A párizsi világkiállításon 1878-ban Korbuly József újfajta vasúti csapágya kitüntetést kapott, amellyel nemcsak a járműgyártás történetében nyílt egy új fejezet, hanem a magyar közlekedéstörténetben páratlan családtörténet is elkezdődött. A Korbuly família tagjai ott voltak az olasz villanyvasutak építésénél, az első világháború végén segítették a csepeli Weiss-gyárat átállítani civil termékek előállítására, de részt vettek közúti járművek, harckocsik, repülőgépek és világhírű tolópadok megszerkesztésében is. A család másik ága a második világháború előtt Kaposváron, a cukorgyár életében játszott fontos szerepet, de a második világháború után a Dutra traktor főbb konstrukciós megoldásain is dolgozott a Korbuly család több tagja is. A Dutra D4K–B A família életrajzát és a hozzájuk kapcsolódó iparvállalatokat ismertető összeállítást több száz fénykép kíséri, többségében olyanok, amelyet korábban még sehol sem láttak napvilágot. Ezen kívül korabeli dokumentumok, kéziratok és három dimenzióban megtekinthető tárgyfotók is bemutatják a család és az egykori magyar iparvállalatok történetét.
Ez a tárlat jól illeszkedik a golyóstollról és az automata sebességváltóról ismertté vált Bíró László József, vagy a Szabadság hidat is tervező Feketeházy János munkásságát bemutató kiállításaink sorába. Igazán különleges, hogy most egyetlen család történetén keresztül a magyar ipar ilyen sokféle szeletéről adhatunk képet. " – mondta Vitézy Dávid főigazgató köszöntő beszédében az ünnepélyes megnyitón. 1878-ban a Párizsi Világkiállításon Korbuly József újfajta vasúti csapágya kitűntetést kapott. Innen kezdődött az örmény származású család, és a hazai iparvállalatok kapcsolata. A Korbuly família tagjai ott voltak az olasz villanyvasutak építésénél, az első világháború után segítették a Weiss Manfréd csepeli gyárát átállítani civil termékekre. Utóbbi mellett a Ganz, a Westinghouse gyárakban végzett újításokon túl a család a hazai ipar számos területén alkotott még maradandót: forradalmasították az agrárgazdálkodást, vasút- és malomipari szabadalmaikkal az érintett területek progresszív fejlődését tették lehetővé.
Amikor a magyar műszaki élet jeleseit számba vesszük, többször felbukkan a Korbuly név. Mérnökök, fejlesztők, konstruktőrök égen-földön-vizen. Mi lett volna Kandó Kálmán villamos mozdonyából, Weiss-Manfred csőgyárából, ha nincs Korbuly Károly és vajon Korbuly János nélkül milyen lett volna a magyar járműgyártás? Terveztek, építettek, szerették az anyagokat, a munkát, Wagnert és a lovakat, de legfő-képp az autókat. No meg a bolondozás sem állt távol tőlük..., és hál'istennek volt egy Kodak filmfelvevőjük.
- Fm: Legújabb és leghasznosabb méhészkv. Kolozsvár, 1850. K. D. Szinnyei VI:996. - Kádár József: Szolnok-Doboka vm. monográfiája. VI. köt. Dés, 1903. - Szongott I:389. Korbuly Kelemen (Szamosújvár, Belső-Szolnok vm., 1746. -Szamosújvár, 1810. 7. ): főesperes. - 1769: Rómában teol-t végzett, dr-rá avatták és pappá szent. Szamosújvárt lett s-lelkész. 1791: örm. plnos, ker. főesp. és tb. knk. 1792: 9 káplánja volt. A nagytp. építésének befejezője és berendezője. 1806: Bécsben a kir-tól Rubens-képet ( Krisztus levétele a keresztről) kapott ajándékba a főtp-nak (melyet 1945 u. Bukarestbe szállítottak, 1999: visszakerült). D. Szongott I:377. - Szongott Kristóf: A Korbuly család. Szamosújvár, 1906. Korbuly Mihály (Bánhegyes, Csanád vm., 1868. júl. -Bp., 1939. ): kísérletügyi főigazgató. - A gimn-ot Aradon és Szarvason végezte. 1890: huszárhadnagy, 1896: egy. hallg. Zürichben, ahol 1900: vegyészmérnöki, 1901: bölcsészdri okl-et kapott. A bpi Állatélettani Állomás vegyésze. 1906: szervezte és létrehozta a Halélettani és Szennyvíztisztító Kísérleti Állomást, melynek nyugdíjazásáig (1936) vez-je.
