A lakás ideális páratartalom problémáinak megoldása érdekében szükség lehet kiegészítő berendezésekre, például egy teljes otthoni szellőztető rendszerre vagy egy párásító készülékre. A megfelelő, ideális páratartalom a lakásban 40-60% között van. Egészségügyi és jóléti okokból ez az érték mondható egészségesnek amely kellemes közérzetet biztosít. A babaszobába 40-50%-os egészséges páratartalom ajánlott. A csecsemő szobájának páratartalmát 40 és 50% között ajánlott tartani. Számos bébi szoba nyáron túl magas páratartalmú, ami piszkos szagokat és penészproblémákat okozhat, ösztönözve az atkák és más káros rovarok terjedését. Ezzel szemben a téli levegő, gyakran túl száraz, orrvérzéshez, torokfájáshoz, bőr kiszáradásához, légzési problémákhoz és kellemetlen érzéshez vezethet a baba számára, ezért is fontos a párásítás a gyerekszobában. Optimális hőmérséklet, páratartalom a lakásban. A hálószoba ideális páratartalma 30-50% között legyen. Javíthatja az alvás minőségét, ha szabályozzuk a hálószoba páratartalmát. A levegő relatív páratartalma befolyásolhatja a kényelmet elalvás előtt.
A fűtés csökkentheti a lakás páratartalmát, és ez betegségekhez vezethet. De milyen a megfelelő páratartalom? A fűtési szezonban csökken a lakás levegőjének páratartalma, ez elsősorban a központi fűtéses lakásoknál fordulhat elő. Minél nagyobb a kinti és a benti levegő közötti hőmérséklet-különbség, annál szárazabb lehet a levegő a szobában. Megkérdeztük Dr. Kaszó Beáta, allergológust, gyermek-tüdőgyógyászt, hogy milyen a megfelelő páratartalom a lakásban, és hogyan érhetjük azt el. Télen különösen fontos figyelni rá A páratartalom a hűvösebb hónapokban akár 20 százalékra is visszaeshet, ami a bőr, a szem, a nyálkahártyák kiszáradásához vezethet. Egészséges emberben a nedves, csillószőrrel fedett légúti nyálkahártyán megtapadó kórokozókat az állandó ritmusos mozgású csillószőrök eltávolítják a szervezetből. Milyen az ideális páratartalom a lakásban? - HáziPatika. Ezt a védelmi funkciót a száraz levegő hátrányosan befolyásolhatja, könnyebben kialakulnak a légúti fertőzések, száraz köhögés, orrvérzés jelentkezhet. Az ideális páratartalom télen különösen fontos Az ideális páratartalom egy helyiségben 40-60 százalék közötti, de igazán kellemesen 50 százalékos páratartalom mellett érzi jól magát az ember.
A vírusok között is számos olyan faj létezik, amely fertőzőképesebb alacsony nedvességtartalmú levegőben. Mivel egyes kórokozók aktívabbak, a szervezetünk viszont nem tud úgy védekezni száraz levegőben, párásítanunk kell. Tegyünk párásítót a hálószobába! Mivel a hálószoba levegőjét lélegezzük leghosszabb ideig egyhuzamban, itt mindenképp érdemes párásítanunk. Ez a gyerekszobára is vonatkozik, hogy a kisebbek egészségét is megóvjuk. Így hat az egészségünkre, ha a lakásban szárítjuk a ruhát - Patika Magazin Online. Webáruházunkban elérhető az otthoni használatra méretezett Trotec B5E párásító készülék. Ez a berendezés akár tizenhárom órán keresztül is képes megfelelő szinten tartani az otthonunk páratartalmát. Ultrahangos technológiával porlaszt, 360 fokos sugarú körben, és egyszerű csapvízzel is használható. Ráadásul nem csak párásít, hanem ionizálja is a levegőt. Ezáltal a légtérben terjedő vírusok, baktériumok, gombaspórák elpusztulnak, így otthonunk levegője egészségesebb lesz. Mivel modern LED kijelzővel rendelkezik a párásító, így mindig láthatjuk, mennyi az aktuális páratartalom.
