században Etnikai térkép a 18. század végéről A Habsburg Birodalom 1848 tavaszán–nyarán A kivándorlók aránya a lakosságban, 1901–1910 A trianoni Magyarország határainak kialakulása A magyarországi holokausztot bemutató térkép Magyarország német megszállása, 1944. március 19.
Katt rá a felnagyításhoz Ár: 2. 400 Ft (1. 890 Ft + ÁFA) Alcím A térképek titkai Szerző Farkas Judit Formátum A/4, keménytáblás Terjedelem 160 oldal Kiadó: Mozaik Kiadó Kiadói cikkszám: MS-4116 Elérhetőség: Raktáron Az atlasz bevezető oldalai hangulati rávezetésként időutazásra invitálnak. E táblaképeken végigkísérhetjük a Föld és rajta az élet létrejöttét, az emberiség evolúciójának, a vallások kialakulásának, valamint a térképek fejlődésének izgalmas folyamatát. Kívánságlistára teszem Leírás és Paraméterek Ml található az atlaszban? A térképek egy-egy terület, illetve időszak birodalmait, országait, valamint azok gazdaságát, népeit, jelentősebb településeit és történéseit tartalmazzák. így egy helyen található meg minden, a középiskolai tananyag szempontjából fontos információ, mely segít komplexen látni az adott korszakot. Történelmi atlasz középiskolásoknak - 9. évfolyam - Fókusz Tankönyváruház webáruház. Az atlaszban jelentős számú tematikus térkép, diagram és táblázat található, melyek azon túl, hogy segítséget nyújtanak egy-egy adott probléma részletes feldolgozásához, újabb adatok gyűjtésére, az ismeretek továbbgondolására, általánosításra vagy éppen összehasonlításra inspirálnak.
A kultúrtörténet egy külön blokkba került, ezáltal jobban áttekinthető a fejlődés folyamata. A művészeti korszakokat szimbolizáló jellegzetes építészeti és képzőművészeti alkotások képei mellett egy jól áttekinthető lexikális ismeretanyagot is tartalmaz. Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
94 Lengyelország lerohanása 94 Az el-alameini csata 94 Hadműveletek Európában és Észak-Afrikában II. 95 A sztálingrádi szovjet támadás 95 A normandiai partraszállás 95 Hadműveletek a Csendes-óceánon I., II.
Valamennyi térkép kap keresőhálót is, ami eddig csak a világtörténeti térképek kiegészítője volt. Teljes szinkronba kerül a magyar és az egyetemes történelem bemutatása, az első két kiadásban ugyanis az atlasz szerkezete a tankönyv szerkezetéhez igazodott, és így több esetben a magyar és egyetemes történelem bemutatása "elcsúszott" egymáshoz képest. MS-4116 Történelmi atlasz középiskolásoknak. Nyolc, az EKE OFI által elkészítendő oldalt fog kapni a NAT-ban szereplő történeti-földrajzi fogalmak megkeresését megkönnyítő tárgymutató és egy, csak a leglényegesebb eseményekre szorítkozó történelmi kronológia. Az atlasznak 2017 júniusáig kell elkészülnie, így már a 2017/18-as iskolaévben használatba kerülhet. Térképeken a legfrissebb kutatási eredmények Valamennyi eddig elkészült és a készülő atlasz térképei többszörös ellenőrzésen és lektoráláson esnek át, illetve – a vonatkozó tantervek szabta keretek között – a legfrissebb kutatási eredményeket tükrözik. Az atlaszok elsősorban a magyar történelemmel kapcsolatban mutatnak be eddig csak tudományos publikációkban hozzáférhető eredményeket, például a következő témákban: A magyar nép vándorlása és a honfoglalás (6–9.
