1141 db. találat, 1. / 115 oldal 2001 Suzuki Jimny Városi terepjáró kiváló állapotban (frissen felújított motor) 1. 3érvényes okmányokkal és műszakival kihasználatlanság miatt eladó 1. 3 benzin manuális Suzuki jimny 2001. évjárat 185000 km 1 cm 3 Debrecen 1, 450, 000 Ft Részletek Kedvenceimhez ad 6073 0 2020. 04. 09. 12:19 Eladó Suzuki Jimny Hölgy tulajdonostól eladó 1999-es Suzuki rgalomból ideiglenesen horpadásokkal. Suzuki Jimny 1999. évjárat 185603 km 1298 cm 3 Mosonmagyaróvár 950, 000 Ft 4186 2020. 02. 17. 15:12 767 2019. 12. 20:47 Nissan Patrol K 160 Eladó jó motor-hajtások, kikasznizva, belseje felújításra szorul egy szó mint száz foglalkozni kell még vele de jó kis autó és ezért ennyi az ára. Nissan Patrol 1995. évjárat 560000 km 2826 cm 3 Szeghalom 500, 000 Ft 3656 2019. 20. 19:55 4475 2019. 07. 31. 12:52 3789 2019. 06. 13:28 Suzuki Samurai Eladó Eladó sorba került a KEDVENC Korának, futásteljesítményének megfelelő, karbantartott kis terepjáró. Nissan városi terepjáró használt autó. Suzuki Samurai 2000. évjárat 77500 km 1904 cm 3 1, 279, 000 Ft 5031 2019.
Annak érdekében, hogy az oldal minden funkcióját teljeskörűen tudja használni, frissítse böngészőjét egy újabb verzióra! Köszönjük! 12 Dízel, 2007/8, 1 995 cm³, 110 kW, 150 LE, 351 240 km? km-re 7 Dízel, 2017/10, 1 995 cm³, 130 kW, 177 LE, 185 900 km? km-re 6 Benzin, 2018/4, 1 618 cm³, 120 kW, 163 LE, 143 232 km? km-re 5 Dízel, 2008/6, 1 995 cm³, 127 kW, 173 LE, 165 000 km? km-re 12 Benzin, 2005/7, 1 998 cm³, 103 kW, 140 LE, 247 451 km? km-re 6 Dízel, 2005, 2 184 cm³, 100 kW, 136 LE, 430 000 km? km-re 5 Dízel, 2001/12, 2 184 cm³, 84 kW, 114 LE, 270 000 km? Nissan városi terepjáró használt suzuki. km-re 6 Dízel, 2005/8, 2 184 cm³, 100 kW, 136 LE, 226 794 km? km-re 12 Dízel, 2006/11, 2 184 cm³, 100 kW, 136 LE, 378 000 km? km-re 6 Dízel, 2002/3, 2 184 cm³, 84 kW, 114 LE, 353 000 km? km-re
6 dCi Visia Xtronic EURO6 Leskó Car & Garage Kft. (Keszthely) 2017. 03. 123 000 km 4 880 000 Ft NISSAN Qashqai QASHQAI 1. 6 DIG-T N-Tec Mo-i - EGYGAZDÁS - VÉGIG MÁRKASZERVIZES - GARANCIÁVAL!!! 2015. 01. 125 653 km 5 098 000 Ft Rendezett céges háttér, Rendezett szakmai háttér, Minősített autóállomány, Vásárlók által értékelhető, Kiemelkedő ügyfélértékelések, 19 éve a szakmában
chevron_right Kötelező biztosítás: jogszabály-módosítást javasol az ombudsman hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2020. 09. 15., 14:37 Frissítve: 2020. 15., 14:33 A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjképzését megváltoztató jogszabály-módosítást javasol az ombudsman – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH). A Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi.
De a K&H, az UNIQA, az Aegon, az UNION, a Groupama Biztosító és a Signal is alkalmazza a károkozói pótdíjat, utóbbinál 65 százalékos drágulást eredményez az, ha három éven belül kárkifizetésre került sor. "A jelenlegi bonus-malus rendszer az okozott károk darabszámától függően határozza meg a következő biztosítási időszakra vonatkozó besorolást. Ezt a besorolást az okozott kár mértéke nem befolyásolja. Akár egy pár tízezer forintos dologi kárt okozó koccanásról, akár több millió forintos kárkifizetéssel járó személyi sérüléses balesetről van szó, a bónuszfokozat meghatározása ugyanúgy történik. Egy - a kifizetett kár nagyságától függő - differenciálás igazságosabbá tehetné a rendszert" – állítják az UNIQA szakértői. Fotó: Pixabay A jegybank statisztikái szerint több százezerre tehető azoknak a személyautósoknak a száma, akik számolhatnak a károkozói pótdíjjal. Magyarországon egyébként 2018-ban meghaladta az 509 ezer forintot az egy-egy káreseményre jutó kárérték nagysága, ezért a biztosítók igyekeznek megszabadulni a fakezű sofőröktől, akik még magas tarifadíjak mellett is csak veszteséget jelentenek a cégeknek.
Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe. A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150%-os növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Azon speciális esetekben, amikor a károkozó az okozott kárt egészében megtéríti, vagyis a biztosítónak nem keletkezik fizetési kötelezettsége, az ombudsman megfontolásra javasolta, hogy a jogalkotó a károkozói pótdíj felszámítását a biztosító mögöttes helytállásától tegye függővé, azon biztosítottak esetében, akik az okozott kárt megtérítik, korlátozott mértékű és a korábbi helytállási kötelezettséget figyelembe vevő károkozói pótdíjat lehessen felszámítani. Dr. Kozma Ákos a jelentésében felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a rendelet olyan tárgyú módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja.
MTI | 2020. 09. 15 16:21 Fotó: Pixabay A Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi. Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére. Megállapította, hogy sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kgfb-re vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak.
Emellett felkérte a Magyar Biztosítók Szövetségének elnökét is, gondoskodjon arról, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban érdekelt biztosítók a jelentést megismerjék - közölte a hivatal. A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottság elnökeként Kovács Kázmér ügyvéd kedden közleményben tájékoztatta az MTI-t, hogy a hivatkozásaival egybevágó biztosi jelentést ő is megkapta. Kiemelte, hogy az alapvető jogok biztosa mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapított meg, ezért nem az Alkotmánybírósághoz fordult, hanem az alkotmánysértés kiküszöbölése érdekében tett javaslatot. Kovács Kázmér közleményében emlékeztetett arra, 2019. novemberében fordult az alapvető jogok biztosához a 21/2011. (VI. 10. ) NGM rendelet – közismert nevén bonus-malus rendelet – által lehetővé tett és elszabadult úgynevezett károkozói pótdíjak miatt.
Emellett felkérte a Magyar Biztosítók Szövetségének elnökét is, gondoskodjon arról, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban érdekelt biztosítók a jelentést megismerjék - közölte a hivatal. A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottság elnökeként Kovács Kázmér ügyvéd közleményben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a hivatkozásaival egybevágó biztosi jelentést kedden ő is megkapta. Kiemelte, hogy az alapvető jogok biztosa mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapított meg, ezért nem az Alkotmánybírósághoz fordult, hanem az alkotmánysértés kiküszöbölése érdekében tett javaslatot. Kovács Kázmér közleményében emlékeztetett arra, 2019. novemberében fordult az alapvető jogok biztosához a 21/2011. (VI. 10. ) NGM rendelet - közismert nevén bonus-malus rendelet - által lehetővé tett és elszabadult úgynevezett károkozói pótdíjak miatt. MTI (Borítókép:)