Irinyi János Életrajzi adatok Született 1817. május 18. Albis, Habsburg Birodalom Elhunyt 1895. december 17. (78 évesen) Vértes (ma Létavértes része), Osztrák–Magyar Monarchia Ismeretes mint vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója Nemzetiség magyar Házastárs micskei és nagyváradi Baranyi Hermina ( 1826 – 1888) Szülei Irinyi János Iskolái Bécsi Műszaki Egyetem Pályafutása Szakterület Vegyészet Jelentős munkái robbanásmentes gyufa A Wikimédia Commons tartalmaz Irinyi János témájú médiaállományokat. Irinyi Irinyi János ( Albis, 1817. Magyar feltalálók: Irinyi János és a gyufa - Kárpátalja.ma. [1] – Vértes, 1895. ) [2] magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, Irinyi József bátyja. Élete [ szerkesztés] A református, nemesi származású Irinyi család sarja. 1817-ben született Partiumban, a Bihar megyei Albison, irinyi Irinyi János mezőgazdász, földbirtokos, és Janovits Roxanda (másként: Jánossy Róza) gyermekeként. Többek között Debrecenben is tanult, de kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Egyik professzorának ( Meissner Pálnak, Bécsi Politechnikum) sikertelen előadás kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára 1836-ban, még a vörös foszfor felfedezése előtt.
Nem nevezhetjük biztonságos eszköznek, a korabeli feltalálók is a kénsav kiiktatásán dolgoztak. A század első felében megszületett a dörzsgyufa. Ennek fejét egy olyan elegy alkotta, ami érdes felülethez dörzsölve egy heves robbanás kíséretében meggyulladt. Jutott a forró anyagból mindenhova, számtalan baleset történt, ráadásul elviselhetetlen szag kísérte, több városban be is tiltották árusítását. Jubileumi megemlékezés az Irinyi-laktanyában. Adott volt tehát a feladat, amit Irinyi János oldott meg diák korában. "Ebből áll a találmány" Nemesi családban született Erdélyben 1817. május 17-én. A bécsi Politechnikumban tanult kémiát, és itt, az egyik előadáson jött a korszakalkotó felszerelés. Történt ugyanis, hogy egyik professzora, Meissner Pál egy kísérletet mutatott be a hallgatóknak. Meissner többek között az ólom hiperoxidjáról tartott fölolvasást s a barna port kénvirággal dörzsölgette üveg-mozsárban, ígérvén a figyelmes hallgatóságnak, hogy a kén meg fog gyulni. Mikor ez nem történt, nekem hamar eszembe jutott, hogy ha kén helyett foszfort vett volna, ez már régen égne.
Meissner Pál ólom-peroxid és kén keverékét próbálta lángra gyújtani dörzsöléssel sikertelenül. " Ha kén helyett foszfort vett volna, az már régen égne... "- írta le Irinyi visszaemlékezésében akkori gondolatait. [3] Találmányát eladta egy Rómer István nevű gyufagyárosnak, a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra, s ebből fedezte későbbi berlini egyetemi, majd hoffenheimi gazdasági akadémiai tanulmányait. Berlinben, 1838 -ban (21 évesen) könyvet írt a kémia elméletéről, amelyben különösen a savakkal foglalkozott. Értekezett a szikes talajok javításáról is. A magyar szódás szikesek gipsszel történő javítását először Irinyi javasolta. A gyufát Irinyi János fedezte fel? – Tényleg!. Ugyancsak ő alapította az első magyar gyufagyárat (gyújtófák gyára) 1839 -ben Pesten. Irinyi egyike volt a legtehetségesebb magyar kémikusoknak. Tökéletesen elsajátította az A. L. Lavoisier szellemében fejlődő új kémiát. Nagy bátorság kellett ehhez, mert a bécsi és a budapesti tudós világ is el volt telve Winterl Jakab nagyszerűségétől, aki Lavoisier kísérleteinek meddőségét és elméleteinek tarthatatlanságát hirdette.