Hol mentek el a gyerekek? Hosszú távon minden kérdésre a demográfiai válasz. Az életkor és a népesség változása meghatározza, hogy a vállalatok és országok hatalmas része sikeres lesz. Ugyanakkor ezek azok a dolgok, amelyek olyan lassan mozognak, hogy ritkán hagyjuk figyelmen kívül azokat vizsgálni. Tehát az a dolog, amit a demográfiai kérdésekről beszélnek, a "második demográfiai átmenet", amely azonnal megkérdőjelezi a kérdést: Mi volt az első demográfiai átmenet? Ez a változás a magas születési rátákról az alacsony születési rátákra, ahogyan a halálozási arány csökken. Világszerte konzisztens, és a nagy családoktól való eltolódás jelzi. Olyan helyeken járt, ahol a halálozási arány csökken, általában az orvostudomány javulásának köszönhetően. Az első demográfiai átmenet eredetileg az egyetlen demográfiai átmenet volt. A hiedelem az volt, hogy a születési arányok a nők körében 2, 1-es szintre emelkednek. Ez nem történt meg. Ehelyett a legtöbb leggazdagabb országban - különösen a több-világiaknál - az arányok alacsonyabbak voltak, és bizonyos esetekben messze elmaradtak.
A második demográfiai átmenet egyfajta ellentéte az elsőnek – legalábbis ami a termékenységet illeti. Az első átmenetben ugyanis, a demográfiai robbanás időszakában a népességek arra "koncentrálták" az erőfeszítéseket, hogy kialakulhasson az alacsonyabb gyermekszám, és ezáltal többek között lassúbb legyen a népességgyarapodás. Most, a fenyegető nagymértékű népességcsökkenés időszaka előtt/alatt ennek fordítottja látszik szükségesnek: a magasabb gyermekszám feltételeinek biztosítása. Itt több probléma is van. Egyfelől ma még nemigen tudjuk azt, milyen népességi "rezsim" alatt jönne/jöhetne létre a mainál tartósan magasabb gyermekszám. Ebből következik, hogy nemigen ismerjük azt az időtartamot sem, ami alatt egy ilyen "rezsim" kialakítható. Általános tapasztalat viszont az, hogy a második demográfiai átmenet első időszakában rendkívül éles "verseny" alakul ki a különböző családformák, a különböző gyermekszámú családok között. Ebben a "versenyben" a hagyományos családtípusok, különösen a házasságon alapuló magasabb gyermekszámú családok könnyen teret veszthetnek, szélsőséges esetekben akár teljesen visszaszorulhatnak az alacsony gyermekszámú, instabil családformákkal, 42 Page 1 and 2: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉP Page 3 and 4: HABLICSEK LÁSZLÓ A NÉPESSÉGREPR Page 5 and 6: FÜGGELÉK …………………… Page 7 and 8: • "… s nem mindegy az sem, ho Page 9 and 10: II.
VI. MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET Az 1980-as évek közepén a nyugati demográfusok a klasszikus átmenetelmélet után egy újabb nagy demográfiai átalakulási szakaszt értelmeztek. Ezt második demográfiai átmenetnek nevezték el. A második demográfiai átmenetben – a gyermekszámot és a családi viszonyokat érintő változások, az ún. tünetek mellett (Van de Kaa, 1987) – négy alapfolyamat bontakozik ki. Ezek: a nagyon alacsony gyermekszám, a még tovább növekvő, igen magas élettartam, az öregedés új szakasza, a népességszám-stagnálás, -csökkenés, illetve ennek elkerülésére az intenzív bevándorlás periódusa. Vegyük sorra ezeket a tényezőket. A nagyon alacsony gyermekszám most már mélyen az ún. egyszerű reprodukciós szint alatti termékenységet jelent, az átlag valahol 1, 5 körül van, ami azt jelenti, hogy a keresztmetszeti adatok alapján 100 nő mindössze 150 gyermeket szülne élete során. A legtöbb fejlett ország is ennél az mai átlagnál csak valamivel magasabb, 1, 6 körüli átlagos gyermekszámmal számol hosszabb távon – hangsúlyozottan markáns családpolitika folytatása esetén is.
Összességében azonban ez még mindig kisebb rosszat jelent, mint az exponenciális jellegű népességnövekedés. 13. 9. Kép - Kína egykepolitikája. Forrás: