Szülők bálja a Kanizsaiban Részletek Közzétéve: 2013. április 08. hétfő, 09:30 Írta: Nehrné Antal Erika A Kanizsai Dorottya Általános Iskola Szülői Munkaközössége tisztelettel meghív minden érdeklődőt SZÜLŐK BÁLJÁRA (a batyus bálok hagyományaihoz híven) Ideje: 2013. április 13. – szombat – 20. 00 óra Bővebben... Pályázati felhívás - Kanizsai büfé Közzétéve: 2012. december 04. kedd, 10:41 Írta: Administrator A Siklós Város Önkormányzata fenntartásában működő Siklósi Gimnázium, Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda, Bölcsőde és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (továbbiakban SKI) nyilvános liciteljárás keretében bérbeadásra meghirdeti a kezelésében lévő alábbi ingatlanrészt a következő feltételekkel. Tanévnyitó ünnepély Közzétéve: 2012. Táncsics mihály gimnázium siklos. augusztus 22. szerda, 20:55 Az SKI Kanizsai Dorottya Általános Iskola értesíti a szülőket és a tanulókat, hogy tanévnyitó ünnepélye 2012. szeptember 2-án ( vasárnap) 17. 00 órakor lesz. Területi Matematika Verseny Közzétéve: 2011. november 13. vasárnap, 07:26 A siklósi SKI Kanizsai Dorottya Általános Iskola november 28-án 14 órai kezdettel rendezi meg területi matematika versenyét az 5-8. évfolyamnak.
E szellemi erőpróbára osztályonként 2 fővel lehet nevezni. Nevezési határidő: 2011. november 21. Alapítványi bál Közzétéve: 2011. november 04. péntek, 18:54 A Kanizsai Dorottya Általános Iskola tantestülete és alapítványának kuratóriuma tisztelettel meghív minden érdeklődőt ALAPÍTVÁNYI BÁLJÁRA Ideje: 2011. november 12. 00 óra Bővebben...
Siklós anno... Körkép tanévkezdés előtt – 1988 szeptember: Így kezdtek neki a tanévnek a város iskolái. Negyedére csökkenő költségvetés, elakadt tornacsarnok építés, majdnem összeomló épület, pénznélküliség… Siklós anno... Siklósi végzős tanulók és tanáraik névsora 1988-ból… Katt a címre!
Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia állítólag pont az 1848-as forradalom napján fogant, a keresztapja Arany János volt. Pályafutása 1848. március 15-én ért a csúcsára: a pesti forradalom (ami Petőfi napja is), a márciusi ifjak vezéreként az események egyik főszereplőjévé vált, hogy aztán 1849. július 31-én, mindössze 26 esztendősen életét áldozva teljesítse be sorsát a segesvári csatában.
Emberséges ezredorvosa, Römer doktor részvétet érzett az intelligens ifjú iránt, magától kezdeményezte és kieszközölte elbocsátását. Petőfit így egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozva 1841. január 31-én leszerelték. A január 15-én lefolytatott kórházi vizsgálat után tett jelentés alapján február 23-án a katonai szolgálat alól fölmentették és mint rokkantat többedmagával Sopronba vitték, ahol 28-án obsittal végleg elbocsátották. A korabeli katonai iratokban ez áll: "Elbocsátva felülvizsgálat útján. 1841. február 28-án teljes rokkantként saját kívánságára gyenge testalkata, s hajlama a tüdőbajra és a szíverek tágulása miatt. " Munkácsy Mihály: Petőfi búcsúja a szülői háztól Közkatonai szolgálatát Petőfi Sándor élete egyik jelentős fordulópontjának tartotta. Hetyke obsitoshang, humorral oldott keserűség, az egykori nehézségeket az idő távlatából kifigurázó fölényes önérzet és egészséges életszeretet jellemzi katonaidejéről írt költeményeit. Ez volt Petőfi Sándor utolsó lakhelye | szmo.hu. Verseiből kiolvasható, hogy lelki és fizikai megpróbáltatásai nem kis szerepet játszottak költővé érésében.