Az így megszilárdult anyagból jött létre a gyufa feje. Első Pesti Gyújtófák Gyára Később mezőgazdaságtant hallgatott és Németországban elvégezte a hohenheimi Mezőgazdasági Főiskolát. Berlinben, 1838-ban (21 évesen) könyvet írt a kémia elméletéről, amelyben különösen a savakkal foglalkozott. Értekezett a szikes talajok javításáról is. A magyar szódás szikesek gipsszel történő javítását először Irinyi javasolta. Hazatérve az egyetemről 1840-ben létrehozta saját gyárát "Első Pesti Gyújtófák Gyára" néven, mely a város több pontján működött. A gyufagyáros Irinyi egyike volt a legtehetségesebb magyar kémikusoknak. Tökéletesen elsajátította az A. L. Lavoisier szellemében fejlődő új kémiát. Nagy bátorság kellett ehhez, mert a bécsi és a budapesti tudós világ is el volt telve Winterl Jakab nagyszerűségétől, aki Lavoisier kísérleteinek meddőségét és elméleteinek tarthatatlanságát hirdette. És Winterlnek sok követője, tanítványa volt. Mindebben az a tragikomikus, hogy Irinyi Winterl halála után nyolc évvel született, és Winterl tekintélye az általa alapított józsefvárosi botanikus kerten és Tessedik Sámuel barátságán nyugodott, tehát távolról sem kémiai természetű alapokon.
A találmány lényege, hogy a veszélyes sárga foszfor helyett vörös foszfort alkalmazott, és nem a gyufa fején, hanem a gyufásdoboz oldalán. A gyufa feje káliumklorátból, kénvirágból (kénporból) és arabgumiból (vagyis akácfa mézgájából) állt, mely egyrészt nem mérgező, másrészt nem gyulladt meg bármilyen felületen, csakis azon, melyet a doboz oldalán képeztek ki. Ezt a szabadalmat felhasználva és tökéletesítve kezdték meg 1845-ben Jönköpingben a Lundström-testvérek annak a tárgynak a gyártását, amit ma gyufának hívunk. Győzelme, ahogy a fentiekből következik, túl lassú volt, évtizedek kellettek még, míg a különféle mérgező és veszélyesen gyúlékony változatokat világszerte kiszorította. Chaplin 1940-ben készült Diktátor c. filmjében, a két "világégető piromániás", Hitler és Mussolini versengését parodizáló jelentben, egyikük a gyufát a másik szobrán gyújtja meg – az eszköz ezek szerint még használatos volt. A biztonsági gyufa Herbert Spencer filozófus szerint az emberiség legnagyobb 19. századi jótéteménye, ami igazolhatatlan, de jellemző, hogy bárhol jelent meg az európai ember, ezt követően a gyufa volt az első, amit átvettek tőle.
Moldenhauer foszforos gyufákat gyártott. 1835-ben Trevany az oxigént adó káliumchlorátot részben ólomperoxiddal meg barnakővel, 1837-ben Preshel barna ólomperoxiddal, Böttger ólomperoxiddal meg salétrommal kezdette helyettesíteni. Ezek után az újítások után rohamos fejlődésnek indult a gyufaipar; nagy gyufagyárakat építettek Darmstadtban, Bécsben, Svédországban, de történetükben egyetlen szó sem fordul elő arról, hogy a siker előidézésében az Irinyi-féle találmánynak is volt valamelyes szerepe. A rendelkezésemre álló adatokból nem következtethetem, hogy a foszforos gyufát Irinyi találta fel: de azt állíthatom, hogy gyártását Magyarországon először ő kísérelte meg, még pedig olyan eljárás szerint, amelyet önállóan, mindenkitől függetlenül ő állapított meg. Dr. Ilosvay Lajos
A fürdőzésen, csúszdázáson kívül az apróságok szórakozásáról játszótér gondoskodik. Az aktív pihenést kedvelők, a mozgás szerelmesei pedig egy fokozatosan mélyülő hideg vizes strandmedencében hódolhatnak a strandolás, fürdőzés szenvedélyének. Kerekestelepi Fürdő , Debrecen - Helyszín, megközelíthetőség, Belépő / Jegyárak, Nyitvatartás. A strand területe a napfürdőzésen túl, számtalan sportolási lehetőség nyújt a mozgalmas nyaralást kedvelők részére. A Kerekestelepi Fürdővel összeköttetésben álló, a strand területén elhelyezkedő Lyra Beach Camping 250 vendég befogadásra alkalmas.
A honlapon olcsó szállásfoglalási lehetoséget biztosítunk az alábbi térségekben található településeken: Észak-Magyarország, Közép Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld: Gyula, Dunántúl: Hajdúszoboszló
Az 50 m2-es nagyságú, egymástól sövénnyel elválasztott parcellákon a 16A-os áramcsatlakozó mellett víz, a klubhelyiségben internet használat, csocsó, tv a kempingezők rendelkezésére áll. Férõhelyek: összesen 76 férőhely.