A váci kórház főigazgató tisztségére egyetlen jelölt volt, Kázmér Tibor kinevezését a város képviselő-testülete a január 10-i titkos szavazáson nagy többséggel (13 igen vokssal, 1 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett) támogatta, míg a gazdasági vezetői poszt esetében a hat pályázó közül Zábó Edina nyert. Két új vezető is munkába áll kedden, február elsején a Váci Jávorszky Ödön Kórházban: a főigazgatói teendőket pályázat alapján Kázmér Tibor, a gazdasági igazgatói feladatokat pedig Zábó Edina láthatja el - tudta meg az MTI hétfőn önkormányzati forrásból. Fejbe rúgta az ápolónőt, letöltendőt kapott | Alfahír. Mindkét új vezető megbízatása öt évre szól. A váci kórház új főigazgatója 1998-ig a fővárosi János kórházban dolgozott, miközben két cikluson át a XV. kerületben önkormányzati képviselő is volt. Később helyettes államtitkárként az Egészségügyi Minisztériumban tevékenykedett, majd - 2001-től - az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet főigazgatója volt. 2005-ben a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórházának élére nevezték ki, s - az önkormányzati biztossal együttműködve - sikeresen stabilizálta az egymilliárdos adósságállománnyal átvett intézményt.
A tisztifőorvos asszony az intézkedés szervezési részét pedig elegánsan rátolta az alapfunkcióit jelenleg ellátni sem tudó mentőszolgálatra. Ráadásul, amennyiben a nógrádi krízis miatt az intenzív ellátást igénylő betegeket másik, távolabbi intézményekbe kell szállítani, ahhoz plusz mentőkapacitásra is szükség lesz. Váci kórház sürgősségi ellátás. Ezt pedig a mentőszolgálat nem lesz képes biztosítani, hiszen a szervezési és vezetési gondokkal küszködő mentőszolgálat már most is alig-alig képes Budapest ellátására, vidéki mentőegységeket rendel a fővárosba rendszeresen, már régen mozgósította a tartalék tartalékát is. Azaz a nógrádi betegnek várnia kell majd, ha tud. Tehát a nógrádiak jobban teszik, ha nem mostanában lesznek nagyon rosszul, aki pedig arra jár, vezessen nagyon óvatosan.
A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, valamint könnyű testi sértés miatt elítélt vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.
Három fiúgyermeke született, akik örökölték a szerencsés génállományt, így rendkívül magas kort értek meg. Az 1950-es évek államosítása után 1986-ban az ország első kastélyszállójaként nyílt meg. A rendszerváltás után magántulajdonba került. A kastély mögött hat hektáros park terül el. Maga az épület 2610 négyzetméteres, 13 hálószobával, fürdőszobákkal, fogadóterekkel, szalonokkal, aranyozott kristálycsillárokkal, kézzel festett freskókkal, borospincével és antik ólomüveg ablakokkal – amin a családi címer látható – rendelkezik. Prónay kastély acta.asso.fr. A szomszédos Acsán áll a barokk stílusú Prónay kastély, mely jelenleg nem látogatható. A hely egyéb nevezetességei közé tartozik az evangélikus templom, ahol a Prónay család számos tagja nyugszik. Egyéb látnivalók a településen: világháborús-, 56-os- és az innen a GULAG-ra elhurcoltaknak állított emlékmű, valamint a pincesor. Szerk. : Ildikó
Gábor a régi kastélyban egy 15 000 kötetes könyvtár alapját vetette meg. Prónay Dezső később a tekintélyes könyvtár mellett családi levéltárat is létesített, és egyéb gyűjteményeket is létrehozott ( Báthory István és Bethlen Gábor kardjait, Apafy Mihály fejedelem ostábláját is őrizte). A másik kastélyt, báró Prónay Sylvester Gábor részben átalakíttatta és itt helyezte el 4000 kötetes könyvtárát, melyben közel 100 régi, 1710 előtti ritka magyar nyomtatványt is őrzött. Program - Kulturális Örökség Napjai 2013 - Prónay-kastély, Acsa - Museum.hu. 1910 -ben 1168 lakosából 929 magyar, 239 szlovák volt, közülük 237 római katolikus, 888 evangélikus és 27 izraelita. A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váci járásához tartozott. Nevezetességei A Prónay-kastély ebédlője (1910) Barokk Prónay-kastély, amely 1735-40 körül épült Giovanni Battista Carlone tervei szerint (a 2019-es állapot szerint nem látogatható) Újlaki kastély (Acsújlak) A településtől északra Csővár romjai Római katolikus templom ( 1747) Falumúzeum forrás: wikipédia Acsa Fekvése Programok itt 2021.
A birtokot, amelyen a kastély áll, egykor Sápi majornak nevezték. 1905-ben tett szert rá Prónay Dezső, az evangélikus egyház akkori egyetemes felügyelője, és hamarosan nagy építkezésbe kezdett a területen. Lányának, Iphigéniának emeltette a "szerény" hajlékot, acsai birtokukat ugyanis nem örökölhette volna. (Az hitbizománnyá alakult, így tehát csak fiú leszármazott juthatott hozzá. ) Az acsaújlaki kastély 1907-től 1910-ig épült, a báró kívánsága szerint a környékbeli lehetőségek kihasználásával, azaz Csőváron kitermelt mészkőből és romhányi kőből, a téglákat pedig helyi cigányok verték és égették. A parkot a kastély megépülte után alakították ki, rengeteg növényt a báró felvidéki birtokairól telepítettek át ide. Acsa prónay kastély. Iphigénia és újdonsült férje – Patay Tibor vármegyei főispán – végül nászajándékba kapták a birtokot. A területen agrárgazdálkodást folytattak, tehenészetükkel később több díjat, oklevelet bezsebeltek. Iphigénia 92 esztendőt élt, most az acsai evangélikus templom kriptájában nyugszik.