1848. március 15-e egyik vezetője, de az elért politikai eredményeket keveselte. Királyellenes verseket írt, népgyűléseket szervezett, szembe került vezető politikusokkal, fokozatosan elvesztette népszerűségét. A szabadságharc idején századosi rangot kapott. dec. 15-én született meg fia, Zoltán. Debrecenben, 1849. januárjában jelentkezett Bem tábornoknál. Bem kedvelte, segédtisztjévé, személyes tolmácsává tette, óvta a csatáktól. Azonban Petőfi a többi felettesével rossz viszonyban volt (Klapkával való összezördülése után ki is lépett a hadseregből). Alig ismert, meglepő történetek Petőfi Sándorról. Nem kapott fizetést, anyagi gondjai voltak. Márciusban apja, májusban anyja hal meg. Csatlakozik Bemhez, de tulajdonképpen civilként vesz részt a segesvári csatában, itt is tűnik el örökre, 1849. 31-én.
A vaseszközöknek a néprajzi elgondolások szerint különleges szerepet tulajdonítottak. Azt feltételezték, hogy ha ilyen vaseszközt, például sarlót helyeznek a halottra, akkor az megakadályozza a halott visszatérését. – Milyen mai szemmel nézve szokatlan hiedelmek kapcsolódtak még a temetkezéshez vagy a halottakhoz? – A 10. századi magyarok hiedelemvilágát nem ismerjük. Petőfi Sándor: KATONAÉLET | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Mindössze annyi áll rendelkezésre, hogy a honfoglalás előtt íródott muszlim források úgy emlékeznek meg a magyarokról, hogy azok "tűzimádók" és "bálványimádók". Mindez jobbára azt jelenthette, hogy nem a "könyv vallásait", azaz a zsidó hitet, kereszténységet vagy iszlámot követik, hanem más idegen vallást. A kutatók feltételezik, hogy ez a hit leginkább a steppei népek úgynevezett tengrizmusával hozható összefüggésbe (lásd a magyar tenger szót). Ez a hit egy Tengri nevű, a korabeli török népekről szóló forrásokban szereplő főisten kultuszát jelentette. A steppei életmód alapján a kutatók jelentős része azt is feltételezi, hogy a sámánokhoz hasonló mediátorok voltak a magyarok között is: a táltosok, akik az égi jeleket közvetítették az emberek felé, gyógyítottak, jósoltak.
A temetkezés jellege biztosan jelentősen különbözött egy mai temetéstől. Elég talán csak arra gondolni, hogy lovat is helyeztek a sírba. Ahogyan fontos volt az is, hogy a halottaik maradványait lehetőség szerint a szállásterületen belül helyezzék örök nyugalomra. – Hogyan kezelték a túlvilág kérdését, miben hittek őseink akkortájt? – Először is érdemes különbséget tenni a transzcendens másvilág és a Szentíráshoz kapcsolódó túlvilág fogalma között. Számos olyan kognitív eleme van az egykori emlékanyagnak, amely minden bizonnyal a hiedelemvilággal hozható kapcsolatba. Az egyik ilyen lehetett a trepanáció, vagy más néven a koponyalékelés. Számos olyan sírt ismerünk, ahol a halott koponyájának tetején egy lyuk tátong. A sírok arról is vallanak, hogy ezek a lyukak nem feltétlenül okoztak halált. A műtéten átesett páciensek akár még évekig éltek nyitott koponyatetővel: a sebük nemcsak gyógyult, hanem megkezdődött a visszacsontosodás is, ami viszonylag hosszabb túlélés esetén következik be. A sebet valószínűleg bőrrel vagy fémlappal lefedték és tisztán tartották.
Kiskőrösön született 1823. jan. 1-én. Apja Petrovics István mészárosmester, anyja a Hrúz Mária. 1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, itt tanult meg magyarul. Jó körülmények között élt, ez lehetővé tette a gondos taníttatást. Összesen 9 iskolában tanult, ez azzal az előnnyel járt, hogy már fiatalon igen gazdag élettapasztalatokkal rendelkezett. 1835-38-ig Aszódon tanult, itt egyike volt a legjobb tanulóknak. 1838-ban a tanév végi záróünnepségen ő mondta a búcsúbeszédet. 1838-ban iratkozott be a selmeci liceumba. Itt a magyar önképzőkör, a Nemes Magyar Társaság tagja lett. Azonban nagyon gyengén tanult. Édesapja 1838-ban anyagilag tönkrement. 1839. februárjában elindult gyalog Pestre és beállt a Nemzeti Színházba kisegítőmunkásnak. szeptember 6-án Sopronban beállt önkéntes katonának a császári hadseregbe. Nem bírta a megpróbáltatásokat, megbetegedett, majd 1841-ben Sopronban elbocsátották. 1841. októberében visszatért Pápára tanulni. Itt kötött szoros barátságot Jókai Mórral. Írói sikerek érték: 1842-ben az Atheneaumban megjelent első verse A borozó.