A titokzatos stylesi eset, Agatha Christie első megjelent műve állítólag egy fogadásnak köszönhetően született, melynek tétje az volt, hogy az olvasó egészen az utolsó oldalakig még csak ne is sejtse, hogy ki lehet a gyilkos. Első méltatóinak egyike szerint az írónő minden bizonnyal megnyerte a fogadást. Az első világháború éveiben írt regényt egy angol kiadó elutasította, ezért New Yorkban jelent meg 1920-ban, éppen száz éve.
Időközben kirobbant az első világháború, az újdonsült férjet a frontra vezényelték, Agatha pedig – mint nővér – a torquayi kórházba került – olvasható a Rubikon cikkében. A fiatalasszonyt aztán idővel egy laboratóriumban alkalmazták, ahol – a nap mint nap látott gyógyszerek és mérgek nyomán – fantáziájában megszületett egy furfangos gyilkosság története, amelyben a rejtélyt egy kopaszodó, finomkodó, modoros, bajszos úriember oldotta meg; ő volt Hercule Poirot, akit az írónő még 1920 során rajzolt meg. A történet szerencsére nem csak múló gondolat maradt, a fiatalasszony ugyanis 1920-ban rászánta magát az írásra, és papírra vetette A titokzatos stylesi eset című bűnügyi regényt. A regényben a hadikórházban gyógyszerészasszisztensként szerzett tapasztalatának köszönhetően a mérgek elkészítését sikerült olyan jól leírnia, hogy egy gyógyszerészeti újság is kitüntette – olvasható a Fidelo cikkében. Az első könyv – a későbbiekhez képest – még szerény sikert aratott, mindenesetre ennek megírása után az írónő szinte ontotta magából a hasonló történeteket, amelyek közül az első öt terjesztési jogát egy szemfüles kiadó regényenként mindössze 25 fontért szerezte meg.
Agatha Christie hamarosan felépült, és újra felvette az írói tollat, ám soha többé nem beszélt az 1926. december 3-14-e közötti napokról. Többé nem tűrte férje kicsapongásait, elvált tőle, majd később hozzáment Sir Max Mallowan régészhez.
"Kondizás közben kezdtem el nézni ma, és még csak a felét láttam, de ez őrült cucc. Most komolyan, megrendezni egy halálesetet Crohn-betegséggel? Nem kell orvosnak lenni ahhoz, hogy tudjuk, az nagyon ritkán számít halálosnak. " Olyan néző is akadt, aki egyenesen azt mondta, hogy "érdemes lenne a sírt is kiásni". Egy felhasználó elmondta, az eset idején volt regisztrációja a tőzsdén, de nem sokkal előtte gyanakodni kezdett, és kivont onnan mindent. "Sok kriptót tartottam azon a tőzsdén. Egy nap viszont nagyon fura dolgokat kezdtem tapasztalni, a kereskedés nem úgy ment, ahogy szokott. Dolgoztam már korábban ilyen rendszerekkel, és tudtam, hogy egy tőzsdének nem így kell működnie. Akkor és ott kiutaltam minden pénzem onnan. " A dokumentumfilmet a laikusok számára is élvezhetőre készítették, nem kell érteni a kriptóhoz, hogy az ember tudja, miről van szó. Új magyar kriptovaluta a piacon. Ennek ellenére rengeteg felhasználó és közösségi tag, köztük olyanok is, akik pénzt vesztettek az eset során, úgy vélik, a készítők jó munkát végeztek, a film jól össze lett rakva.