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 2019-05-20 17:00 A Közlekedési Múzeum új időszaki kiállítása a hazai járműipar történetében különleges helyet elfoglaló Korbuly család történetét mutatja be, egy olyan család előtt tisztelegve, amelynek tagjai az elmúlt mintegy 125 évben a magyar járműgyártás minden jelentős ágazatában maradandót alkottak, szabadalmak és innovációk sorát hozva be a magyar járműgyártásba. A család tagjainak történetét az 1878-as párizsi világkiállítás vasúti bemutatójától az olasz vasút modernizációján át repülőgépfejlesztésekig, háborús újításokig és a hatvanas évek Dutra traktoráig mutatja be tárlat a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményben. "A Korbuly család az elmúlt mintegy 125 évben kivételes eredményekkel gazdagította Magyarország járműiparának történetét. Az elmúlt másfél év kutatásaival a múzeum szakemberei hiánypótló munkát végeztek el, a múzeumban, egyéb intézményekben és szervezeteknél őrzött anyagok felkutatása mellett a családdal szorosan együttműködve állították össze a most megnyílt kiállítást.
2021 június 15 - 13:29 A modern stílusban épült budai villák sorát egy különleges épülettel folytatjuk. A Lorántffy Zsuzsanna utca és a Csopaki utca sarkán álló, nagy telekre 1935-ben Miskolczy László tervezett egy három szintből álló villát a Korbuly család számára. A leszármazottak jóvoltából korabeli belső képek segítségével idézhetjük fel a régi időket. A ház 1944-ig volt a család lakóhelye, a főváros ostromakor kiégett, új tulajdonosai a háború után némileg átalakítva, társasházként, több lakásra osztva építették újjá. Fonyódi Anita, a Kép-Tér Blog szerzőjének írása. Az építész Miskolczy László építész (1900-1974) neve talán keveseknek cseng ismerősen, pedig az ő munkája az ország egykor legmodernebb gyógyszállodája Kékestetőn, akkori nevén Kékes Szálló, az összes épületét és berendezését beleértve. Miskolczy 1936-ban részt vett a Palatinus strandfürdő pályázatán, ahol ifj. Dávid Károllyal és Csonka Lászlóval a második díjat hozták el, a következő évben pedig a csepeli Községháza épült fel tervei alapján.
NFL subreddit magyaroktól magyaroknak! Élő meccs threadek, pletykák, hírek, mémek – minden, ami amerikai foci!
A napokban jelent meg a Bársony Bálint Sextett legújabb nagylemeze, a Magyar Rhapsody Projekt, amely klasszikus zeneszerzők magyar témájú műveit mutatja be jazz és világzenei átiratban. Lehet, hogy némely zenebarátnak Erkel operájának cselszövő kórusa bossanovában meglepő ötletnek tűnik, vagy nehezen képzeli el Kodály legismertebb népdalgyűjtését, mint egy keleti hangulatú világzenei improvizáció alapját, de ez az új, zenei meglepetésekben bővelkedő, egyedi hangzásvilágú album azt is bizonyítja: a klasszikus zeneszerzők magyar témájú művei minden zenei világban életre kelthetők. Bársony Bálint Artisjus és Fonogram díjas szaxofonművész, zeneszerző és alkotótársai (Elek Norbert – zongora, Rieger Attila – gitár, Tar Gergely – ütőhangszerek, Máthé László – nagybőgő, Végh Balázs – dob) nem először találkoztak a feladattal, hogy klasszikus művekből jazzes, világzenei átiratot készítsenek, hiszen korábban Lőrinczy György művészeti menedzser már felkérte őket, hogy a huszonöt legismertebb operettslágert hangszereljék át.
