2022-02-09 Gyula látnivalók, Gyula programok, Híreink, Kultúra A Trigatu indiai táncműhely Sziddhárta című táncos zenés előadását láthatták a napokban a színházkedvelő nézők. Az előadás Hermann Hesse Sziddhárta című hindu regéjén alapuló Buddha történet, melyben különböző táncstílusok és indiai táncdráma elemek keverednek. Az előadás két részből, egy árnyjátékból és táncos etűdökből áll. Éliás Anna táncos elmondta, hosszú gyakorlási folyamat áll mögöttük. Szeptemberben kezdték el próbálni a darab átdolgozását, hiszen korábban élő árnyjáték színesítette az előadást. A Gyulai Várszínházban bemutatott darab a gondolkodó ember lelki, szellemi fejlődését meséli el. Nézze meg ezt is: A futballt népszerűsítették a Lila suli kupán Egy kis műsorral kezdődött az immár második alkalommal életre hívott Lila suli kupa az …
Összefoglaló Nyugat-Európában sokan úgy tartják, hogy Hermann Hesse a XX. század legnagyobb német írója. Sziddhárta című műve - melyet az első világháború után írt és Romain Rolland-nak ajánlott - ma is valódi bestseller az angolszász világban, de több millió példányban adták ki Japánban is, s ami a legérdekesebb: tizenkét különböző indiai nyelvjárásra fordították le. A keleti filozófiák örökösei tehát magukénak ismerték el az európai író "hindu regéjét", és szívükbe fogadták Sziddhártát, német fejlődésregények hőseinek hindu fivérét. Mert akárcsak amazok - például Wilhelm Meister vagy Hans Castorp -, az ifjú bráhmana is útra kel apja házából, hogy megismerje - nem a világot, hanem tulajdon életének értelmét. Az aszkétáktól éhezni, várni és gondolkodni tanul, s megismeri a nagy Buddhát, akit nem tanításáért csodál, hanem egyéniségének kisugárzásáért. A szerelem, a gazdagság, a játékszenvedély mind-mind állomásai az életútnak, mely csak az önzetlen szeretet és a fájdalmas lemondás megtapasztalása után ér el a végső bölcsességhez - ami egyúttal az igazi boldogság.
(9 idézet) Európa Könyvkiadó Nyugat-Európában sokan úgy tartják, hogy Hermann Hesse a XX. század legnagyobb német írója. Sziddhárta című műve melyet az első világháború után írt és Romain Rolland-nak ajánlott ma is valódi bestseller az angolszász világban, de több millió példányban adták ki Japánban is, s ami a legérdekesebb: tizenkét különböző indiai nyelvjárásra fordították le. A keleti filozófiák örökösei tehát magukénak ismerték el az európai író hindu regéjét, és szívükbe fogadták Sziddhártát, német fejlődésregények hőseinek hindu fivérét. Mert akárcsak amazok például Wilhelm Meister vagy Hans Castorp , az ifjú bráhmana is útra kel apja házából, hogy megismerje nem a világot, hanem tulajdon életének értelmét. Az aszkétáktól éhezni, várni és gondolkodni tanul, s megismeri a nagy Buddhát, akit nem tanításáért csodál, hanem egyéniségének kisugárzásáért. Tovább... Nyugat-Európában sokan úgy tartják, hogy Hermann Hesse a XX. A szerelem, a gazdagság, a játékszenvedély mind-mind állomásai az életútnak, mely csak az önzetlen szeretet és a fájdalmas lemondás megtapasztalása után ér el a végső bölcsességhez ami egyúttal az igazi boldogság.
A gyermekemberekkel szemben szép számmal vannak azok is, akik keresnek valami többet, akik nem érik be a világi sikerekkel (munka, vagyon, család, szerelem). Számtalan út kínálkozik az ő számunkra: próbálhatják elérni a megvilágosodást aszkézis, böjt, tanítómesterek követése vagy remeteség által, s bizonyára még ezer más módon is. Egyik út sem megvetendő, mindegyik által gazdagodhat az, akinek nyitott a szíve, a megvilágosodás kulcsa azonban bennünk rejlik. Hiába hallgatjuk meg akárhány vallás tanítását, olvasunk el akármennyi elméletet, ha nem tesszük őket a magunkévá, nem ültetjük át őket a gyakorlatba, hiába volt az egész. Nem először olvastam, de Sziddhárta életútja mindig tartogat új olvasatokat, új üzeneteket. Ez is egy olyan könyv, amit pár évente érdemes elővenni és újraolvasni, mert élethelyzettől függően mindig mást ad. Számomra ezúttal az volt a fő üzenete, hogy a belső béke kulcsa én magam vagyok. Akármennyire háborog is a tenger körülöttem, a hullámok csak akkor csapnak össze a fejem fölött, ha hagyom magam kibillenteni az egyensúlyomból.
Ugyan bir- tokában maradt még hosszú ideig sok minden, amit a samanáktól tanult, amit Gótamától tanult, amit apjától, a bráhmanától tanult: a mértékletes élet, a gondolkodás öröme, a meditáció órái, titkos tudás énje magváról, az örök Énről, amely nem azonos sem a testtel, sem az öntudattal. Némely részek 32 Világfolyamat, világkörforgás. megmaradtak ebből a kincsből, de aztán egyik a másik után süllyedt el a múlt mélyére, ahol belepte a por. Mint ahogy még sokáig forog a fazekas korongja is, ha már megpörgette. s csak lassan fárad, lassan szűnik mozgása, Sziddhárta lelkében is még sokáig pörgött az aszkézis kereke, a gondolkodás kereke, a fi- nnm ítélet kereke, még mindig nöroéshpn vnlt, de már lassan és
Jóllehet a Sziddhárta "hindu rege", Sziddhárta, a bűnös világ körforgásától való megváltást kereső nemes a buddhizmus megalapítója volt, a fejezetek rendje pedig háromszor négyes egységet ad ki, mely számok nem kizárólag a keleti filozófiákban bírnak jelképes jelentéssel, hanem a keresztény numerológia fontos elemeit is adják - a kiteljesedést hozó tizenkettes szám elsősorban biblikus asszociációkkal bír. A könyv tehát mintegy eggyé forrasztja a vallásokat, ám ugyanakkor felül is emelkedik rajtuk, miképpen a regény vége felé a főhős is kifejti, hogy az Egy (isten, szeretet, egység vagy végső harmónia) megtalálásakor megszűnnek a tanítások közötti különbségek, a valóságot tökéletlenül leíró szavak értelmüket vesztik. Vagyis a történet végső soron Sziddhárta lassú megvilágosodását meséli el, üzenete pedig egyfajta válasz: kiútmutatás az első világháború utáni civilizációs csömörből, a nyugati kultúrán eluralkodó borúlátásból. A nirvánát kereső főhős előbb a szent emberek közé áll samanaként, majd kudarcát látva a városba indul, hogy ott egy kurtizántól és egy kereskedőtől tanuljon az életről, a játékról, ám mindkét alkalommal be kell látnia, hogy a bölcsesség másoktól el nem sajátítható, az élettapasztalatok ellenben, bármily keservesek vagy bűnösek is legyenek, hozzásegítenek a valódi tudás elsajátításához.
A Tűzoltó utca 25. szürrealista stílusban előadott, álmokba és víziókba sűrített, nemzedékeket átfogó családtörténet. A sok-szereplős film – Sára Sándor operatőri munkája – helyszíne egy áporodott levegőjű, kopottas pesti bérház, hősei a ház lakói. "Házunk a múlt egy darabja – írja Szabó István a film mottójában –, az emberek, akik itt laknak, a múlt emlékeinek szövevényében élnek, életük legnagyobb döntéseit a háborús évek követelték tőlük, s emberségük, magatartásuk döntő próbái elé is akkor álltak. " [2] A film képi világa többnyire nem valóságos eseményeket ábrázol, hanem a hősök érzelmi, tudati vagy tudatalatti világát jeleníti meg. A történések az álmok, képzettársítások "logikája" szerint, időn és téren átlépve kapcsolódnak egymáshoz, egységes látomást alkotnak.
Értékelés: 30 szavazatból A Tűzoltó utcában éjszaka is bontanak egy házat. A mellette álló bérház lakói a hőségtől, zajtól, portól nem tudnak nyugodtan aludni, ezért álmokkal és víziókkal keveredett emlékeik képei villannak fel emlékezetükben. Együtt átélt évtizedek, családi történetek és a történelem. "Házunk a múlt egy darabja, az emberek, akik itt laknak, a múlt emlékeinek szövevényében élnek, életük legnagyobb döntéseit a háborús évek követelték tőlük, s emberségük, magatartásuk döntő próbái elé is akkor álltak" – írja Szabó István a film mottójában. Sára Sándor kamerája előtt különleges képek jelennek meg, melyeknek történetei időn és téren átlépve kapcsolódnak egymáshoz és egységes látomást alkotnak. Stáblista:
Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned. Spoilerek megjelenítése 2018-12-22 17:20:12 budaik (3) #4 2018-03-10 13:15:33 Prüstü #3 Egy film feláldozva a formalizmus oltárán. Amennyiben kevesebb szereplővel dolgozott volna Szabó István, valószínűleg jobban átjött volna a film személyes hangvétele, de így nagyon bele lehet kuszálódni, és nem is igazán tartotta fent az érdeklődésem. Másrészt nekem az az igazi költészet ami az ilyen típusú filmeket a legmagasabb minősítésbe tudja emelni (Lásd: Huszárik Zoltán - Szindbád, Tarkovszkij - Tükör) hiányzott belőle. Rossznak semmiképp sem nevezném, de nem sűrűn fogom újranézni, valamint ennek hatására a Budapesti mesék megtekintését ki is hagyom az életművéből. 2007-10-26 09:53:50 ussr (5) #2 Valóban! Őszintén szólva örülnék, ha manapság is születnének ilyen filmek. Csak hát, "van, amit nem lehet pénzzel megvenni. " 2006-07-03 03:19:52 operett #1 Abban eléggé biztos vagyok, h ha nem is a legjobb, de a legköltőibb magyar filmről beszélünk (és nem csak azért, mert szerepel benne Zelk), ami körül nagy a csend.
Ez a weboldal sütiket használ Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg. Elengedhetetlen Statisztikai Megértettem