A fa természetes eredetű, bonyolult kémiai felépítésű anyag. Finom, rostos szerkezete miatt mindig tartalmaz vizet és a környezeti páratartalom változásának hatására képes nedvességet felvenni, illetve leadni. A sok összetevő között is az első helyen a cellulóz áll. Ennek aránya irodalmi adatok szerint 40 – 50%. Elsősorban ez a rostos szerkezetű anyag játssza a legfontosabb szerepet a vízforgalomban. A természetes eredetű, rostos anyagok, mint a fa vagy a textil, a levegő nedvességtartalmának változása hatására reagálnak. Az ásványi eredetű építőanyagok, a beton és a tégla is hasonlóan viselkednek, de rostos anyagok esetében ez méretváltozással is járhat, különösen faanyagok esetén. A gyakorlatban fontos tudni, hogyan változik a fa nedvessége a levegő relatív páratartalmának és hőmérsékletének változásával. Nagy jelentősége van a nedvességegyensúlynak, mert ez mutatja meg, hogy milyen nedvességet fog a fa felvenni a felhasználási körülményektől függően. Az említett fizikai törvényektől nem tudjuk magunkat függetleníteni.
Az alacsony páratartalom leginkább a nyálkahártyáinkat irritálja. A torkunk kapar, állandó köhögési inger kínoz minket. Folyik az orrunk, viszket a szemünk, tüsszöghetünk. Emellett a bőrünket is megviseli a túl száraz levegő, állandósulhat a bőrviszketés vagy a bőr vízhiánya. Leginkább a gyermekekre lehet veszélyes az alacsony páratartalom. Az ő légutaik ugyanis túl kicsik, így nehezebben birkóznak meg a nyálkahártyát érintő tünetekkel. A száraz levegő további veszélyei A nyálkahártyák kiszáradása azt eredményezi, hogy a szervezetünk védekezőképessége csökken. Ugyanis az orr- és a szájnyálkahártya a testünk első védvonala. Az általuk termelt nyál és orrváladék segít a kórokozók eltávolításában. Azonban ezek a szárazság miatt nem tudnak megfelelően termelődni. Ami azért is hátrány, mert az alacsony páratartalmú levegőben számos baktérium kiválóan képes terjedni. A tüdőgyulladást okozó baktériumok kifejezetten életképesebbek a 40% alatti páratartalomban, csakúgy, mint néhány Streptococcus törzs.
Azt viszont már kevesen tudják, hogy a túl magas, 60 százalék feletti páratartalom is ártalmas lehet, amelyet a legtöbb esetben a szobában száradó ruhák okoznak. Egy nagy adag vizes ruha körülbelül két liter vizet tartalmaz, ami száradáskor a levegőbe kerül, így akár 30 százalékkal is megemelkedhet a helyiség páratartalma. Ráadásul a levegőbe került víz nem tiszta, hiszen mosószer- és öblítőszer-maradványokat tartalmaz" – mondta dr. Madarasi Anna, a Budai Egészségközpont csecsemő és gyermek tüdőgyógyász, allergológus, klinikai immunológus szakorvosa. Elszaporodó poratkák és penészgombák A nedves levegő leginkább azért ártalmas, mert kedvező környezetet biztosít a szabad szemmel láthatatlan, de szinte mindenütt előforduló poratkák számára, amelyek ürüléke az arra allergiás betegekben szénanáthás, asztmás és allergiás bőrtüneteket válthat ki. Másrészt a penészgombák elszaporodását is segíti, amit az is előidézhet, ha légúti betegségek idején párásítógéppel nedvesítjük a levegőt. Ilyen esetben ezért célszerű inkább inhalátort használni, amellyel közvetlenül a légutakba juttathatjuk a porlasztott oldatot.
Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos A fűtési szezonban nem árt néhány szót ejteni a lakás ideális hőmérsékletéről, a megfelelő páratartalomról. Természetesen nem mindegy, hogy milyen helyiségekről és a család mely tagjairól van szó. Más ugyanis az optimális levegőminőség a nappali, illetve a hálószoba, vagy egy idősebb és egy fiatalabb családtag esetén. Nincs egyértelmű álláspont arra nézve, hogy pontosan milyen hőmérséklet és páratartalom mellett legmagasabb a komfortérzetünk és legalacsonyabb az egészségre káros hatások kockázata. A vezérfonal az egyéni érzékenység lehet, vagyis mindenki a saját igényeihez mérten alakítsa környezete levegőjét, amennyiben az korrigálásra szorul. Az általános vélekedés szerint a nappali levegője ideálisan 21 °C hőmérsékletű. A hálószobában legkellemesebb a 18-19 °C, de kisgyermekeknél, kiváltképpen csecsemőknél ennél egy-két fokkal magasabb hőmérséklet kívánatos. Csecsemők fürdetése lehetőleg 23-24 °C-os helyiségben történjen. Az éjszakai komfortot ne a fűtés teljesítményének növelésével, hanem a hálóruha és a takaró megfelelő választásával teremtsük meg.
