Ed. Zsolt Visy. Teleki László Foundation, 2003, 82–84. Tokod fortress. Teleki László Foundation, 2003, 84–86. Solva castellum. Teleki László Foundation, 2003, 86–87. Esztergom Hideglelőskereszt fort. Teleki László Foundation, 2003, 88. Késő kelta és kora római kori hamvasztásos sírok Esztergomból. (Late Celtic and early Roman cremated burials from Esztergom. ) Zalai Múzeum 15 (2006) 227–247. Solva. Esztergom későrómai temetői. (Die spätrömischen Gräberfelder von Esztergom. ) Libelli Archaeologici Ser. Nov. No. III, 2008. 1-553. Adatok egy új római objektumról Tokodon. In: Laudator temporis acti. Tanulmányok Horváth István 70. Dr. Kelemen Péter ortopéd orvos, traumatológus weboldala. születésnapjára. Esztergom–Budapest, 2010, 69–93. Késő római téglaégető kemence Esztergomból (Ein spätrömischer Ziegelbrennofen aus Esztergom. ) ArchÉrt 136 (2011) 135–163. Késő római vendégfogadó az Aquincum–Brigetio közötti diagonális út mentén, Kesztölc–Tatárszálláson. (Spätrömischer Gasthof an der Diagonalstrasse Aquincum–Brigetio, in Kesztölc–Tatárszállás. ) ArchÉrt 139 (2014) 35–70.
(North Italian amphorae I. ) Acta Archaeologica 39. (1987) 3-45. Roman Amphorae in Pannonia II. (Italian amphorae II. ) - Acta Archaeologica 40. (1988) 111-150. Roman Amphorae in Pannonia III. - Acta Archaeologica 42. (1990) 147-193. Roman Amphorae in Pannonia IV. - Acta Archaeologica 45. (1993) 45-73. Adatok Esztergom koracsászárkori településtörténetéhez. Komárom megye története I. Komárom, 1988. 167—192. Keltische Siedlungen in der Gemarkung von Esztergom. Die Ergebnisse der arch. Ausgrabungen bei Aufbau des Kraftwerksystems Gabcikovó – Nagymaros. Nitra 1990, 37-42. Amphora. A balácai villagazdaság főépületének pincéje. Balácai Közlemények 2. Veszprém, 1992. 20-28. Előzetes jelentés a balácai II. Dr. Kelemen Péter könyvei - lira.hu online könyváruház. számú épület feltárásáról. 317-340. A Brigetio – Aquincum közötti római út Süttő – Piliscsév közötti szakasza. VEAB Értesítő – Veszprém 1992. Dorog a régészeti adatok tükrében. Dorogi Füzetek 10. Dorog, 1994. M. Kelemen-B. Lőrincz: Ein ritterlicher Offizier in den Donaukriegen Domitians. Acta Art.
Mintha kicsi merev lenne… F. A: Éppen hogy nem. A szövegben, a játékban rejtőző színes kavalkádhoz éppen ez a letisztult képi világ illik. Nemcsak megidézi a korszakot, hanem föl is erősíti a hangulatot – miközben hagyja érvényesülni ezt a gazdag világot. Milyen nőnek lenni manapság? F. A: Strapás. Mi több: bonyolult! (nevet) Régen talán egyszerűbb volt, egyértelműbbek voltak a szerepek. És akárhogy is, a nőnek van biológia szerepe is – és mindennek elég nehéz manapság megfelelni: hogy vonzó nő, hogy jó családanya legyél, meg esetleg azzal a tehetséggel is kezdj valamit, amit a Jóistentől kaptál… Milyen férfi alkalmasabb társnak? Művész vagy civil? F. A: Erre nincs recept. "Vegyhatás" kérdése. Két művész is tud együtt élni, egy gömbként előregurulni – de másképp is lehet. Kétember-függő. Mire készülsz most? F. Fekete györgy zeneszerző für anikó férje. A: Volt egyszer egy nagyszerű felállás, jobbnál jobb dalokat írtak, de ezek sohasem hangzottak el magyarul. Gondoltunk egy nagyot Fekete György zeneszerző-íróval, hogy másfajta megvilágításba helyezzük őket, új világba, új köntösbe, új fölfogásba, ahogy még soha nem hallották.
2006 -ban megjelent első nagylemeze Nőstény álom címmel, amelynek zenéjét Hrutka Róbert szerezte, a dalok versét pedig Bereményi Géza írta. 2010 -ben jelent meg a Kitalált világ című lemeze, melynek szerzői szintén Hrutka Róbert és Bereményi Géza. Für Anikó: Az élet nekem azt szánta, hogy az átlagosnál később, de mégis anya lehetek | 24.hu. Kicsi, Nagy, Középső Leonardo da Vinci meséi Lúdanyó meséi Mérő László: A csodák logikája Alice Munro: Anyám álma Bálint Ágnes: Mazsola Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé Bálint Ágnes: Megint Mazsola Agatha Christie: Novellák Varró Zsuzsa: Áfonyka Weöres Sándor: Égi csikón léptet a nyár – Weöres Sándor válogatott versei Janikovszky Éva: Mosolyogni tessék! – Kire ütött ez a gyerek?
Te hány szerepet alakítasz? F. A: Pontosan nem is tudom. Sokat, ahogy mindnyájan, fölváltva férfit, nőt. Ez mindig nagyon izgalmas, és sokszorosan idézőjelbe tesz sok mindent. Talán az is a titka az előadásunknak, hogy az ismert művészeket, írókat, ezeket a csodás zseniket testközelből mutatjuk meg. Meglátod, mit rejtegetnek, mitől félnek, hogy ők is emberek, hiába óriások és idolok. Neked melyik a legkedvesebb szereped ezek közül? F. A: Mindegyiküknek szeretem az életét, és mindig változik, ki áll éppen legközelebb. A hét év alatt, mióta játsszuk, még a sejtjeink is lecserélődtek. Mindannyiunk életében sok minden megváltozott, volt, akinek a szülei haltak meg, gyerekek születettek, életek fordultak… Az előadás a mi életünk tanúja, lenyomata is. Ezek az elképesztő emberi történetek akár a mieink is lehetnének: szerelmi játszmák, belső viszonyok, imádott-gyűlölt férfiak és így tovább. Így változik az én személyes viszonyom is a megszemélyesített alakokkal. Említetted már a látványt te is, az ünnepélyes fekete nadrágkosztümöket, a pirosra festett hosszú padot – mennyire lehet azonosulni ezzel?