A Magyar Rhapsody Projekt a Honfoglalás korát idéző zenei világával és hazánkban egyedülálló "ethnic instrument" hangszerparkjával különleges atmoszférát teremt. Az ereinkben csörgedező dallamok és ritmusok testet-lelket-szellemet tápláló gyógyírként hatnak. Olyan régi magyar hangszereket szólaltatnak meg, mint a török síp, tilinkó, tekerőlant, kobza, vagy éppen ősi harci dobok, tülkök. Nemrégiben jelent meg a zenekar második albuma, a Levédia, amely távoli tájakra, a fantázia világába repít minket. Szavak nélkül, a zene univerzális nyelvén köt össze a hallgatót a forrással; megteremtve azt a szakrális közeget, ahol a lélek is valódi táplálékot kaphat. A lemez nyitódalához, a Boldogasszony anyánk kezdetű régi magyar himnuszhoz készült az első klip, amit Nagyboldogasszony napján mutattak be a közönségnek. A zenekar két vezetője Bársony Bálint és Elek Norbert azt is elárulta, hogy a Levédia minden egyes dalához terveznek klipet készíteni
Magyar Rhapsody Projekt A napokban jelent meg a Bársony Bálint Sextett legújabb nagylemeze, a Magyar Rhapsody Projekt, amely klasszikus zeneszerzők magyar témájú műveit mutatja be jazz és világzenei átiratban. Lehet, hogy némely zenebarátnak Erkel operájának cselszövő kórusa bossanovában meglepő ötletnek tűnik, vagy nehezen képzeli el Kodály legismertebb népdalgyűjtését, mint egy keleti hangulatú világzenei improvizáció alapját, de ez az új, zenei meglepetésekben bővelkedő, egyedi hangzásvilágú album azt is bizonyítja: a klasszikus zeneszerzők magyar témájú művei minden zenei világban életre kelthetők. Bársony Bálint Artisjus és Fonogram díjas szaxofonművész, zeneszerző és alkotótársai (Elek Norbert – zongora, Rieger Attila – gitár, Tar Gergely – ütőhangszerek, Máthé László – nagybőgő, Végh Balázs – dob) nem először találkoztak a feladattal, hogy klasszikus művekből jazzes, világzenei átiratot készítsenek, hiszen korábban Lőrinczy György művészeti menedzser már felkérte őket, hogy a huszonöt legismertebb operettslágert hangszereljék át.
Mindez felcsillantja annak reményét, hogy gyermekeink már népünk valós őstörténetével ismerkedhetnek majd meg, s nem holmi, zavaros származáselméletekkel. kedd, 2020. 14:34 Mivel a mai világban már szinte minden a látványon, a külcsínen is múlik, örömmel nyugtázhattuk, hogy az alkotás képi megjelenítésében sincs hiba, a karakterek kidolgozottak, a lovaknak még az izmai is kidudorodnak vágtatás közben, és a szél szépen lengeti az árvalányhajat. Engedtessék meg azonban, hogy kijelentsük: az igazi értéke a filmnek mégiscsak a tartalom, a hiteles és olykor tabudöntögető történelmi magyarázó szöveg, amely végigkíséri a cselekményt. Számos kulcsfontosságú tény is elhangzik a filmben. Egyrészt a honfoglalást többször is visszatérésnek nevezi, amely pontos megfogalmazás, ha figyelembe vesszük Attila és a hunok V. századi történelmét, és azt, hogy az egyetemes történelem egyik legnagyobb alakjának, Attila nagyfejedelemnek a mai Magyarország területén volt a szállásterülete. Másrészt következetesen felemlíti a szkíta-hun-avar-magyar folytonosságot, lerakva egy új, és végre valóságos, hiteles származáselmélet alapjait.
Esemény: