagy Jenővel) Erdély népi építészete.
1 oldal 1-58 találat, összesen 58.
Károly) a budai vár díszítésére kapott megbízást. 1917-18-ban állami ösztöndíjasként Sztanbulban tanulmányúton volt. 1918-ban az Iparművészeti Főiskola tanárának nevezték ki, de nem foglalta el katedráját, erről így vall: ".. a döntés nehéz volt,... hiszem, hogy Erdélyben nagyobb szükség lesz rám mint Budapesten.... és itthon maradtam". 1919 után alkalmi munkákból élt, műszaki rajzoló, nyomda-grafikus, illusztrátor, újságíró, plakátrajzoló, valamint tervezett: ex-libriseket, bútorokat, emléktáblákat, síremlékeket. 1921-ben egyik alapítója az Erdélyi -, későbbi nevén Magyar Néppártnak. 1922-ben a Vasárnap c. Kós károly movie . képes politikai újságot szerkesztette. 1924-ben több barátjával együtt létrehozta az Erdélyi Szépmíves Céhet, egy független könyvkiadót, amelyet igazgatott. 1931-től szerkesztője az Erdélyi Helikonnak, valamint igazgatta a Barabás Miklós Céhet - a romániai magyar képzőművészek szabad érdekvédelmi szervezetét (1944-ig). Részben a magyar kisebbségpolitika, részben demokrata szellemisége miatt, részben az erdélyi nép elszegényedése miatt nem kapott komoly építészeti megbízásokat, csak kisebb, szerényebb munkákat.
Teljes cikk... Tájékoztató kampány a járadékszolgáltatásokról 14 éve A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tájékoztató akciót indított a járadékszolgáltatások megismertetésére, ennek keretében "Fókuszban a nyugdíj- és életjáradék" címmel külön menüpontot nyitott honlapján, ahol közérthető tájékoztató anyagokat helyezett el - jelentette be Erdős Mihály főigazgató-helyettes a PSZÁF szerdai sajtótájékoztatóján. Teljes cikk... Csak 85 éves kor után folyósítanák a nyugdíjat 14 éve Hosszútávon is fenntartható nyugdíjrendszer nélkül összeomlik a magyar gazdaság, ezért különféle javaslatokkal állnak elő a szakemberek. Az egyik például azt javasolja, hogy csak 85 éves kor után fizessen az állam életjáradékot, míg egy másik az alap-, illetve a munkanyugdíj bevezetésével oldaná meg a problémát - írja a Népszava. Életjáradék a romániai sportolóknak: mennyi is az annyi?. Teljes cikk...
A munkaerő-kölcsönzés szimpatikussá tételéért indul kampány 9 éve "Van munkám" címmel a munkaerő-kölcsönzés, mint foglalkoztatási forma széles körben ismertté és szimpatikusabbá tételéért indít kampányt a magyar munkaerő-kölcsönzési piac egyik magyar tulajdonban lévő szereplője, a Work Force Kft. A program első lépéseként a cég vezetése az olimpiai bajnok kajakos lányokkal meghosszabbította szponzori szerződését. Teljes cikk... Mi lesz az olimpikonokkal a versenyek után? 10 éve Az olimpiához közeledve ritkán esik szó azokról a sportolókról, akik abbahagyják a karrierjüket. Ez nem könnyű helyzet, hiszen nemcsak egy életmódtól, hanem a sportolói identitástól is búcsúzniuk kell. Mennyi az olimpiadi életjáradék 1. Vannak, akik sodródnak, elkeserednek, de több pozitív példa is akad. Szerencsére ma már egyre több élsportoló kap segítséget, hogy simán menjen a váltás a sportból a civil életbe. Teljes cikk...
2017. február 17., péntek, 00:52 A visszavonult élsportolók közül néhány evezős, kajak-kenus, tornász és atléta, vagyis a sikersportágak képviselői kapják a legnagyobb életjáradékot. A román állam a nemzetközi eseményeken elért rendkívüli teljesítményekért összesen 501 sportcsillagot honorál havonta – 2671 és 12720 lej közötti összegekkel. A top 30-as listára felkerült a tornász Szabó Kati is. Ennyit ér a téli olimpiai arany: mutatjuk, hol mennyit zsebelnek be az első helyezettek - Blikk. Az életjáradékra jogosult sportolók legfrissebb listáján nem csak veteránokat találunk. A pekingi és londoni olimpián két-két érmet szerző Sandra Izbașa például a 2013-as antwerpeni világbajnokságon versenyzett utoljára, ezt követően bejelentette visszavonulását. A mindössze 26 éves tornászkiválóság most a lehető legmagasabb életjáradékot kapja, az állami juttatás ráadásul adómentes. Eredetileg a támogatást amolyan szociális segélyként vezették be, miután néhány volt sportoló a kilencvenes évek végére teljesen elszegényedett. A toplistán egyébként az evezősök és a kajak-kenusok vannak túlsúlyban, de a tornászok is szép számban képviseltetik magukat.
2018. feb 12. 17:51 Redmond Gerard aranya 9, 5 millió forintot ér Amerikában /Fotó: MTI Pjongcsang — Ahány ország, annyi fizetési szokás, ez jellemző a téli olimpia prémiumaival kapcsolatban. Címkek - olimpikon - HR Portál. Van, ahol több tízmillió forintnak megfelelő összeget zsebelhet be, aki aranyérmet szerez a Dél-Koreában zajló ötkarikás játékokon, sőt néhol még luxusautót is adnak a bajnokoknak. Olaszországban a legbőkezűbbek az első helyezettekkel, hiszen rögtön 46, 8 millió forintnyi jutalom jár, valamint a következő négyéves olimpiai ciklusban összesen 37, 4 milliós ösztöndíj. Lettországban sem spórolnak, 43, 7 millió forintnyi a prémium, Bulgáriában 39, 6 millió, Litvániában pedig 36 millió. Lim megússza a sorkatonai szolgálatot /Fotó: MTI Czeglédi Zsolt Magyarország az élmezőnyben van, az aranyéremért 35 millió forint jár, és 35 éves kortól minimum havi 237 700 Ft-os életjáradék. Ráadásul a pontszerzők is jól keresnek, hiszen a rövid pályás gyorskorcsolyázók között 1500 méteren ötödik helyen végzett Liu Shaolin Sándor (22) 10 millióra számíthat.
A többszörösen díjazott sportolók esetében a további dobogós helyezéseknél az átlagfizetés felével kalkulálnak az illetékesek. Így eshet meg az, hogy egy-egy exsportoló havi juttatása között akár 10 ezer lejes különbség is lehet a pályafutásuk során szerzett érmek számának függvényében. A törvény felső határt is szab a járadéknak, ez nem haladhatja meg az átlagkereset ötszörösét. Magyarország is hálás a sportolóinak Összehasonlításképpen: Magyarországon olimpiai járadékot igényelhetnek a nyári vagy téli játékokon, illetve a FIDE által szervezett sakkolimpián, valamint a paralimpián vagy siketlimpián első, második, vagy harmadik helyezést elért, a 35. életévüket betöltött sportolók. Mennyi az olimpiadi életjáradék . Akárcsak a román állam, a magyar is támogatja az edzőket (Romániában az ifjúsági és sportminisztérium egységesen 2700 lejt ad havonta érdemfizetés címen különböző sportembereknek, edzőknek, akik az ország hírnevét öregbítették), a 2004-es sportról szóló magyar törvény ugyanakkor az elhunyt sportolók özvegyeiről is gondoskodik.