A Pesti Napló a mozikban cukrot, kávéházakban kenyeret áruló ifjúról emlékezett meg, Látó Anna Brassói Lapok ban megjelent írásában a hajósinas és a világjáró elevenedett meg egy mondat erejéig, csakúgy, mint a rikkancsként Bécsben, míg éhesen csatangolóként (a Pesti Napló megfogalmazásában "éhezett a Széppel") Párizsban töltött napjai. A megemlékezés egyik kulcsmozzanata Ignotus Hugónak, a Szép Szó 1938-as 6. kötetében megjelent A József Attila verse című búcsúzója. Ignotus szerepe megkerülhetetlen, mert a költőt sokan – természetesen Juhász Gyula mellett – az ő felfedezettjének tartják: "József Attiláról, gondolom, egyik első voltam, aki írt – érdemem nincs benne, mert figyelmeztettek az akkor húsz egynéhány esztendős poétának egy versére (» Nincsen apám, se anyám «), min a vaknak is meg kellett látnia s a süketnek is ki kellett belőle hallania, hogy itt költő, versköltő, igazi költő jelentkezik. " Az elmaradt gyermekkor és a csavargó toposzát itt váltja fel az első nagy kérdés: hogyan válhatott József Attila költővé?
2022. feb 21. 14:38 Jakab Péter a Parlamentben / Fotó: Youtube Jakab Péter vehemens beszédben rohant neki a kormánynak, sőt, azt is mondta, hogy szerinte április 3-a után, ha a kormány nyer, akkor bevezetik a kötelező oltást, mert az nagy üzlet. Mint írtuk, zajlik a választások előtti utolsó parlamenti ülésszak első napja, amely ellenzéki felszólalásokkal indult, köztük olyasmivel, hogy "Orbán Viktor döglött disznókkal játszik katonásdit. " ( A részleteket itt találja. ) De kétségtelen, hogy a populista retorikát legjobban alkalmazó Jakab Péter volt az, akinek a napirend előttijét a legtöbben várták. Nem is okozott csalódást híveinek, tele torokból szidta a kormányt: - Az elején tisztázzunk valamit: Az oltást kötelezővé tenni nem lehet, miért tették mégis kötelezővé több ágazatban? Akit nem sikerült elüldözni az alacsony bérekkel, azt elüldözik ezzel, tűzoltók, rendőrök, ápolók, ha ezek az emberek elhagyják a pályát, ennek az országnak vége. A háromszáz forintos vizitdíjjal baj volt, a húszezres teszt az rendben van?
A rabszolgatörvény elleni demonstrációk január elején folytatódnak, a szakszervezetek országos sztrájkra készülnek. Jakab Péterrel készült interjúnkat itt olvashatják. A VILÁG FOLYAMATOSAN VÁLTOZIK, NE MARADJ LE SEMMIRŐL! Kövess minket Instagram oldalunkon!
Jakab Péternek hívnak, a Történelemtudományi Doktori Iskola doktoranduszaként szűkebb kutatási területem a 14-16. századi Itália, amelyből több történeti-művészettörténeti témájú publikációm jelent meg. Főállású gyakorlóiskolai tanárként, illetve az Oktatáskutató és Fejlesztő intézet munkatársaként dolgozom. Az ELTE Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszékén 2011 óta tartok rendszeresen szemináriumokat. Jakab Péter kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián: Reneszánsz pápák A 15. századi Itáliában az Avignonból hazatérő pápaság kihívások sora előtt találta magát. A koncilianizmus eszméjével való folyamatos harc mellett az egyházfőknek újra kellett strukturálni a Patrimonium Petri államszervezetét, hierarchiáját, mindennapjait. Ebben az értelemben lehet a pápai állam "reneszánszáról" beszélni, amely kül-, és belpolitikai súrlódásokkal ment végbe a 15. században. Mindeközben kiépült a reneszánsz Róma és a pápák mecenatúrája egyszerre szolgálta az all'antica hagyományok felélesztését és a hatalmi reprezentációt.
A még jelenleg is zajló országgyűlési választásokon az érintett körzetben Lukács László György ellenzéki és F. Kovács Sándor kormánypárti jelölt mérkőzik meg egymással az egyéni mandátumért. A VILÁG FOLYAMATOSAN VÁLTOZIK, NE MARADJ LE SEMMIRŐL! Kövess minket Instagram oldalunkon!