Nincs olyan háztartás, ahol legalább egy kicsi rubik-kockát ne találnánk. Rubik kocka feltalálója de. És ha valaki figyeli a külföldi filmeket kötelező kellékekké váltak a tudóst megformáló szereplők kezében a bűvös kockák. De ma már nemcsak a kockával játszhatunk pallérozhatjuk elménket, hanem sok-sok különféle Rubik Ernő nevével fémjelzett játékkal, mint a touch cube, a gömb, a kígyó, vagy a bűvös négyzet. A 66 éves feltaláló, játéktervező még a mai napig is ontja magából a találmányait ezzel is dicsőséget hozva a magyar szürkeállománynak és hírnévnek.
A kétezres évek elején még rajta volt a magyar gazdagokat összegző százas listán, az akkori szerkesztők 1-2 milliárd forintra becsülték Rubik Ernő vagyonát. Azóta ugyan kikopott a listáról, de mivel komoly, megfontolt ember, biztosan nem herdálta el a pénzét, ráadásul a mai napig aktív. A céginformációs rendszer adatai alapján a vezető mérnöki cégének tavalyi teljesítménye után 2018-ban 753 millió forint osztalékot vett fel. Rubik Ernő tehát biztosan gazdag, de azt is kár lenne tagadni, hogy a kor magyar viszonyaiból adódóan, igazán mégsem ő aknázta ki a nagy találmány anyagi hasznát. Nem panaszkodik Ő maga ritkán nyilatkozik, és az biztos, hogy nyilvánosan soha nem elégedetlenkedik emiatt. Pedig alighanem, ha tíz évvel később találta volna fel a kockát, ma sokszorosan gazdagabb lenne. Szerény ember, véleménye szerint aki énekes, vagy táncos és a sikereihez a megjelenése is hozzátartozik, az szerepeljen, mutassa meg magát, de egy feltaláló nem való a médiába. Rubik kocka feltalálója v. Azért olykor már elmesélte a kocka születésének történetét.
A feltaláló először a 2*2*2-es kockával kísérletezett de rögtön problémák sorozatába ütközött. Hogyan lehet összeállítani azt a kockát, ami három tengely körül elforgatható legyen? Gumiszalaggal majd mágnessel is próbálkozott de egyik sem vált be. Végül megalkotta a bűvös kocka modelljét. Az elemeket olyan alakúra alakította ki, hogy az alakjuknál fogva tartják össze egymást, az egyes lapok középső kockái pedig egy központ rugós elem segítségével, egy-egy tengely körül elforgatható. A logikai játék színezésére is nagy gondot fordított a két-két párhuzamos lap színei csak a sárga komponensében térnek el egymástól fehér vele átellene oldalon a sárga, a pirosból narancssárga, a kékből a zöld. A magyar, aki kockát bűvölt az egész világból | 24.hu. RUBIK ERNŐ Rubik Ernő, aki 1944-ben Budapesten született és elsősorban építészettel foglalkozott a világhírnév előtt 1975-ben lepte meg a világot a Bűvös kockájával, melyet külföldön egyszerűen csak Rubik cube-nak neveznek. A kocka eredetileg az iparművészeti főiskolásoknak készült, hogy jól láthatóak legyenek a térbeli formák, de különböző színekkel jelölt oldalak nemcsak a tanulmányozásra, hanem egy jópofa játékra is alkalmassá váltak.
Ifj. Rubik Ernő többféle szakmát is tanult: először az építészmérnöki szakot végezte el a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1967-ben. Ezután az Iparművészeti Főiskolán tanult szobrászatot és belsőépítészetet. 1975-ig építész-tervezőként dolgozott, majd tanárként tért vissza az Iparművészeti Főiskolára. Ebben az időszakban született meg a kezdetben bűvös kockának nevezett konstrukció ötlete, amelyet később a világon mindenütt az egyik legsikeresebb magyar találmányként emlegetnek majd. Rubik 1975-ben igényelte a kocka szabadalmaztatását, de csak 1977-ben kapta meg. Rubik kocka feltalálója sa. Ettől kezdve lett a játék neve Rubik-kocka. A kocka egy síkba kiterített képén jól látható a színek elrendezése. (Grafika: Nl74, Wikimedia) A kocka szerkezete A kocka 27 kisebb, színes oldalú kisebb kockából áll. Ezeket kell úgy elforgatni a nagy kocka középpontja körül, hogy végül mindegyik oldal egyszínű legyen. Az egyik oldal piros, a másik zöld, a harmadik sárga, a negyedik kék, az ötödik narancssárga és a hatodik fehér lesz.
A kétezres évek elején még rajta volt a magyar gazdagokat összegző százas listán, az akkori szerkesztők 1-2 milliárd forintra becsülték a vagyonát. Azóta ugyan kikopott a listáról, de mivel komoly, megfontolt ember, biztosan nem herdálta el a pénzét, ráadásul a mai napig aktív. A céginformációs rendszer adatai alapján a vezető mérnöki cégének tavalyi teljesítménye után 2018-ban 753 millió forint osztalékot vett fel. Rubik Ernő tehát biztosan gazdag, de azt is kár lenne tagadni, hogy a kor magyar viszonyaiból adódóan, igazán mégsem ő aknázta ki a nagy találmány anyagi hasznát. Nem panaszkodik Ő maga ritkán nyilatkozik, és az biztos, hogy nyilvánosan soha nem elégedetlenkedik emiatt. Pedig alighanem, ha tíz évvel később találta volna fel a kockát, ma sokszorosan gazdagabb lenne. Szerény ember, véleménye szerint aki énekes, vagy táncos és a sikereihez a megjelenése is hozzátartozik, az szerepeljen, mutassa meg magát, de egy feltaláló nem való a médiába. 1944. július 13-án született Rubik Ernő | Évfordulók, események | József Attila Könyvtár - Dunaújváros. Azért olykor már elmesélte a kocka születésének történetét.
Ahhoz, hogy ezt valóban ki lehessen rakni, a konstruktőrnek különös gonddal kellett összeállítania a színeket. A színek a következőképpen rendeződnek: a fehérrel szemben van a sárga, a zölddel szemben a kék, és a pirossal átellenben a narancssárga. Ezt a rendet egyébként a sárga szín vezérli, hiszen ha a fehérhez sárgát keverünk, az eredmény sárga lesz, ha a kékhez adjuk, akkor abból zöld lesz, és ha a piroshoz sárgát keverjük, narancssárgát kapunk. Magyar feltalálók: Rubik Ernő és a Rubik-kocka - Kárpátalja.ma. Miután a kocka elméletileg megvolt, a legnagyobb feladatot a technikai kivitelezés jelentette, vagyis azt kellett kitalálni, hogyan lehet egyszerre egységben is tartani és elemeiben átmozgatni a kockát. A cikk folytatása itt olvasható.
Most, hogy a beszédkészítés véget ért, elindulunk az "utazásunkhoz, ahogy a cég képviselője nevezi. De a Rubik-kockam fölött egy ínyenc körte és rózsaszín radicchio saláta felett teljesen tehetetlennek érzem magam. Szerencsére a PR-ben megígért személyre szabott coaching Megérkezik egy e-mail, és elkezdtünk egy "százszorszép" -et készíteni: egy sárga pont négy fehér kockának középpontjában áll. De amikor ő hozzá hagy, nem tudom, hogyan kell folytatni. Emlékek ezeknek a kontrapcióknak az elkerülésére, mint egy intellektuális pestis - gyermekkorban és az utóbbi időben a PopSci irodában, ahol legalább egy kocka úgy tűnik, hogy mindig fordul elő - fordul vissza hozzám. Mivel nyilvános vagyok, ahol a vízműveket elbátortalanítják, és egy gyerek rekordidő alatt oldja meg a Rubik-kockát. mellette, izzadságom törése nélkül kitartok. A következő lépés, amely túlzott segítséget igényelt a középiskolai tanár részéről, a híres "fehér kereszt" létrehozása volt. Ez a trükk lehetővé teszi, hogy az összes fehéret összehangolásba hozzuk, és így a kocka "alsó" felületét képezzük, ahonnan minden más oldalak kezelhetők.